A Kínában való terjeszkedés a magyar vállalatok számára komoly mentális felkészülést igényel, a cégeknek hosszadalmas újratanulási folyamatot kell prezentálniuk - mondta Holch Gábor, a Campana Business Solutions ázsiai igazgatója az ITD Hungary a távol-keleti országban terjeszkedni kívánó cégek számára szervezett konferenciáján. A rendezvényen elhangzott az is, hogy Magyarország kiváló gazdaságdiplomáciai hálózattal rendelkezik az országban, a februárban a közép-kínai Csungkingban megnyitott magyar főkonzulátus ráadásul a térségben egyedülálló módon schengeni vízum kiadására is jogosult.

Nem a Nagy fal jelenti a legfontosabb akadályt

- A magyarok ugyanolyan versenyképesek, mint nyugat-európai társaik, ám nagyon fontos a kínai piacra lépés előtt az ázsiai viszonyokra való felkészülés, úgy mint a mítoszokkal való leszámolás: a Kínába készülő cégek esetén ez elsősorban az egymilliárd fogyasztó mítoszának letörését jelenti - emelte ki Holch előadásából a Napi Gazdaság. Nem egyszerűen az új piachoz való adaptáció, a földrajzi távolságból, kulturális különbségekből fakadó különbségek áthidalása a feladat, az itthon már sikerre vitt termékeket tudni kell a kínai piacnak megfelelően átalakítani, a befektetőknek - hangzott el a konferencián.

A Távol-Keleten a Nyugat üzleti szótárát is felül kell írni, hiszen nemcsak az üzleti partner megértése, de még a piac definálása, ellátása is gondot okoz a nagyságrendi problémák és releváns statisztikák hiánya miatt. Az országban szinte minden ágazat piaca dinamikus, ám ez a volumen ugyanúgy jelenthet előnyt, mint ahogyan hátrányt is: nem megfelelő gyorsaságú adaptáció esetén, valamint az ország gazdasági potenciáljával párhuzamosan erősödő konkurencia miatt ugyanis igen könnyű lemaradni.

A konferencián kiemelt szerepet kapott a sajátos kínai kapcsolati hálózat, a guanxi és a „guanxizó” külföldiek kérdése is, de hangsúlyt kapott a generációk közti különbségek, a történelmi-gazdasági okok által generált a fogyasztói szokások változása is.

A kelet-közép európai régióban Magyarország Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere: a bilaterális kereskedelem 2009-ben 6,81 milliárd dollárt tett ki, ami 8,9 százalékos visszaesést jelent 2008-hoz képest - mondta el a konferencián Ren Hongbin, a Kínai Nagykövetség kereskedelmi főtanácsosa. A válságnak betudhatóan 12,4 százalékkal 5,34 milliárd dollárra esett vissza a Kínából érkező export, az oda irányuló import viszont 6,1 százalékkal (a magyar statisztikák szerint 16,1 százalékkal) 1,47 milliárd dollárra nőtt. A távol-keleti gigantikus ország ezzel Magyarország 9. legnagyobb kereskedelmi partnerének számít.