Pedig közel fél évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy mindenki megelégedésére pont kerül a történet végére. A Google 2008-ban megállapodott az amerikai kiadók és szerzők szervezeteivel (Association of American Publishers és Authors Guild of America: eszerint 125 millió dollár fizet, és létrehozza a Books Rights Registry nonprofit szervezetet, amely mind a szerzők, mind a kiadók jogait képviselné.

Ám nem sokkal az egyezmény tavaly októberre tervezett életbe lépése előtt az amerikai igazságügyi minisztérium kifogásainak adott hangot. A két fél átdolgozta az egyezményt, de a minisztérium még ezzel sem elégedett - derült ki a múlt hét végén közzétett állásfoglalásukból.

A legfőbb kifogás továbbra is az, hogy az egyezmény révén a Google óriási versenyelőnybe kerülne, hiszen kizárólagos jogot kapna több millió könyv digitalizálására és azok tartalmának terjesztésére és értékesítésére. Kritizálja a minisztérium azt a gyakorlatot is, miszerint a szerzőknek azt kell jelezniük, ha nem akarják műveik digitalizálását (opt-out), ahelyett, hogy aktívan hozzájárulnának a közzétételhez (opt-in).

Megkérdőjelezi a minisztériumi állásfoglalás az egyezményt aláíró két szervezet jogát arra is, hogy külföldi szerzők, illetve az "elárvult művek" írói nevében lépjenek fel. A mostani egyezmény szerint a Google exkluzív jogot szerezne az elárvult művek kiadására: ezek olyan könyvek, amelyek szerzői joga még nem járt le, de a szerző különböző okok miatt felkutathatatlan, a könyv pedig más forrásból nem szerezhető be.