A történelem azonban fütyül az ilyen jóslatokra, és juszt is mindig kitalál valami újat, ami néha nem is igazán új, hanem sajátos visszatérés egy korábbi állapothoz, új köntösben és új tálalásban. De nem folytatom tovább a filozofálást, mert a végén annyira belebonyolódom, hogy nem tudok kikászálódni belőle. Amit mondani szeretnék, jóval egyszerűbb, vagy legalábbis annak látszik.

Az informatikai piac fejlődésével foglalkozó egyetemi órákon sokáig azt tanítottuk, hogy történetileg két nagy korszak különböztethető meg: az első a vertikális, a második a horizontális struktúrájú piacoké. Az első nagyjából a hetvenes évek végéig tartott, a piac szerkezete pedig azért volt vertikális, mert nagy „vertikumok”, vagyis mindenevő és mindent önállóan előállító informatikai cégek (pl. IBM, Wang) versenyeztek egymással. Mivel a termékeik (chipek, gépek, perifériák, operációs rendszerek, alkalmazói szoftverek stb.) nem voltak kompatibilisek egymással, a felhasználó vagy az egyik tornyot választotta vagy a másikat, és ha egyszer döntött, nem tudott, vagy csak nagyon drágán tudott váltani.

A piac azonban idővel szépen átalakult, a szerkezete horizontális lett, amiben mindenki a maga szintjére koncentrál, a termékek pedig csereszabatossá váltak, vagyis a felhasználó szabadon eldönthette, hogy kitől veszi az egyes elemeket, és ha úri kedve úgy tartotta, az egész kicserélése nélkül átállhatott valami más kombinációra. Mivel megszűntek a sajátos vertikális monopóliumok, a verseny intenzívebbé vált, az árak rohamosan csökkentek, ami persze fölöttébb tetszett a fogyasztóknak, az informatikai cégek pedig szívták a fogukat a gyors tömegcikkesedés miatt.

Úgy tűnt, a horizontális piac örökre legyőzte a vertikálist: vége a történelemnek, legalábbis ebből a szempontból vége. Most azonban mit látunk? A vertikális piac kezd erőre kapni. Legnagyobb zászlóshajója az Apple: a frissen piacra dobott iPad egészen a régi vertikális piac szellemét idézi, amiről Steve Jobs cége igazából soha nem mondott le. Megfigyelhetjük, milyen sok felhasználó hajlandó feláldozni egy szép szeletet a választási szabadságából egy csúcsminőségű termék-szolgáltatás-együttes érdekében.

A vertikális piac szelleme azonban másutt is kísért: a növekedési lehetőségeket kereső nagy informatikai cégek egyre kevésbé tisztelik a korábbi határvonalakat, egyre többet kalandoznak felfelé és lefelé az informatikai kazalban, és igyekeznek megvetni a lábukat egy vagy több szinttel lejjebb vagy feljebb is. Úgy tűnik, a vertikális és a horizontális struktúra csatája még nem dőlt el, a muníció nem fogyott ki, a történelem nem ért véget.