Kemény következetességre törekszik India a webes megfigyelést illetően. Két arab ország mellett ők voltak ugyanis azok, akik betiltást helyeztek kilátásba a BlackBerry gyártója ellen, mondván, hogy ellehetetleníti a kormány biztonsági munkáját, ha titkosított csatornákon, külföldi szervereken áramlanak az okostelefonok közti adatok. A RIM egyébként eddig beadta a derekát, India azonban tovább ment, és a velük szemben belengetett policyt most az egész webre kiterjesztené. A kormány ezért megüzente a telekommunikációs vállalatoknak: hozzáférést kérnek midnenhez. Az illetékes minisztérium egy döntéshozója úgy fogalmazott: minden telekomhálózattal rendelkező cég hozzáférhető kell, hogy legyen. „Legyen szó a Google-ről, Skype-ról, aki Indiában működik, adatot kell szolgáltatnia” – mondta. A kormány várhatóan megcélozza a céges magánhálózatokat, hiszen azok is különálló, titkosított szigetként működnek, amelyben az alkalmazottak távolról is be tudnak lépni.

A hivatalos, illetve politikailag korrekt verzió szerint mindez a terrorizmus elleni harc része, ám egyes elemzők szerint India ettől függetlenül is vágyik a szigorra. Carsten Casper, a Garnter szakértője úgy fogalmazott: egyszerűen itt tartanak a teendők listájában. A 2008-ban kiegészített, eredetileg 2000-es ICT-törvény szerint a cégeket megilleti a támogatás és a tanácsadás, hogy az indiai specifikus kívánalmaknak megfelelően állítsák be hálózatukat, ám a vállalatok többsége nem ismeri ennek mikéntjét. A Google-t és a Skype-ot egyébként azért emelte ki a kormány, mert a Gmail és a Skype chat funkciója is erőteljes kódolást használ.

A RIM jelenleg ott tart, hogy hatvan napos türelmi időt kapott a kormánytól, ezalatt kell alkalmazkodnia. Valószínűleg külön szervert kell majd üzembe helyezniük az országban, de a mobilgyár szerint ez nem oldaná meg a helyzetet, hiszen a BlackBerry-kommunikáció során alapvető fontosságú a kódolás, az eljárás pedig helyi hálózat esetén is érvényben lenne. A Google-lel a cég állítása szerint még nem lépett kapcsolatba a minisztérium.