Ma: 11°CTiszta idő

Mind nagyobb megbecsülésnek örvend a magyar tudományos kutatás. Jól illusztrálja az elismerést, hogy újabban két világcég is kinyilvánította hosszú távú együttműködési szándékát az MTA kutatóintézeteivel.

A cégek versenyképességét nagymértékben növelő, a termelés magas színvonalú megszervezését szolgáló úgynevezett automatizált irányítási rendszereket, és a legújabb információs és kommunikációs technológiák ipari alkalmazását kínálja az a projektközpont, amely Budapesti székhellyel kezdte meg működését az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének részeként. Az új intézmény alkalmazott kutatásokra, valamint egyéni vállalati igényeket kielégítő, fogyasztóbarát megoldások kifejlesztésére és bevezetésére jött létre. A Fraunhofer Társaság és az MTA SZTAKI három év alatt egy millió eurót fordít a Projektközpont finanszírozására. Az összeg felét a magyar fél állja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által nyújtott támogatásból.

Mintha Oxfordban lennénk (Forrás: www.dreamstime.com)

A Fraunhofer Termelésmenedzsment és -informatikai Projektközpont elsősorban vállalatoknak kínálja szolgáltatásait. A központ technológiai fejlesztései például jelentősen segíthetik az atomerőművek biztonságosabb és hatékonyabb üzemeltetését, ez utóbbiak ugyanis éppen azt az automatizálási know-how-t hasznosíthatják, amely a Projektközpont fejlesztései révén rendelkezésre állhatnak. A központ nem csak rendszer- és irányításelméleti problémák megoldásában, hanem egyebek mellett a számítógép által vezérelt gyártással, digitális vállalatokkal, illetve termelési hálózatok informatikájával kapcsolatos kérdésekben is segíteni tud a hozzá forduló cégeknek.

Egy másik együttműködés keretében a legmodernebb csúcstechnológia alkalmazásával vizsgálhatják az agy működését és folytathatnak az idegrendszeri megbetegedésekkel összefüggő kutatásokat az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatói a napokban bemutatott újgenerációs mérőrendszerrel. A két, összesen 300 millió forint értékű élettani mikroszkópot két műszer alkotja: egy automatizált lézeres kutatómikroszkóp, kiegészítve több kamerával és a Nikon legkorszerűbb objektívsorozatával, illetve egy másik, mikroszkópra épített elektrofiziológiai rendszer. Mindkét műszer az agyban zajló jelátviteli folyamatok részletes vizsgálatára alkalmas képalkotási módszerekkel dolgozik.

A tervek szerint a Nikon a legújabb, forradalminak számító mérőrendszerét is elhelyezi az MTA KOKI-ban néhány hónap múlva. Ez utóbbi forgalmazása a nyáron kezdődik meg, és a sejtekben zajló molekuláris folyamatok vizsgálatát teszi lehetővé egy korábban elképzelhetetlen térbeli felbontással. 

Ez azt jelenti, hogy hasonló műszerekkel végezhetik munkájukat a tudósok, mint a világ vezető élettudományi kutatóhelyein, például a Harvard Egyetemen, vagy Oxfordban.

Bookmark and ShareCikk nyomtatása
A rovat ajánlója
Májusban is összegyűjtöttük, melyek voltak az elmúlt egy hónap legfontosabb mozzanatai a hazai ikt-szektor vezetőinek életében. Nézzük tehát, kik azok, akik reflektorfénybe került...

Eseménynaptár

Aktuális lapszámunkból

No doubt! Rétegfilmek kedvelőinek a fenti cím biztosan ismerős. Meryl Streep, Philip-Seymour Hoffman maradandó alakítása arról szól, hogy a hősnő kétségek között vergődik egy igen komoly döntést illetően, amit végignyom az egész egyházon, és mondhatni, sikerrel jár. A film azzal zárul, hogy a hősnő kétségei megmaradtak, de most már saját döntését illetően.

Új hobbihoz új ruha dukál! Ha azt halljuk gyermekünk felcseperedése folyamán, hogy szemünk fénye kezelhetetlen, állandóan megszegi a szabályokat, ezzel kiakasztja környezetét, szállóigévé válik az „ezzel a gyerekkel csak a baj van”, amire őszintén magunk sem tudjuk a „nem tudom elképzelni” választ adni – akkor jó eséllyel az önmegvalósító személyiségtípus szülöttjével vagyunk megáldva.