Fontos ugyanakkor már itt megállapítani: az átlagfogyasztó még sokáig fogja használni a mostani készülékeket. Egyébként azért indokolt a készüléktrendekkel kapcsolatban a nemzetközi jelzőt használni, mert ezek egy része még nem gyűrűzött be hozzánk.

A most bemutatkozó készülékek zömének nincs hagyományos billentyűzete, hanem az egész készülék felülete egy (érintős) képernyő. Ez sok esetben párosul egy elrejtett, kihúzható billentyűzettel, legalábbis a drágább modelleknél. Gyakorlatilag senki sem mutat be manapság egy készüléket hagyományos, numerikus billentyűzettel, kivéve a legalsó szegmensben. Minden gyártó az iPhone-t próbálja utánozni, változó sikerrel.

 

Android

Egy másik látható trend az Android-telefonok előretörése: ma már összesen közel 60 különböző modellt mutattak be, és a legtöbb gyártó rendelkezik Android-készülékkel. Kivéve a Nokiát és az Apple-t.

A várakozások szerint ez csak tovább fog erősödni, és már jövőre nagyon jelentős tényező lesz az Android, nemcsak a kiállításokon, de a bemutatótermekben, Magyarországon is.

Néhány nagy gyártó a lejtőre került, miközben mások, főleg a Távol-Keletről felfelé ívelő pályát írnak le. Közismert, hogy a Motorola már évek óta küzd vesztességgel és csökkenő piaci részesedéssel, és ugyanez a helyzet a Sony Ericssonnál is. És biztos nem véletlen, hogy mindkettő nagy erőfeszítéseket tett Android-telefonok kifejlesztésére.

A sikeres készülékgyártók közül főleg a tajvani HTC emelhető ki, bár itthon még nem annyira ismert. Sok éven keresztül bérgyártással foglalkoztak, például ők gyártják az Ericsson Xperia X1-t vagy a Google Nexus One-t, és a mai napig nem saját márkanévvel jelennek meg a T-Mobile-nál.

A HTC ma már nagyon fontos szereplő főleg az okostelefon-piacon, szinte csak Android- és Windows-telefonjaival.

 

Operációs rendszerek, nem készülékek

A harc mostantól nem készülékharc, hanem operációs rendszerek harca. Már 10 (!) különböző operációs rendszert tudunk felsorolni csak az okostelefon-piacon:

 

De a harc mégis máshol fog eldőlni: a szoftverpiacon.

A készülékfunkciókat a jövőben nem a gyártók fogják beletenni, hanem le fogjuk tölteni őket a készülék segítségével. Mit is jelent ez? Néhány hardver alapú funkción (telefon, fényképező, zenelejátszó stb.) kívül minden mást szoftveresen fogunk letölteni. E tekintetben élenjáró az iPhone (150 000 alkalmazás) és az Android („csak” 20 000 alkalmazás). Annak a gyártónak lesz a piacon előnye, amelyik a legtöbb független szoftverfejlesztőt tudja magához csábítani.

 

És Magyarország?

Magyarországon még nem látni ezeket a trendeket. Itt még mindig a „vegyünk egy készüléket kevés forintért” megy, ezek a készülékek nem okostelefonok. Azonban már itt is elindult valami, bár nagyon lassan. Az iPhone-„őrület” megvan, de – bár nem ismertek a darabszámok – minden bizonnyal kicsi a piaci részesedés. Az Android még szinte ismeretlen, üzleti felhasználók közt azonban a Blackberry elég elterjedt.

Vélhetően jóval lassabb lesz a fejlődés, mert az informatikai érettség sokkal alacsonyabb szinten van, mint Nyugat Európában. Nagyos sok esetben hallani, hogy „nekem elég egy sima telefon, amelyen sms-ezni is lehet, nekem más nem kell”. Éppen ez volt a helyzet az internet elterjedésével is, és a mai napig jóval alacsonyabb a penetráció, mint tőlünk nyugatabbra. És az eredmény megint az lesz, hogy lemaradunk.

 

És 2011?

Idén több új operációs rendszert mutattak be, amelyek csak 2011-re kerülnek a piacra. A készülékeknek a fentiek miatt nem lesz több funkciójuk, de gyorsabb lesz a processzoruk, laposabbak lesznek, jobban fogja bírni az akkumulátor, jobb felbontása lesz a képernyőnek. Vagyis ugyanazt a fejlődésgörbét fogják leírni, mint a számítógépek, notebookok.

Ezt követően jöhet az újabb paradigmaváltás. Hogy ez mi lesz? Nem tudjuk, ezért paradigmaváltas.