Azaz, a szemezgetést illetően egyes szám első személyre kell javítanom a történetet, hiszen csupán a készülék megalkotásához szükséges több ember, annak teszteléséhez már nem feltétlenül.
Bár jómagam inkább tudom elképzelni mindennapjaim során egy nagyobb és egyben erőteljesebb konfigurációt felvonultató laptop használatát, de ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ne játszottam volna el annak gondolatával: újítani kéne egy netbookot.

És ha már, akkor milyet? Mert mára a „kistesókból”olyan bőséges választék áll az ultrahordozót vásárolni szándékozók rendelkezésére, hogy tapasztalt felhasználónak sem könnyű eligazodni a bitek és bájtok rengetegében.

Pláne laikusként! Ekkor jön ugyanis az a lépés, mikor szürkeállományunkban néhány komolyabb brand után kutatva, két-három hirtelen felvillanó márkát azon nyomban be is pötyögünk böngészőnk keresőjébe, aztán megpróbálunk egy, bitekben és bájtokban minden alternatívát überelő, avagy, árkalkulációban mindennek jócskán alászaladó modellt választani. Akárhogy is lesz, rosszul tesszük, amennyiben pusztán szinte semmitmondó adatok alapján döntünk.

Mert mi van például a dizájnnal, megbízhatósággal, márkaértékkel? Hiába van szupernóvaként a neten száguldó gép a táskánkban, amikor azt elővéve az egymást felülmúlni próbáló menedzser-bajtársak előtt, a kollégák rögtön röhögő görcsöt kapnak esetlen kinézetű mini mobil munkaállomásunk láttán – pedig nem is gondolják, hogy a műkörmeit egész nap a klaviatúrán koptató titkárnő rikító rózsaszín laptopja, bármilyen tesztben lealázná saját készülékeiket.

Megoldás tehát: egy jó márka, exkluzivitást és letisztultságot sugárzó dizájn, s emellett az sem árt, ha valóban jó teljesítménymutatókkal rendelkezik a kicsike. Nos, magam részéről így találtam rá a HP mini 5101-re, azon netbookok egyikére, amit szó nélkül be mernék vinni a munkahelyemre annak tudatában, hogy nem is sejti, miről beszél, aki bele akar kötni.

Először is: mindennapi munkája során nem feltétlenül van szüksége mindenkinek PC, vagy laptop használatára – tudja, miről beszélek, akinek zsebében hű társaként mindig ott lapul az okostelefonja. A mobilitás és hatékonyság jegyében pedig, olykor egyenesen jobb alternatívának tűnik egy ultrahordozható gép használata. Esetünkben – a hosszú felvezető után -, akkor most vizsgáljuk meg, hogy miért.

Nos, a HP modellje laikus vásárlóként biztosan a dizájn miatt ragadott volna meg. Olybá tűnt a srácok a Szilikon-völgyben egyenesen a németeknek rakták össze a masinát, annyi derékszöget vonultat fel és olyan precizitást sugároz a HP mini-noteszgépe. Minimál dizájn, a szögletes formák reneszánszukat élik, a gyártó is ezt az irányvonalat lovagolta meg: Hewlett Packard, négyzetre emelve.
Lekerítettség alig - még a „tapipadról” meg a billentyűzetről is csak szögmérők jutnának eszembe -, a klaviatúra ki sem emelkedve a készülékből, a csuklótámasszal egy vonalban helyezkedik el.

Persze, hogy azért mégse a látvány alapján ítéljünk, érdemes belenézni az 5101 belsejébe is. A burkolat alatt mindjárt egy N280-as Atom processzort találunk (1,66 Ghz, 512KB L2 Cache), az Intel 945GSE chipkészletével megspékelve.

Az ultrahordozható készülék videorendszerét az integrált Intel Graphics Media Accelerator 950 grafikus processzor képezi. Az adattárolók kínálatában hagyományos merevlemezek 160GB-tól 320GB-os tárolókapacitásig, szilárdtest-meghajtók (SSD) pedig 128GB-os mérettel választhatók. A netbook hálózati rendszerét egy Gigabit LAN vezérlő, egy 802.11a/b/g/n szabványú WiFi, egy Bluetooth adapter, és egy opcionális WWAN modul alkotja.

A gép oldalán található egy kártyaolvasó, egy D-Sub VGA, három USB 2.0, egy RJ-45 LAN, valamint az audiorendszer csatlakozói. Alapesetben az energiaellátásról egy négycellás akkumulátor gondoskodik, ami négy és fél óra folyamatos üzemidőt képes biztosítani, de választható akár a nagyobb teljesítményű hatcellás egység is, amivel már kilenc órán keresztül lehet ketyegtetni a gépet. Az operációs rendszerek kínálatában megtalálható a FreeDOS, és az előtelepített Microsoft Windows Vista Home Basic is.

Akkor mindezek után végre feltehetem a kérdést: gondolják, hogy egy ilyen, vagy ehhez hasonló ultrahordozható munkaeszközbe is belekötnének a cserfes kollégák? – Na, ugye.