A gazdasági visszaesés a nyomtatott termékek elektronikus helyettesítésének és a nyomdai termelés földrajzi átrendeződésének kettős hatását, illetve a szervezetek marketing-költségvetésének jelentős megszorítását eredményezte – áll a Canon Europe megbízásából készült, a Redefinition of the Digital Printer címet viselő felmérésben.

Költséget kellett optimalizálni (Forrás: myths-about-technology.com)

A legtöbb üzleti vállalkozás, így a nyomtatási szolgáltatók ügyfelei is kénytelenek voltak minden területen költségoptimalizálást végrehajtani. Ennek következtében csökkentették nyomtatási megrendeléseik számát, ami egyben a szolgáltatási árak csökkenését is jelentette. Számos ügyfél teljes mértékben megszűntette a nyomtatott anyagok megrendelését, és inkább az elektronikus kommunikációt részesítette előnyben.

A jelentés becslése szerint néhány nyomtatási szolgáltató akár 55 százalékos volumencsökkenést is tapasztalhatott, és a nyomtatási munkákat gyakrabban, kisebb sorozatokban kellett elvégezniük. Ezzel szemben a nyugat-európai nyomdák 69 százalékánál nőtt a megrendelések száma. A régi nyomdagépek alkalmatlanná váltak a kisebb sorozatú munkák elvégzésére, ezért 2008-hoz képest 18,1 százalékkal csökkent az ofszet nyomtatásból származó árbevétel. A digitális – lézer- és tintasugaras – technológiával készített termékekből származó bevétel ugyanakkor 27,2 százalékkal növekedett.

A digitális nyomtatás jelentős szerepet játszott tehát a nyomtatási szolgáltatóknál a válság túlélésében. A felmérés azt is megállapította, hogy nyomtatási piac kiemelkedően jól teljesítő szereplői már bevezették a digitális nyomtatást. A digitális nyomtatási megoldásokat alkalmazó vállalatok több mint fele számolt be a nyereség vagy a bevételek növekedéséről, míg a digitális technológiát nem alkalmazó cégek csupán 31,7 százaléka mondhatta el ugyanezt.  A válaszadók 86 százalékának a széles formátumú nyomtatókon készített bemutatóanyagok segítettek a válság túlélésében.

A digitális nyomtatás mellett a túlélés másik kulcsfontosságú tényezőjét az értéknövelt, speciális szolgáltatások bevezetése jelentette – a válaszadók 80 százaléka nyújtott ilyen szolgáltatást.