Ma: -6°CTiszta idő

Hollywoodban mindig ismertek leszünk. Régen, a film hőskorában George Cukor irodájának ajtaján egy tábla lógott: „Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenni.” És a világ legbefolyásosabb filmgyártó oázisa nem tud olyan irányba változni, hogy azzal ne tartana lépést a sajátos, csavaros, alighanem kizárólag a magyarokra jellemző észjárás. Sőt, mi diktálunk.

A budapesti székhelyű Colorfront szoftverfejlesztői a napokban vették át Los Angelesben Oscar-díjukat a hivatalos díjátadó gálán a Lustre digitális fényelő program kidolgozásáért és fejlesztéséért. A szobor nemcsak a minőségben nyújtott színvonalért, hanem a költséghatékonyságért is tisztelgés az alkotók előtt.

Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tudományos és technikai Oscar-elismerését minden évben azok kapják, akik felfedezéseikkel, fejlesztéseikkel meghatározóan, kimagaslóan és maradandóan hozzájárultak a filmgyártáshoz. Ezen belül a tudományos és mérnöki Oscar-díj a filmgyártás előremozdításában nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerése.

 

Hogy egységes maradhasson a színvilág

A program működésének megértéséhez szintén vissza kell térnünk a békeidőkbe, amikor még celluloidszalagra forgatták a filmeket – ezek pedig akkoriban sem számítottak olcsó mulatságnak. Ahhoz, hogy a film, amire forgatnak, minél élethűbben megőrizze az eredeti látványt, meg kell tervezni hozzá a helyszín világítását, hogy később minél könnyebben lehessen javítani azok minőségén a fényelésnél, ami már az előhívás helyszínén, a filmlaboratóriumban történt. Ha az operatőr nem figyelt eléggé a világításra, vagy ha a természet nem kedvezett éppen jó fényekkel, akkor az előhívásnál erősítettek azok hatásán, hogy egységes maradhasson a film színvilága. Ez néha jelentősen megdobta a gyártási költségeket.

Manapság már digitális jelek formájában rögzítik a mozgóképeket, aminek az egyik pozitív hozadéka, hogy kevésbé lettek fontosak a fényviszonyok, illetve a digitális utómunka során több lehetőség adódik a javításra, mint az elődöknél. Persze a nagy teljesítményű számítógépek szintén sokba kerülnek, nem mindegy például, hogy egy-egy jelenet mikorra készül el (lehetőleg minél hamarabb), és nem mindegy a produkált minőség sem, mert az meg a nézőszám maximalizálása miatt fontos.

 

Az utómunka urai

Itt jönnek a képbe honfitársaink: Jászberényi Márk, Priskin Gyula és Perlaki Tamás. A Lustre 2003-as piacra dobását a digitális fényelés terén végzett ötévnyi úttörő fejlesztés előzte meg. Ekkor a cégben már a teljes digitális utómunka folyamatát átfogó rendszer kialakításán dolgoztak, beleértve az összes főbb munkaszakaszt: a szkennelést, a kompozitálást, a vizuális effekteket, a filmek felújítását és a feliratozást.

Digitális mozitermi fényelés (digital intermediate – di) ekkor még nem létezett – ezért azt is mondhatnánk, feltalálták. A kifejlesztett technológia segítségével az utómunka gyorsabb, kényelmesebb, minőségibb – és a gyártási költségekben is verhetetlen. A Colorfront amúgy már 2001-ben filmtörténelmet írt, amikor Peter Jackson A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége című filmje számára kifejlesztette a stand alone color corrector rendszert.

A filmgyártás során ezzel először vált lehetővé egy játékfilm számítógépes fényelése. Ezt követően a hollywoodi székhelyű Efilm vált a Colorfront következő ügyfelévé, és úttörőként először teljes hosszában digitálisan fényelte a Katonák voltunk című filmet.

A csapat sikereivel egy időben az angol 5D cég a Colorfront színkorrekciós technológiáját licencelte, amelyet később 5D Colossus néven dobott piacra. 2003-tól a Discreet (ma Autodesk) licencelte a Colorfront technológiát, és bevezette az első Lustre di-rendszert. Az Autodesk 2005 júniusában vásárolta meg a Lustrét a Colorfronttól.

 

Diadalmenet a pixelekbe

Ma a Lustre irigylésre méltó hírnévnek örvend mint piacvezető di-rendszer, amelyet számos film fényelésénél használtak, többek között A Da Vinci-kód vagy A Faun labirintusa című produkciókban.

A Colorfront csapata olyan világszinten vezető pozícióban lévő cégeknek nyújtott tanácsadást di-munkafolyamatuk kidolgozásában, mint a Los Angeles-i Efilm/Deluxe, Technicolor, LaserPacific/Kodak, a londoni és indiai PrimeFocus, a párizsi Éclair, a müncheni ARRI vagy a wellingtoni Weta Digital.

Az Oscar-díj odaítélésekor Jászberényi Áron, a Colorfront ügyvezetője elmondta: „Ez a díj hatalmas elismerése a Colorfront fejlesztői csapata által végzett innovációs tevékenységnek. A Lustre szoftver meghatározó jelentőségű a film-utómunka területén, azonban a piac és a technológia állandó fejlődése folyamatosan új kihívások elé állít minket. A Colorfront utómunka-stúdióban is a Lustre rendszert használjuk digitális fényelésre alkalmas mozitermeinkben, kiegészítve azokkal az új szoftverelemekkel, amelyeket Oscar-díjas csapatunk fejleszt házon belül, ezzel is segítve a forgatás, a vágás, a fényelés és a trükk-folyamatok minden lépését.”

 

Nem állnak le

A Colorfronté Európa egyik vezető digitális fényelési és utómunka-stúdiója: a legfejlettebb technológiát használják a szkennelés és rögzítés, a napi forgatott anyag átírása, a di-fényelés, a trükkök, az online és offline vágás, a hangkeverés és a különböző videóverziók elkészítése során.

Az Autodesk Lustre szoftverét kifejlesztő csapat a díj átvétele óta már új kihívásokra összpontosít, amelyek a filmgyártási folyamatban a forgatás és az utómunka közötti még gyorsabb, még hatékonyabb munkamenet kialakítását teszik lehetővé.

Bookmark and ShareCikk nyomtatása
xEzt is figyelmébe ajánljuk:
<1/3>
Üzenőfal elrejtése
Név:
E-mail:
Hozzászólás:

A rovat ajánlója
Előrendelhető a Sony első saját okostelefonja, amit borsos áron lehet beszerezni egyes angliai szolgáltatóknál.

Aktuális lapszámunkból

Minek nevezzelek?Bár hardvert és szoftvert elsősorban nem a neve alapján választ az ember, és különösen nem a vállalat, a jól eltalált név hatékonyan járulhat hozzá a marketingértékhez. Csak éppen eltalálni nem egyszerű.

Kétmilliárdos piacTavaly év végén egy befektető jóvoltából több mint 3 milliárd forint állt a házhoz a Prezinél; ennyi pénzből már el lehet indulni világhódító útra.

Segíts a másikon!A közösségi hálózatok és a közösségi együttműködés szelleme az informatika mind több részét hódította meg – miért maradna ki belőle éppen a felhasználók támogatása?