Mondják, a munkahely a második otthonunk. Hát amennyi időt ott töltünk, az alapján
már lassan az első is lehetne…
Így aztán egyáltalán nem mindegy, milyen is az a közeg, ahol azt a napi 8+ órát
lehúzzuk. S a manapság oly divatos, pontosabban elvárássá avanzsálódott zöld irodákban
azért csak jobban érzi magát az ember.
S zöld alatt nem csak azt kell érteni, hogy másodpercenként valamilyen növénybe
botlik az ember. Persze kell az is, leginkább esztétikai okokból. No meg valljuk
be, ennél olcsóbb módját keresve sem találni annak, hogy egy cég barátságosabbá
tegye a munkahelyet. Érdekes megfigyelni, kik azok a kollégák, akiknek nem elég
a „szolgálati gaz” mennyisége, ők akkor érzik igazán komfortosan magukat, ha az
otthonukból behurcolt fotók mellett növényekkel is körbeveszik magukat.
Az igazi munkahelyi zöldség nagyjából egyenlő a környezetbarát munkahellyel.
Erre mostanság már áldoznak a cégek! Ha másért nem, muszájból... Mert például
az ict-cégek igencsak bezöldültek, szinte már mindegyik a zászlajára tűzte a „green
it” szlogent. S nemcsak, hogy odatűzte, hanem a szerint is él, gyártja termékeit.
Vagyis amikor egy munkaeszközt a munkáltatónak ilyen-olyan okok miatt le kell
cserélnie, már biztosan környezetbarát megoldást fog behozni a cégbe.
Emlékszem, mennyit forgattuk a bődületes méretű monitorokat, hogy a káros sugaraktól
valahogy messzebb kerüljön a velünk szemben ülő kolléga... Ma már notebookjainkkal
ilyen tornamutatványokra nem kényszerülünk.
Arra viszont kényszerülnünk kellene, hogy légkondicionálás frontján toleránsak
legyünk. De azt tapasztalom, hogy ez a fajta hozzáállás nem igazán létezik. Mert
minden cégben vannak olyanok, akik a klímák esküdt ellenségei. S harcos környezet-
és egészségvédői szerepkörben tetszelegve egyszerűen kinyilatkoztatják: ők bizony
nem hajlandók bekapcsolni a klímát. Vagy ha távollétükben valaki ezt merészeli
tenni, rögtön az off gombra csapnak visszatértük után... Mert nagyjából nem törődnek
azzal, hogy a velük egy szobában levő másik ember netán hőgutát kap, nem tud dolgozni
a tikkasztó melegben. Ilyenkor kompromisszumos megoldásként aztán kinyitják az
ablakot, s ömlik be a nyári meleg az amúgy légkondicionált bérelt irodába. Ennél
nagyobb zöldséget a kedves zöld kollégáknak még nem sikerült kitalálni!
S hogy e pár kiragadott példán kívül milyen is az igazi környezetbarát iroda,
kiderül business rovatunk cikkéből.
Valahogy
mostanában a (szak)sajtó felettébb sokat foglalkozik a cio-kkal. Akikre
régebben szakértelmük miatt szinte a társadalom egésze felnézett, aztán
valahogy ez a megbecsülés n...
20125293900Ramada Aquaworld211120125293900Ramada AquaworldfalseInformációs Társadalom ParlamentjeFooldal/events/Informacios_Tarsadalom_Parlamentje_2012.html201258310320false
Magyarország megújulása
Az esemény célja, hogy a társadalom legszélesebb és legváltozatosabb szegmensei
is elmondhassák véleményüket egymásnak és az információs társadalom formálásában
meghatározó döntéshozóknak. A rendezvény valóban parlament kíván lenni abban,
hogy törekedve a képviseleti elvre, jelen legyenek, és az eseménynek aktív részesei
váljanak azok a szervezetek, szakértők, akik hűen képviselik a társadalom legkülönbözőbb
szegmenseinek problémáit, felvetéseit. Ebből kifolyólag résztvevőink között nem
csak az infokommunikációval foglalkozó civil szervezeteket üdvözölhetjük, hanem
olyanokat is, amelyek fő küldetése ugyan más, de tevékenysége összefügg az információs
társadalom témakörével, és amelyek véleménye ebben a témakörben talán nehezebben
jut el a döntéshozókhoz.
Információs Társadalom Parlamentjehttp://infoparlament2012.antartweb.com/2012583113551false1trueBővebb információ
CEO, CIO két jóbarátNéhány éve már fel van adva a
lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a
szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan
változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új
megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet
kell felmutatnia.
Kalózok: bűnözők vagy demokraták?A „kalóz” szót pejoratív értelemben már bő háromszáz éve
használják a copyright-sértőkre, a digitális forradalom azonban a 21. századra
radikálisan módosította a megítélésüket. A világ mintegy hatvan kalózpártja –
köztük a most megalakult magyar Kalózpárt – a szerzői jogok alapos reformjánál
jóval többet hirdet.
Előre a válság hátánA portálrendszerek terén is megfontolandó alternatívát
jelentenek a nyílt forráskódú megoldások.