22_static_panoramio_com_320px
Forrás: ITB

A hídépítés abban különbözik a szoftverfejlesztéstől, hogy a hidak, kevés kivételtől eltekintve, általában időre elkészülnek, nem lépik túl a költségkeretet, és használatba vételük után nem omlanak össze – mondta egy amerikai vállalatvezető 25 évvel ezelőtt. Igaza van még ma is.

A 2009-es Standish Chaos Report szerint a sikeres szoftverfejlesztési projektek aránya 32 százalék volt, 24 százalékot teljes mértékben sikertelenül zártak le, és a maradék 44 százalékkal is problémák voltak. A felmérés megállapítja, hogy ez bizony visszaesés a korábbi évek sikeres projektjeihez képest. A statisztikák szerint a szoftvertermékek szállításánál pedig az eredetileg elvárt funkcióknak többnyire csak 50 százaléka áll rendelkezésre. Mi lehet mindennek az oka? Számítanak például az olyan emberi tényezők, hogy az informatikusokat kevésbé érdekli a felhasználó, hiszen az ő szakmájuk a számítógép, és így a rendszereket a tervezők gondolkodása határozza meg. Továbbá a technikai rendszerek az egyszerűbb feladatokat automatizálják, a nehezek maradnak a felhasználóknak.

-

A megdöbbentő számok láttán jogos a felvetés: hogyan lehetne mindezt javítani, segíteni az informatikai szektor sikerességét, és egyáltalán miért is alakulnak így a szoftverfejlesztések? Az optimális szoftverfejlesztés követelményei a megbízó szempontjából az alábbiak lennének: legyen időben kész, teljesítse az elvárásokat (funkcionalitás), és legyen megfelelő minőségű.

Minőségbiztosítás másképp

Másképp kell szervezni a fejlesztést, más módszereket kell használni, ha kisebb vagy nagyobb méretű szoftverfejlesztési projektről van szó – hívja fel a figyelmet egy gyakran elhanyagolt részletre Kiri Róbert, a Stratis igazgató tanácsadója. Különösen nagyvállalatokra jellemző, hogy ágyúval lőnek a verébre, és a bonyolult módszertanokat alkalmazzák a legkisebb projektekre is. Sok esetben az is elég lenne, ha a fejlesztő elbeszélgetne két felhasználóval; ehelyett végigcsinálják a teljes követelménydefiniálási procedúrát, de a végeredmény köszönő viszonyban sem fog állni az igényekkel. A prototípusok bemutatása nagyon sok későbbi problémának elejét veheti, hiszen a felhasználó látja, hogy a fejlesztők mennyire értették meg az általa jól-rosszul megfogalmazott követelményeket.

A minőségbiztosításra a kisméretű projektekben is szükség van, de ebben nem elég a módszertanokra támaszkodni. Nem igaz, hogy bárki képes minőségbiztosításra, aki hűen követ egy módszertant: elengedhetetlen az emberi tapasztalat, mégpedig egy olyan szakember tapasztalata, aki ért az informatikához, ért a támogatni kívánt üzleti területekhez, és nem utolsósorban ért az emberek kezeléséhez, azaz jó pszichológus – foglalja össze a lényeget Kiri Róbert.

Számos szoftverfejlesztési és informatikai minőségbiztosítási modell létezik, így aztán sok it-cég nem tudja eldönteni, melyiket használja, illetve melyik segíti ténylegesen a versenyképes és eredményes szoftverfejlesztési projektet. Sajnos, sok szervezet csak a tendereken megszerezhető előnyök miatt lépi meg a minősítést, és a napi gyakorlatban valójában nem alkalmazza a módszertant, nem épül be a vállalati folyamatokba, nem születnek folyamatjavító intézkedések. A nagyvállalatok legtöbbször előnyben vannak a kis- és közepes vállalatokkal szemben, hiszen sokkal több erőforrás áll rendelkezésükre folyamataik javítására. „Sok esetben a közbeszerzéseken is elvárják, hogy minősített cégek pályázzanak, így a kis cégek, amelyek ezt nem tudják meglépni, eleve kiesnek a körből” – mutat rá Heilingbrunner Klára, az IVSZ projektmenedzsere.

Az ágazat problémáinak megszüntetésére és a vállalkozások versenyképességének fokozására jött létre az EU 7. Keretprogram által támogatott FACIT-SME konzorcium, illetve projekt. „Célja, hogy olyan optimalizált szoftverfejlesztési folyamatmodell és informatikai eszközrendszer jöjjön létre, amelyet bevezetve minőségi szempontból sikeresebb projektek valósulhatnak meg. Az eredményeket az IVSZ szolgáltatásaként vehetik majd igénybe a vállalatok az előzetes tervek szerint” – mondja Moksony Réka, a projekt magyar kutatási-fejlesztési partnereként részt vevő Régens Zrt. üzletfejlesztési üzletágának vezetője. A projektben egyébként az Új Calculus szoftverfejlesztő vállalat is részt vesz a létrejövő k+f-eredmények közvetlen tesztelőjeként.

ADA konferencia Fooldal/event/events/ada_konferenciasorozat.html 2018 10 25 5 14 18 0 2018 10 25 5 14 22 19 false A Debreceni Egyetem Informatikai Kara a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2018. november 23-24.-én rendezi meg az ADA konferenciasorozat első konferenciáját. A konferenciasorozat elsődleges célja, hogy lehetőséget és közeget biztosítson az informatika és a műszaki területeken dolgozó és kutató nők szakmai kommunikációjának

A konferencia kiemelt figyelmet kíván fordítani a kapcsolódó szakterületek munkaerő utánpótlásának problémáira, az érdeklődők pályaválasztási motivációja növelésének és az orientáció kialakításának lehetőségeire. Együttműködési és kommunikációs teret teremt a tehetséges, a szakterület kutató projektekben is szerepet vállaló, a még tanulmányaikat folytató, a már diplomás, illetve a tudományos fokozattal rendelkező nők között.

 

https://www.inf.unideb.hu/hu/ADA2018 

2018 11 23 6 0 0 0 2018 11 24 7 0 0 0 Debreceni Egyetem Kassai úti Campusa, Informatikai Kar épülete (4028 Debrecen, Kassai út 26. ) 3812 2018 11 23 6 0 0 0 2018 11 24 7 0 0 0 Debreceni Egyetem Kassai úti Campusa, Informatikai Kar épülete (4028 Debrecen, Kassai út 26. ) false
Decemberi Club: Fókuszban az 5G Fooldal/event/events/2018_12_club.html 2018 11 14 4 13 15 0 2018 11 15 5 18 47 35 false

Ha december, akkor Ericsson Mobilitási Jelentés! Immár hatodik alkalommal az ITB Clubban debütál a mobil-adatforgalom alakulását bemutató, vezető iparági kutatás, amely részletes és pontos mérési eredmények és elemzések alapján ismerteti a mobilforgalom globális trendjeit.

A premier a legfrissebb Mobilitási Jelentés lesz, amelynek segítségével az ITB Club tagjai és meghívott vendégei megismerhetik a legmarkánsabb ICT-trendeket, valamint azok várható következményeit. Ugyanakkor a cég másik kutatása, a 10 Legfrissebb Fogyasztói Trend is napirendre kerül, amelyből pedig azt tudhatjuk meg, hogy a technológiai változások közül melyik, mennyire és hogyan alakítja majd át az életünket, illetve hogyan hatnak egymásra és mindennapjainkra.

Mint minden év decemberében, ezúttal is Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója lesz az, akivel ezekről a kérdésről beszélgethetünk. Az első 5G hálózatok indításának időpontja apropóján kitérünk majd arra is, hogy az Ericsson miként segít a mobilszolgáltatóknak az 5G szolgáltatásokra való felkészülésben, a 4G-ről 5G-re történő zökkenőmentes átállásban, a lehető leggyorsabb piacra lépésben, és az 5G technológiák fejlesztésében.

Meghívott vendégeinknek a részvétel díjtalan.
A meghívóval nem rendelkezők részvételi díja 50 ezer forint + áfa.

itbevent 2018 12 4 3 9 0 0 KIOSK (Budapest, Március 15. tér 4.) 3834 2018 12 4 3 9 0 0 KIOSK (Budapest, Március 15. tér 4.) false Kiemelt Kiemelt Kiemelt Kiemelt Kiemelt

Eseménynaptár

Aktuális lapszámunkból

Minden konvergál mindenhovaTonnányi cikket írtunk, olvastunk az IT–telco–média konvergenciáról. De hogy mindezt ilyen erősen és ilyen gyorsan fogjuk érezni a saját bőrünkön, azt azért nem gondoltam volna.

Most kell felkészülni a MOST gazdaságáraAkarata ellenére egyetlen vállalkozást sem célszerű digitalizálni, ezért az egyik legfontosabb feladat annak kitalálása, hogy igazából melyek a legfőbb igényeik, és ezekre kell választ adni. Egyúttal azt is fel kell ismerni, hogy most kell lépni, mert néhány év múlva már késő lehet. Kiemelt jelentősége lesz annak, hogy mennyire vagyunk, leszünk képesek megérteni ügyfeleinket és ügyfeleink ügyfeleit – állítja határozottan Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.