Miközben a költségcsökkentés ezer apró módját keresik, a vállalatvezetők többnyire egy vállrándítással tudomásul veszik, hogy informatikai eszközökben – a régen leírt, elavult hardvert és a már nem használt vagy eleve fölöslegesen beszerzett szoftverlicenceket beleértve – hatalmas értékek hevernek parlagon.

Hogy mekkorák, arra gyakran csak a szoftverleltár elkészítése után derül fény, mindenesetre becslések szerint Magyarországon 600-700 ezer körülire tehető a kihasználatlanul álló szoftverlicencek száma, az állam- és közigazgatási intézményeknél pedig arra is akad példa, hogy jól zárt helyen őrzik – a rajtuk lévő programokkal együtt – a régi hardvereszközöket.

Ez a pazarlás az új verziók értékesítését is hátráltatja: hiába jobb vagy gyorsabb a program új kiadása, ha a cégek nehezen találnak forrást a megvásárlásukra, pláne miközben a régiből is több van, mint kellene.

Persze a fordított eset sem ritka: amikor a legújabb változat helyett a bevált régit favorizálnák az informatikusok, de használt szoftvert ugyan hol lehet kapni…

Nos, bár a szoftver valóban nem olyan áru, amit szabadon lehetne adni-venni, kellően dokumentált módon, akárcsak egy használt autó, mégis értékesíthető – mondta el cége bemutatkozó sajtótájékoztatóján Arató E. Árpád, a Preo Hungary ügyvezetője. A módszer a hamburgi központú anyavállalatnál évek óta működik: a német piacon évente hozzávetőleg százezer licenc cserél így gazdát.

A közvetítő szerepét ellátó Preo elkészíti a vállalatoknál felkínált szoftverek leltárát, s annak minden egyes tételével kapcsolatban értesíti a szoftver gyártóját. Ha a gyártó nem emel kifogást a továbbértékesítés ellen, és ez igen ritkán, bizonytalan eredetű programoknál fordul elő, készpénzfizetés ellenében veszik át a szoftvereket. (Lízingelt vagy bérbe vett programokat természetesen nem szabad értékesíteni.) Arató E. Árpád elmondta: új szoftver vásárlásánál a régi árát is beszámítják, a magyar piacon azonban egyelőre a felvásárlás szakaszában járnak. Az anyavállalat gyakorlatilag korlátlan mennyiségben vevő a licencekre, amelyek közül a Microsoft Office 2003-as változata a legkeresettebb.

A Preo Hungary erre az évre körülbelül 20 ezer licenc (Adobe, Citrix, Microsoft, Novell, SAP termék) felvásárlását és értékesítését tervezi a közép- és nagyvállalati körben, a kisvállalkozásokat és a magánfelhasználókat csak a jövő évtől tervezik megkeresni. Ez a kör egyébként is problémásabb, mert a remarketing a teljes átláthatóságon alapul: az eladó fél be tudja mutatni a licenc "történetét", míg az új tulajdonos átlátható és hiteles módon tudja igazolni a licenc eredetét (előző tulajdonos, licencszám, licencfajták stb.).

A használt hardverek cseréjének szükségessége azok rövidebb életciklusa miatt gyakrabban merül fel – emlékeztetett Palugyay-Masát Miklós, az ugyancsak német hátterű Ergotrade Kft. ügyvezetője. A számítástechnikai eszközök begyűjtésére, felújítására, adattörlésére, reaktiválására és újraértékesítésére (illetve megsemmisítésére) specializálódott vállalat a Preo stratégiai partnere. Az ügyvezető rámutatott: a vállalatoknál leírt gépek legtöbbször csak könyveléstechnikailag érettek meg a selejtezésre, többségük még hasznosítható – egyben vagy komponensekre bontva.

Magyarországon, bár például több multinacionális cég anyavállalatánál megszokott gyakorlat a használt it-eszközök értékesítése, a magyarországi leánycégek számára mégis sokszor az újdonság erejével hat ez a megoldás – mondta Palugyay-Masát Miklós.