Évek óta súlyos szakemberhiánnyal küzdenek a kutatásra és fejlesztésre támaszkodó csúcstechnológiai magyar elektronikai cégek, noha a teljes elektronikai műszer-ipar a hazai ipari termelés legnagyobb hozzáadott értéket produkáló része, ami a feldolgozóipar exportjának 35 százalékát adja. A saját technológiákra épülő termékeket értékesítő hazai elektronikai cégek további fejlődésének részben a szakemberek hiánya szab határt, hiszen napjainkban annyira kevés fizikus és villamosmérnök végez hazánkban – derül ki az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) felméréséből, amelyet a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) koordinál.

Gyenge lábakon a magyar elektronika (Forrás: media.digikey.com)

Magyarországon az egyetemi, főiskolai hallgatók csupán tíz százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van, sőt a távol-keleti országokban meghaladja a negyven százalékot. De nemcsak mennyiségi, hanem súlyos minőségi hiányosságok is jellemzik a hazai oktatást. Beszédes és megdöbbentő tény, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, amely a hazai felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület, új tagjai között a műszaki terület egyetlen képviselője sem található.

Az ágazat szereplői szerint azonnali oktatási reformokkal és következetes programmal talán még meg lehet menteni a mérnöki és a természettudományos képzést. A megfelelő számban és színvonalon képzett fiatal szakemberek alkalmazásával pedig nem csak a ma még jól működő hazai tudásalapú vállalkozások maradhatnának versenyben, de esélyünk lenne K+F tevékenységet végző egyéb, világszínvonalat képviselő (mikro)elektronikai cégek betelepítésére is.