A csúcsgépet elsősorban az atomenergia-kutatásban, azon belül is a fúziókutatásban, generációs fejlesztésekben, illetve szimulációkhoz akarják használni a japán kutatók. A szuperszámítógép teljesítménye 186,1 teraflops – ez alapján ugyan nem lett első a szuperszámítógépek mezőnyében, de teljesítménye alapján egy ötszázas összesítő lista 19. helyére simán beférne.

A Fujitsu szerint csak idő kérdése, és újra a leggyorsabbak lesznek. (forrás: Fujitsu)

Persze, a japánok emiatt egyáltalán nem keseregnek. Ezt a számítógépet ugyanis azért tervezték, hogy segítségével megalkothassák majd a japán szuperszámítógépek következő generációját (NGS). A cél, hogy annak teljesítménye a 10 Petaflopsot érje el, ami jelentsen bármit is, de az biztos, hogy így a japánok gépe nagyjából ötször sebesebb volna a világ jelenlegi leggyorsabb szuperszámítógépénél.

Mivel ilyen masinákhoz ritkán van szerencsénk, ezért érdemes megnézni, mi is rejtőzik egy ilyen monstrumban. A rendszer lelke egy párhuzamos számítási egység (Large-scale Parallel Computation Unit), amely a Fujitsu Primergy BX900 pengeszerverén alapul. Ebben nem kevesebb, mint 4268 processzort és 17072 CPU-magot találunk.

A teljesítményről már fentebb volt szó, így térjünk is rá arra, hogyan képzelik el az új generációt. A szóban forgó készülék esetében a japánok a Fujitsu BX900 pengeszerverét egy megosztott memóriájú szerverrel ötvözték, valamint az NGS készülékekhez megalkotott alkalmazásfejlesztő egységgel. E komplett rendszerrel kívánják elkészíteni a következő generációs szuperszámítógépek kódját.

Nos, az már biztos, hogy ezek az új generációs csúcsgépek Fujitsu SPARC C64 VIIIfx processzorokra épülnek majd. Minden egyes processzornak nyolc magja lesz, és egyetlen ilyen egység csúcsteljesítménye eléri majd a 128 Gigaflopsot.
És hogy mire ez a nagy felhajtás a japánok részéről? A válasz egyszerű: 2004-ben letaszították őket a trónról, így fő céljuk, hogy egy NGS szuperszámítógép megalkotásával újra a lista elejére kerülhessenek.