A digitális felkészültség (e-skills) a foglalkoztatás bővítés, a versenyképesség növelés és a növekedési képesség mozgatórugója. A téma gazdaságunk élénkítésében és versenyképességünk növelésében betöltött kulcsfontosságú szerepére az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a MEFIT Alapítvány 2010 januárja és márciusa között egy országos méretű rendezvénysorozattal hívja fel a hazai szakmai közvélemény figyelmét.

Európai kontextusban. (forrás: MEFIT)

A rendezvénysorozat szerves része az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága által indított európai méretű kampányának, mely az Unió tagállamaiban zajlik a nemzeti partnerek együttműködésével. A kampány a döntéshozók, a kis- és középvállalkozások, a diákok, valamint informatikai szakemberek figyelmét hívja fel azokra a lehetőségekre, melyeket az infokommunikációs technológiák révén kialakított tudásfejlesztés és az ezáltal elérhető gazdasági, munka-és karrierlehetőségek kínálnak. A figyelemfelkeltő kampány csúcspontja az Európai e-készségek Hét lesz 2010. március 1-5. között.

A szervezők kiemelt fontosságúnak tartják az e-készségek tömeges fejlesztésének megjelenítését Magyarország és az EU hosszú távú, a lisszaboni célokat megvalósítani kívánó és a szakterületi határokon átnyúló fejlesztési stratégiájában. Hasonlóképp fontos azonban a már évek óta létező stratégiai célkitűzések mellett a konkrét és tömeges programok mielőbbi megvalósítása, amelyben minden érintett szektor összeadja erőforrásait a közös siker érdekében- a kampány e célok elérését hivatott támogatni.

Január 21-én a magyarországi ict-szektor krémje felsővezetőkkel és politikusokkal karöltve egy nagyszabású szakmai fórumon hívta fel figyelmünket a magyar tudás jelenlegi helyzetképére a 21. századi gazdaságban. A döntéshozói fórum keretében olyan előadók adtak hangot elképzelésüknek, mint - és a teljesség igénye nélkül – Drajkó László, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Herczog Edit európai parlamenti képviselő, Dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő és a MEFIT Alapítvány főigazgatójaként Dr. Tilesch György. Mondandójuk tulajdonképpen közös és egyértelmű volt: a hazai gazdaság és az ehhez szorosan kapcsolódó tudáspiac versenyképességének megőrzése érdekében haladéktalanul lépéseket kell tennünk, különben nemcsak az Európai Unióhoz, de a szomszédos országokhoz képest is komoly lemaradásba kerülünk.

A problémát a legjobban talán az IDC globális informatikai kutatócég és a Microsoft részéről közzétett európai kutatási eredmény érzékelteti. A vizsgálat az infokommunikációs-technológiai (ict) készségek, más néven e-készségek fontosságát vette górcső alá az Európai Unióban. A Microsoft megbízásából készített tanulmány azt vizsgálja, miért lesz szükség a munkavállalók következő generációjának ict-készségekre a munkaerőpiaci boldoguláshoz.

Nem lehet elég korán kezdeni... (forrás: masterdinnova.com)

A kutatás rávilágított, hogy Magyarországon öt éven belül - szektortól függetlenül - az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz e-készségekre, ami minden aktív és leendő munkavállaló számára kritikus fontosságúvá teszi e készségek elsajátítását és a kapcsolódó oktatást. A kutatás kitért arra, hogy az ict-készségeket nem igénylő állások száma már jelenleg is alacsony, és várhatóan tovább csökken, hiszen a dolgozóknak egyre magasabb szintű e-készségeket írnak elő, és elvárják tőlük, hogy képesek legyenek az infokommunikációs eszközök használatára.

A tanulmányból továbbá fény derült arra is, hogy a vizsgált 13 uniós ország között elég kicsi az eltérés az ict-készségek iránti keresletet tekintve. Az országok közötti összehasonlítás szerint Közép-Kelet-Európában ma még nagyobb a semmiféle e-készséget nem igénylő állások aránya, mint Nyugat-Európában. A következő öt évben viszont már Közép-Kelet-Európa is felzárkózik majd Nyugat-Európa szintjére, ezért ebben az időszakban jelentős növekedés indokolható az ict-készségek fejlesztését célzó beruházások terén a régió országaiban. Ugyanakkor, a nyugat-európai országok összességében véve nagyobb fontosságot tulajdonítanak az alapszintű és a fejlett e-készségeknek, mint Közép-Kelet-Európa.

Viszont mindkét európai régióra egyaránt érvényes a tanulmány azon intelme, hogy a jelenleg is aktív munkavállalók szempontjából különösen jelentős felnőttképzést és az élethosszig tartó tanulás intézményét a kormányzatnak is támogatnia kell. Hasonlóan fontos és univerzális megállapítás az, hogy az oktatási-képzési szektornak, a vállalatoknak és a kormányzatnak együtt kell működnie, hogy olyan oktatási és készségfejlesztő programokat hozzanak létre, amelyek a piaci igényeknek megfelelő irányba fejlesztik a munkavállalókat. A felmérésből világosan kiderül az is, hogy egyre nagyobb szükség van a technológiai és üzleti készségek kombinációjára, amely megkönnyíti annak mélyebb megértését, hogy az infokommunikációs technológiák mi módon támogathatják az üzleti célok megvalósítását.

A január 21-én megtartott szakmai tanácskozáson a felsővezetői és politikai szférából megismert felszólalók világosan kifejtették azon álláspontjukat, hogy a fentiek érdekében hajlandóak közösen összefogni, s a magyar gazdaságot és tudásipart a kívánt eredmények elérése végett előremozdítani. Azonban rajtunk, azaz a civil szférán nagyon sok múlik a hazai célkitűzések megvalósítását illetően. A döntéshozók ugyanis csak azt tudják megmondani, hogy melyik a helyes irány, viszont az úton nekünk, állampolgároknak kell végigmenni.