A 2009-es Standish Chaos Report szerint a sikeres szoftverfejlesztési projektek aránya 32 százalék volt, 24 százalékot teljes mértékben sikertelenül zártak le, és a maradék 44 százalékkal is problémák voltak. A felmérés megállapítja, hogy ez bizony visszaesés a korábbi évek sikeres projektjeihez képest. A statisztikák szerint a szoftvertermékek szállításánál pedig az eredetileg elvárt funkcióknak többnyire csak 50 százaléka áll rendelkezésre. Mi lehet mindennek az oka? Számítanak például az olyan emberi tényezők, hogy az informatikusokat kevésbé érdekli a felhasználó, hiszen az ő szakmájuk a számítógép, és így a rendszereket a tervezők gondolkodása határozza meg. Továbbá a technikai rendszerek az egyszerűbb feladatokat automatizálják, a nehezek maradnak a felhasználóknak.

A megdöbbentő számok láttán jogos a felvetés: hogyan lehetne mindezt javítani, segíteni az informatikai szektor sikerességét, és egyáltalán miért is alakulnak így a szoftverfejlesztések? Az optimális szoftverfejlesztés követelményei a megbízó szempontjából az alábbiak lennének: legyen időben kész, teljesítse az elvárásokat (funkcionalitás), és legyen megfelelő minőségű.

Számos szoftverfejlesztési és informatikai minőségbiztosítási modell létezik, így aztán sok it-cég nem tudja eldönteni, melyiket használja, illetve melyik segíti ténylegesen a versenyképes és eredményes szoftverfejlesztési projektet. Sajnos, sok szervezet csak a tendereken megszerezhető előnyök miatt lépi meg a minősítést, és a napi gyakorlatban valójában nem alkalmazza a módszertant, nem épül be a vállalati folyamatokba, nem születnek folyamatjavító intézkedések. A nagyvállalatok legtöbbször előnyben vannak a kis- és közepes vállalatokkal szemben, hiszen sokkal több erőforrás áll rendelkezésükre folyamataik javítására. „Sok esetben a közbeszerzéseken is elvárják, hogy minősített cégek pályázzanak, így a kis cégek, amelyek ezt nem tudják meglépni, eleve kiesnek a körből” – mutat rá Heilingbrunner Klára, az IVSZ projektmenedzsere.

Az ágazat problémáinak megszüntetésére és a vállalkozások versenyképességének fokozására jött létre az EU 7. Keretprogram által támogatott FACIT-SME konzorcium, illetve projekt. „Célja, hogy olyan optimalizált szoftverfejlesztési folyamatmodell és informatikai eszközrendszer jöjjön létre, amelyet bevezetve minőségi szempontból sikeresebb projektek valósulhatnak meg. Az eredményeket az IVSZ szolgáltatásaként vehetik majd igénybe a vállalatok az előzetes tervek szerint” – mondja Moksony Réka, a projekt magyar kutatási-fejlesztési partnereként részt vevő Régens Zrt. üzletfejlesztési üzletágának vezetője. A projektben egyébként az Új Calculus szoftverfejlesztő vállalat is részt vesz a létrejövő k+f-eredmények közvetlen tesztelőjeként.