A megkérdezettek négyötöde számára egyértelmű, hogy az internethez való hozzáférés az alapvető emberi jogok része – derült ki egy BBC vezette felmérésből. 26 ország 27 ezer lakosát kérdezték meg: az eredmény egyértelmű. „A kommunikáció jogát nem lehet semmibe venni” – kommentálta az eredményt Hamadoun Toure, a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU) vezetője. „Az internet a felvilágosodás legerősebb forrása, amelyet valaha alkottak.” A kormányoknak tehát az alapvető infrastruktúra részeként kellene kezelniük, mint az utakat vagy a csapvizet.

Az ábrán jól látszik: a „Legyen-e az internet alapvető jog?” kérdéssel a megkérdezettek fele határozottan egyetért, kicsit kevesebb, mint 30 százalékuk inkább egyetért, kevesebb, mint 10 százalékuk inkább nem ért egyet, kicsit több, mint öt százalékuk határozottan ellenzi az ötletet, és ugyanennyien nem tudják, vagy nem válaszoltak. Leginkább a mexikóiak, a brazilok, a törökök és a dél-koreaiak támogatják, hogy alkotmányos jog legyen a hozzáférés: mindegyik országban 90 százalék körüli válaszadó értett egyet ezzel, illetve Dél-Koreában (ahol már szinte mindenkinek van szélessávú elérése) 96 százalék.

A GlobeScan, aki a BBC számára a felmérést szervezte, rákérdezett a kormányzati szerepvállalásra is internetügyben. Különösen Dél-Koreában és Nigériában ellenezték, hogy a hatalomnak bármi köze legyen a szabályozáshoz. Érdekes módon a kínaiak többsége úgy gondolta, van helye a kormánynak, akárcsak az európaiak esetében. Nagy-Britanniában például a megkérdezettek 55 százaléka válaszolta, hogy „valamennyi kormányzati szabályozás” belefér. Rákérdeztek arra is, mi az internet legfenyegetőbb jelensége. A sorrend: csalás (a válaszadók majdnem egyharmada jelölte meg ezt), erőszakos és trágár tartalmak, a magánszféra megsértése, a tartalmak állami cenzúrája és a vállalatok kiterjedt jelenléte.

A felmérés aktualitása, hogy a brit kormány el szeretné fogadtatni a Digital Economy Bill nevű törvénycsomagot, amely nem csak hozzáférhetővé tenné mindenki számára a szélessávot 2012-ig, hanem tartalmazza a „három csapás”-eljárást is, amely szerint a törvénysértő, illegális tartalmakat letöltő és megosztó felhasználók hozzáférését – figyelmeztetések után – el lehetne zárni. Hasonló szabályozásra készülnek Franciaországban is, bár az EU nemrég kiadott egy irányelvet, mely szerint hasonló lépéseket csak úgy tehetnek, ha „maximálisan tiszteletben tartják a tagországok polgárainak szabadságát és alkotmányos jogait.”

A finn és az észt jogrendben a hozzáférés már az alkotmányos jogok része, a nemzetközi szervezetek pedig, mint az ENSZ, az egész világra kiterjesztené ezt.