A sör kedvelői számára minden bizonnyal nem ismeretlen a budapesti Fő utca egyik mellékutcájában található Pater Marcus Belga Apátsági Söröző és Étterem. A ház mellett néhány szabadtéri asztal, lent, a pincében szép, nagy helyiség. Ha valaki csak egy-két korsó minőségi sörre vágyik, magától értetődik, hogy nyáron (feltéve, ha nincs  óriási hőség) utcai asztalt választ, egy hosszabb, komolyabb étkezéshez azonban kellemesebbnek tűnik a hűvös, csöndes, rendkívül hangulatos pince.

Óvatos duhaj lévén, egy diplomás ifjút ünneplő, ötszemélyes családi vacsora előtt telefonon foglaltam asztalt. Mint a helyszínen kiderült, teljesen feleslegesen. Július végén, péntek este a pince ugyanis kongott az ürességtől. Kint, az utcai asztaloknál elég sokan üldögéltek sörükkel, de lent, az egész este alatt rajtunk kívül csak két társaság vacsorázott.

Az étlapot nem nevezném roppant gazdagnak, ám a rendelt ételek minősége ellen nem lehet kifogást emelni. A kétszemélyes haltál három embernek is elég lett volna, a felszolgált halak, rákok, tintahalak frissek és pompásak voltak. Finom volt a grillezett csirke és a csirkével gazdagított saláta is.

Senki nem maradt éhes, ám egy kis desszert -- különösen a fiataloknak -- jól esett volna. Ám nem találtak kedvükre valót. A chillis csokoládé gombócok narancs mártással akár finomak is lehetnek, ám talán egy somlói galuska, egy tiramisu, egy palacsinta vagy egy egyszerű csokitorta is elférne az étlapon.

A sörrel sem volt kis társaságunk minden tagja maradéktalanul elégedett. Noha a választék páratlanul gazdag (a mezei sörivó csak kapkodja a fejét a számtalan ismeretlen márka és fajta olvastán), az egzotikus korsóban felszolgált barnasör hőfoka melegebb volt a kelleténél. (Viszont jó hír, hogy arra sem vetett a pincér lesújtó pillantást, aki a sörözőben bort rendelt. És a vörösbor minőségével sem volt semmi probléma.)

A kiszolgálás gyors volt és udvarias, az árak bár nem olcsók, de megfizethetők. A kihaltság, az üres asztalok azonban - számunkra legalábbis - rontották az élményt. Úgy tűnik, a válság a belga sörözőt is (sok más kiváló vendéglátóipari létesítményhez hasonlóan) elérte. Az emberek - a turisták, a fiatalok, az arra sétálók - többsége beéri egy-két sörrel, a vacsorát inkább otthon vagy egy olcsóbb helyen fogyasztja el.