
Aradi László produkciós igazgató, Magyar Filmlabor
A 2K a non plus ultra
2008-tól már csak hd minőségű, tehát 1920×1080-as felbontású digitalizálást végeztet
a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNF). A korábbi standardot, az sd felbontást, ami
Digital Betacam technikával zajlott, leváltották hdcam formátumra. Ez utóbbi jó
darabig lehetővé teszi, hogy az így digitalizált anyagokat dvd, bluray, hd-tv-adások,
vagy egyéb igényeknek megfelelően lehessen konvertálni. Egy korábban sd-ben digitalizált
filmet tehát a legegyszerűbb újradigitalizálni, hogy a megfelelő felbontás meglegyen.
A Ludas Matyi volt az első magyar film, amit ettől is jobb felbontásban készítettek
elő a felújításra. Az úgynevezett 2K felbontású digitalizálás felülről kompatibilis
az említett rendszerekkel. Ha egy egyszerű hd-feldolgozás például félmillió forintba
kerül, akkor a teljes körű felújítás 2K minőségben az a non plusz ultra, ami több
tízmillióban állhat csak meg. Ilyenkor rendkívül időigényes képkockánkénti restaurálás
történik, majd a felújított digitális anyagot ismét filmszalagra írják vissza.
Az MNF folyamatosan ad megbízásokat filmdigitalizálásokra, melynek csak az anyagi
források szabnak határt.
Néhány kivételes esetben 2K minőségre van lehetőség, ilyenkor lényegében újraalkotás
történik, ami szinte ugyanaz a technikai bravúr, mint amivel Hollywood időnként
elkápráztatja a világot egy-egy hajdani filmsiker felújításakor. Ugyanaz történik,
ugyanazokon a géptípusokon, csak magyar szakemberek ülnek a gépek mögött.

Schwetz Ferenc gyártási koordinátor, Mokép
Sokkal fontosabb az utómunka
Nemrég a Budapest Film kiadásában bluray-változatban is megjelent a Hyppolit,
a lakáj. Egy olyan felújított verzióról van szó, amit egy újabb, nagyobb felbontást
használó digitalizálással dolgoztak fel ismét. De ez a film azon kevesek közé
tartozik, amely filmtörténeti fontossága és népszerűsége miatt is eljuthatott
odáig, hogy az eredeti felvétel minőségét többszörösen felülmúlóan újraalkossák
a mai kor mai követelményeinek megfelelően.
A vásárlók sok esetben megelégszenek azzal, ha birtokba vehetnek egy-egy régi
Karádi vagy Kabos filmkedvencüket. Amit akkor is megvesznek, ha a dvd-korongra
írt, tehát digitalizált film minősége komoly kívánni valókat hagy maga után. Ezekkel
ugyanis eleve nincsenek olyasfajta elvárások, mint például az Üvegtigrissel vagy
a Valami Amerikával szemben.
A 2. világháború előtt, illetve alatt készült magyar filmek többségét nem is
lenne érdemes full hd minőségig felkonvertálni. Egyrészt aránytalanul sokba kerülne,
másrészt pedig mert ennél sokkal fontosabb, hogy akár egy standard minőségű digitalizálást
követően a kép és a hang tisztességesen szűrve legyen a karcoktól és a szennyeződésektől.
Mivel a régi magyar filmekre komoly piaci igény van, én inkább a szuper nagy felbontású,
újraszínezett és a hiányzó képkockákat számítógéppel kipótló, de csak néhány film
újrakiadása helyett a minél több érték tisztességes minőségű megjelentetésére
voksolnék.