Menü

RSS

16_lhc_320px
Forrás: ITB

Az információs társadalom és a tudás bázisú gazdaság hazai megalapozásához, az Európai Unió akcióterveinek itthoni kivitelezéséhez, az európai versenyképesség és az innovációt megalapozó kutatás itthoni feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges egy, a tudományos kutatásokat támogató, országos elektronikus infrastruktúra.

Tavaly decembertől érhető el hazánk legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű optikai hálózata, amelyet a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (NIIFI) fejlesztett ki többéves kutatómunkával, világviszonylatban is a legújabb technológiák alkalmazásával. A hagyományos internetet és a legkorszerűbb dinamikus pont–pont összeköttetéseket is lehetővé tevő hibrid rendszer jóvoltából a hazai felsőoktatási és kutatási informatikai háttér nemzetközi összehasonlításban is jelentős lehetőségekhez jut. A magyarországi kutatók, közgyűjtemények, egyetemi oktatók és hallgatók – immár az esélyegyenlőség jegyében – hozzáférhetnek a nagy sebességű páneurópai kutatói hálózathoz, a GÉANT-hoz, amely összekapcsolja Európa 39 országának nemzeti kutatói hálózatait, és közvetlen vagy közvetett kapcsolattal rendelkezik a világ egyéb jelentős nemzeti, illetve regionális kutatói hálózatai felé. Így a hazai kutatók elérhetik a világ nagy értékű kutatási erőforrásait, kísérleti eszközeit, szuperszámítógépes kapacitásait, kutatási adattárait stb.

 

Fényhullámlovaglás

A gazdasági versenyképesség szempontjából alapvető jelentőségű hibrid hálózatot az NIIF Intézet az úgynevezett fekete üveg infrastruktúrára alapozva építette ki, ezzel komoly nemzetközi elismerést is kiváltva. A fekete üveg alapú infrastruktúrára épülő dwdm-technológia (fényhullámokra ültetett információk extrém átviteli sebességet biztosító technika) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást nyújtja. Ezzel Közép- és Kelet-Európában elsőként nálunk alkalmazható a 40 gigabit/szekundumos technológia, amely 2011-től 100 gigabit/szekundumra bővül.

-
A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a Hbone+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra-fejlesztési projekt része, amelyet az NIIFI 2009–2011 között valósít meg, az Új Magyarország fejlesztési terv által támogatott TIOP 1.3.2 és KMOP-4.2.1/A_2 programok keretében, európai uniós források bevonásával. A hibrid hálózati fejlesztés a teljes Hbone+-projekt 4,2 milliárd forintjának mintegy felét teszi ki.

 

Négy terület

Maga a Hbone egyébként a hazai felsőoktatási és kutatási közösség országos nagy sebességű számítógép-hálózata. A NIIF Intézet által működtetett Hbone szolgálja ki a hazai felsőoktatást, kutatást-fejlesztést, könyvtárakat és közgyűjteményeket, valamint számos egyéb közintézményt is.

A Hbone+-program négy fő területre terjed ki:

  • Az adathálózati infrastruktúra továbbfejlesztése az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat integráns részeként – hozzáférés biztosítása az európai kutatói hálózatok által elérhető szuperszámítási kapacitásokhoz, nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, egyedi nagyberendezésekhez dedikált kapacitású összeköttetések segítségével.
  • Térben elosztott, nagy kapacitású és nagy sebességű számítási és adattárolási infrastruktúra kiépítése a kutatás, oktatás és innováció számára.
  • A kutatás-fejlesztés hatékonyságát növelő és a virtuális kutatói környezetet megteremtő, a nagy távolságú együttműködést támogató kollaborációs szolgáltatások fejlesztése.
  • Az intézmények közötti kapcsolatokat és a nemzetközi együttműködést támogató, szövetségi alapon működő azonosítási és jogosultságkezelési köztes infrastruktúra fejlesztése, az elosztott adatbázisokhoz való hozzáférés és a korszerű alkalmazások hatékony támogatására.

 

Már nem elég

A program hatására a hazai egyetemek, kutatóintézetek által használt országos informatikai infrastruktúra színvonala eléri az európai szintet. A magyar kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók egyenrangúan, azonos színvonalú eszközökkel kapcsolódhatnak be az európai kutatási-oktatási programokba. Az intézmények az új adathálózati infrastruktúra kiépítésének köszönhetően a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb kapacitás felett rendelkeznek majd és a fejlesztések eredményeként az eddigieknél jóval rugalmasabban férhetnek hozzá a legmodernebb európai (GÉANT2/3) és globális (például internet2) kutatói hálózatokhoz, illetve az extrém nagy sávszélességet igénylő kutatási erőforrásokhoz (például CERN lhc).

Metro Ethernet

A fekete üveg optikai alap-infrastruktúra követelményeinek kielégítése mellett kulcsfontosságú szerepük van a nagy kapacitású, redundáns és hibatűrő ip-, valamint mpls- (multiprotocol label switching) technológiát támogató gerinchálózati útválasztóknak. Az elmúlt évek során világossá vált, hogy a korábban alkalmazott – a 10 gigabites Ethernetet biztosító Cisco 6500/7600-as és 7200-as – platformok nem bővíthetők tovább az igényeknek megfelelő mértékben. A fejlesztést tekintve egyértelműen a Metro Ethernet-megoldásokat támogató rendszerek jöhettek számításba.

 

A fejlesztést különösen indokolttá teszi, hogy a kutatási-fejlesztési és a kapcsolódó informatikai tevékenységek megnövekedett adatforgalmi és szolgáltatási igényei – az európai fejlődés rendkívüli üteme tükrében is – mára jóval meghaladták az 5 évvel ezelőtti fejlesztés során megvalósított átviteli kapacitásokat és szolgáltatási struktúrát. A felsőoktatási intézményekben, a kutatóhelyeken és a közgyűjteményekben kiépített hálózati erőforrások ma még elegendőnek tekinthetők, de a világszerte tapasztalható tendenciák ismeretében nem állják ki a jövő próbáját.

A program megvalósítása során igen fontos szempont továbbá, hogy Magyarországon a kutatás és a felsőoktatás számára rendelkezésre álló informatikai kapacitások eloszlása jelenleg rendkívül aránytalan, a főváros túlsúlya jellemzi.

A tervezett fejlesztések javítják az országon belüli régiók esélyegyenlőségét azzal, hogy számos szolgáltatási elem (például szuperszámítógép, videokonferencia) vidéken, az úgynevezett konvergenciarégiókban vehető igénybe.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1976 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Márton Zoltán

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4699 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: