22_static_panoramio_com_320px
Forrás: ITB

A hídépítés abban különbözik a szoftverfejlesztéstől, hogy a hidak, kevés kivételtől eltekintve, általában időre elkészülnek, nem lépik túl a költségkeretet, és használatba vételük után nem omlanak össze – mondta egy amerikai vállalatvezető 25 évvel ezelőtt. Igaza van még ma is.

A 2009-es Standish Chaos Report szerint a sikeres szoftverfejlesztési projektek aránya 32 százalék volt, 24 százalékot teljes mértékben sikertelenül zártak le, és a maradék 44 százalékkal is problémák voltak. A felmérés megállapítja, hogy ez bizony visszaesés a korábbi évek sikeres projektjeihez képest. A statisztikák szerint a szoftvertermékek szállításánál pedig az eredetileg elvárt funkcióknak többnyire csak 50 százaléka áll rendelkezésre. Mi lehet mindennek az oka? Számítanak például az olyan emberi tényezők, hogy az informatikusokat kevésbé érdekli a felhasználó, hiszen az ő szakmájuk a számítógép, és így a rendszereket a tervezők gondolkodása határozza meg. Továbbá a technikai rendszerek az egyszerűbb feladatokat automatizálják, a nehezek maradnak a felhasználóknak.

-

A megdöbbentő számok láttán jogos a felvetés: hogyan lehetne mindezt javítani, segíteni az informatikai szektor sikerességét, és egyáltalán miért is alakulnak így a szoftverfejlesztések? Az optimális szoftverfejlesztés követelményei a megbízó szempontjából az alábbiak lennének: legyen időben kész, teljesítse az elvárásokat (funkcionalitás), és legyen megfelelő minőségű.

Minőségbiztosítás másképp

Másképp kell szervezni a fejlesztést, más módszereket kell használni, ha kisebb vagy nagyobb méretű szoftverfejlesztési projektről van szó – hívja fel a figyelmet egy gyakran elhanyagolt részletre Kiri Róbert, a Stratis igazgató tanácsadója. Különösen nagyvállalatokra jellemző, hogy ágyúval lőnek a verébre, és a bonyolult módszertanokat alkalmazzák a legkisebb projektekre is. Sok esetben az is elég lenne, ha a fejlesztő elbeszélgetne két felhasználóval; ehelyett végigcsinálják a teljes követelménydefiniálási procedúrát, de a végeredmény köszönő viszonyban sem fog állni az igényekkel. A prototípusok bemutatása nagyon sok későbbi problémának elejét veheti, hiszen a felhasználó látja, hogy a fejlesztők mennyire értették meg az általa jól-rosszul megfogalmazott követelményeket.

A minőségbiztosításra a kisméretű projektekben is szükség van, de ebben nem elég a módszertanokra támaszkodni. Nem igaz, hogy bárki képes minőségbiztosításra, aki hűen követ egy módszertant: elengedhetetlen az emberi tapasztalat, mégpedig egy olyan szakember tapasztalata, aki ért az informatikához, ért a támogatni kívánt üzleti területekhez, és nem utolsósorban ért az emberek kezeléséhez, azaz jó pszichológus – foglalja össze a lényeget Kiri Róbert.

Számos szoftverfejlesztési és informatikai minőségbiztosítási modell létezik, így aztán sok it-cég nem tudja eldönteni, melyiket használja, illetve melyik segíti ténylegesen a versenyképes és eredményes szoftverfejlesztési projektet. Sajnos, sok szervezet csak a tendereken megszerezhető előnyök miatt lépi meg a minősítést, és a napi gyakorlatban valójában nem alkalmazza a módszertant, nem épül be a vállalati folyamatokba, nem születnek folyamatjavító intézkedések. A nagyvállalatok legtöbbször előnyben vannak a kis- és közepes vállalatokkal szemben, hiszen sokkal több erőforrás áll rendelkezésükre folyamataik javítására. „Sok esetben a közbeszerzéseken is elvárják, hogy minősített cégek pályázzanak, így a kis cégek, amelyek ezt nem tudják meglépni, eleve kiesnek a körből” – mutat rá Heilingbrunner Klára, az IVSZ projektmenedzsere.

Az ágazat problémáinak megszüntetésére és a vállalkozások versenyképességének fokozására jött létre az EU 7. Keretprogram által támogatott FACIT-SME konzorcium, illetve projekt. „Célja, hogy olyan optimalizált szoftverfejlesztési folyamatmodell és informatikai eszközrendszer jöjjön létre, amelyet bevezetve minőségi szempontból sikeresebb projektek valósulhatnak meg. Az eredményeket az IVSZ szolgáltatásaként vehetik majd igénybe a vállalatok az előzetes tervek szerint” – mondja Moksony Réka, a projekt magyar kutatási-fejlesztési partnereként részt vevő Régens Zrt. üzletfejlesztési üzletágának vezetője. A projektben egyébként az Új Calculus szoftverfejlesztő vállalat is részt vesz a létrejövő k+f-eredmények közvetlen tesztelőjeként.

Eseménynaptár

Aktuális lapszámunkból

Ők határozzák meg a magyar ICT-piacot!Az ITB weboldán van egy szolgáltatásunk, ami másoknak nincs, nálunk pedig fölöttébb népszerű. Ez az ominózus Karrierszkenner, ahol mindenki láthatja, hogy a hazai ICT-piac szereplői közül kikre a legkíváncsibbak a kedves olvasók. Izgalmas dolog ezt a szolgáltatásunkat rendszeresen figyelni. Legtöbbször például már azelőtt felbukkannak a nevek, mint hogy valamelyik menedzsernek publikussá válna a kinevezése. De az is biztos, hogy a legkeresettebb emberek között rendre ott szerepelnek az ilyen-olyan okokból elhíresült tenderek kulcsszereplői is. És a nyári, kicsit lazábbnak tűnő időszakban no pláne megy a kíváncsiskodás azzal kapcsolatban, hogy who is who.

A nagy átállásA magyar bankrendszerben példátlannak mondható informatikai fejlesztést hajtott végre az MKB Bank. A pénzintézet az iparágban megszokottnál jóval gyorsabban, két és fél év alatt lecserélte központi banki rendszereit. Az átállás folyamatáról, a technológiai és szervezeti kihívásokról és a fejlesztés révén nyíló új perspektívákról is kérdeztük a projektet irányító vezetőket: Hetényi Márk Digitális Retail és Stratégiai Vezérigazgató-helyettest, Koczka Dánielt, a Digitális Ügyvezető Igazgatóság ügyvezető igazgatóját, Kovács Larissza Digitális Ügyfélélmény Igazgatót és Varga Nicolettet, a Digitális Ügyfélélmény Igazgatóság osztályvezetőjét.