Kérem őket, ne lepődjenek meg, ha két nagy piacelemző cég azonos tárgyú és idejű adatai között jelentős különbség mutatkozik, inkább próbálják meg kideríteni, milyen módszertani eltérések húzódhatnak meg a számok mögött, ki mit érthet például „informatikai kiadások” alatt, vagy mit jelenthet számára az, hogy „szoftverpiac”.

A statisztikák között nyilván akadnak fontosak és kevésbé fontosak, és ami nekem fontos, lehet, hogy más számára érdektelen. Engem például érdekelnek a kiszervezésre, különösen annak határon túli változatára (offshore outsourcing) vonatkozó adatok. Szerencsére ezekből meglehetősen sokat publikálnak. Ha az ember a bőség zavarával, vagyis a jelen esetben adattúltengéssel küzd, legjobb, ha néhány kiemelt indikátorra figyel. Számomra ilyenek a kutatási-fejlesztési tevékenységre vonatkozó adatok.

Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a fejlett országokból számos jól algoritmizálható és ellenőrizhető, nagy tömeget képviselő és munkaigényes tevékenység elvándorol olcsóbb helyekre, például Kínába, Indiába vagy éppen a mi régiónk valamelyik országába. Mivel ez több szempontból is kényes jelenség, a kiszervező országok általában azzal vigasztalják magukat, hogy nem baj, ha az egyszerű rutinmunka másokhoz kerül, az a fontos, hogy a koronagyémántjainkat megtartsuk, és ezek közül a legfontosabb a kutatás és a fejlesztés. A gazdaság strukturális átalakulása megállíthatatlan, tessék csak megnézni, mekkora volt a mezőgazdaság aránya a GDP-ben a világ legfejlettebb részein száz évvel ezelőtt, és mekkora most. Vigyék csak mások a tömeggyártást, a rutinjellegű szolgáltatásokat – nem baj ez, ha mienk marad a nagy értéket képviselő, különleges, kreatív szellemi munka.

De vajon mit mutatnak a vonatkozó adatok?

Nem vagyok statisztikai szakértő, de laikusként úgy gondolom, a K+F-re vonatkozó adatok a legbizonytalanabbak közé tartoznak. Félretolni azonban nem lehet őket. Én is gondosan letöltöttem és eltettem egy szépen megcímzett mappába az amerikai National Science Foundation legfrissebb jelentését a K+F munka más országokba történő kiszervezéséről. Vajon a K+F hány százaléka vándorolt ki az USA-ból más országokba? Látom, hogy az iparági rangsort a gépjárműgyártás vezeti 39 százalékkal. A számítógépek és perifériák körében a mutató 26 százalékon áll. A kiválasztott iparágak sorát gyógyszeripar zárja 19 százalékkal.

El lehet mélázni azon, mennyire pontosak ezek az adatok. Van azonban egy másik, talán még fontosabb kérdés is: ha összességében nézzük a K+F „kivándorlását”, sok ez vagy kevés? Egyszerűen fogalmazva úgy gondolom, ahol a K+F, ott az erő. Érdemes figyelni az ilyen számokra!