Irreálisnak bizonyultak az optimista prognózisok: politikusok, környezetvédők, egyesületek és számos egyéb szervezet minden nyüstölése dacára az autóipar egyelőre megmarad a benzin- és dízelmotoroknál. A hajtáslánc elektronizálása felé vezető úton ugyanis még számos műszaki nehézséget kell leküzdeni.

A városias életmód következtében a személyautók zömét csak munkába járásra, ingázásra használják, így tehát a villamos hálózatról "újratankolható" személyautó talán már nem is olyan távoli utópia. Bernd Bohr, a Bosch Bosch gépjárműipari divíziójának vezetője szerint azonban eleinte csak egy szűk piaci rést tölt be, és 2020 előtt nem válik mindennapi látvánnyá az utakon.

Mindazonáltal a szakember bizakodó: szerinte az elektromos autók értékesítése 2015-re eléri az évi félmillió darabot, bár a felfutáshoz még számottevően javítani kell a járművek teljesítményét, mindenekelőtt az akkumulátor energiasűrűségét. Legalább 200 kilométer megtételéhez egy elektromos autónak egy megközelítőleg 250 kilogramm tömegű lítium-ion akkumulátorra van szüksége. Közel 17 ezer eurós árával ez az akkumulátor nemcsak túlságosan nehéz, de túl drága is. A 2015-re várható 8–12 ezer eurós ár még mindig túlságosan magas a sorozatgyártás megindításához. A Boschnál abban bíznak, hogy – japán és kínai mintára – az európai és egyesült államokbeli gyártókat is sikerül a források elaprózása helyett összefogásra ösztönözni.

Mindenesetre a német cég a jövő év elején megkezdi hibrid technológiájának sorozatgyártását, míg a Samsunggal közösen lítium-ion akkumulátorok fejlesztésére alapított vegyesvállalat várhatóan 2011-ben indítja be a szériagyártást.

A következő két évtizedben azonban a 3 liter körüli átlagfogyasztású, kilométerenként nem egészen száz gramm szén-dioxidot kibocsátó közvetlen befecskendezéses dízelmotorok lesznek a "menők", a kisebb fogyasztás miatt ugyanis ezek pár év alatt behozzák az árukat. A Boschnál úgy számítanak, hogy 2016-ra 25-ről 28 százalékra nő a dízelmotoros személyautók aránya a világon.

A gazdaságos és környezetbarát közlekedés mellett a biztonság a fejlesztések másik fő területe. A statisztikák szerint a balesetek közel 80 százalékát a kisodródás okozza, aminek a veszélye az elektronikus menetstabilizálóval (ESP-vel) csökkenthető. Ma még csak az új autók egyharmadában található, 2012-re azonban már legalább a felükben lesz, 2014-re pedig Európában valamennyi járműkategóriában kötelezővé válik az ESP. Ezzel az európai szabályozás messze meghaladja az amerikait, amely csak a 4,5 tonna alatti járművekhez írja elő az elektronikus menetstabilizálót. Még idén megkezdődik az ESP, a videó- és radarérzékelők kombinálásával működő automatikus vészfékező rendszer sorozatgyártása, amely az EU-s szabályok szerint 2015-től lesz kötelező lesz az új teherautókban, autóbuszokban és a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű furgonokban.