Ilyenkor persze a főnök vérnyomása megemelkedik egy csöppet, és magában – ritkábban
fennhangon – azon dühöng, hogy mit is művel munkatársa munkaidőben. S egy pillanat
törtrésze alatt megfeledkezik arról, hogy azért ő is lóg nemegyszer a legkülönfélébb
közösségi oldalakon, s nem csak üzleti okokból… Én óvatosabb „duhajként” ilyenkor
egy ellenőrzést elvégzek, hogy a kedves kolléga megvan-e a feladataival, teljesíti-e
a havi penzumot, és ha igen, az én vérnyomásproblémám rendeződik.
Tény, ha valaki munkaidőben nem a munkájára koncentrál, hanem órákon át privát
indíttatásból a közösségi oldalakat bújja, az nemcsak hogy nem etikus, de a vezetők
idegeit is megviseli. S ami legalább ilyen fontos: jókora pénzkiesést jelent a
cégnek. Vagyis a gazdaság egészének. Én ugyan még nem olvastam hazai felmérést
erről, csak becsléseket. De ha igaz, hogy nemzetgazdasági szinten akár több milliárd
forintra is rúghat az így kieső árbevétel, akkor azért nem csodálkozom annyira,
hogy nem egy cégnél nemes egyszerűséggel letiltották a közösségi oldalak elérését.
Ami azért nem biztos, hogy a legjobb megoldás… Mert ha tetszik, ha nem, ezek a
közösségi oldalak az üzleti élet részévé váltak. Szinte mindenki fenn van valamelyik
közösségi site-on, s céges szempontból egyáltalán nem mindegy hol, s ott mi mindent
sugároz magáról, mit tesz közszemlére…
Így hát ahelyett, hogy azon morfondíroznának a cégvezetők, cégtulajdonosok, hogyan
ebrudalják ki a virtuális világ e szegmensét a céges vérkeringésből, inkább arra
kellene a koncentrálniuk, hogy csökkentsék a közösségi oldalak használatának egyéb
veszélyeit. Nem ártana, ha a biztonsági problémákkal törődnének.
Merthogy ezeken az oldalakon ugyancsak megnőtt a kártékony szoftverek és spamek
száma. Én a magam részéről a gutaütés határán állok, mert elképesztő mennyiségben
spamelnek, s még örülhetek, hogy eddig nem kaptam semmiféle kártékony programot
a közösségi oldalakon keresztül. És hát nemcsak magánemberként, hanem cégvezetőként
is látom, hogy milyen biztonsági kockázatot jelent a Facebook, a MySpace, a Twitter
vagy a LinkedIn használata.
A nemzet „árbevétel-veszteségét” nem mi fogjuk megoldani, arra azonban, hogy
ki, milyen imídzset sugároz a cégről a közösségi oldalakon, lehet hatásunk, a
biztonsági feltételek megteremtése viszont egyértelműen a mi feladatunk.
S hogy hogyan is lehetne a közösségi biztonságot megteremteni, Veszélyből lehetőség
című cikkünkben taglaljuk.
