I Can Has Cheezeburger, FAILblog, GraphJam – ha valaki rendszeresen ül órákat az internet előtt, kizárt, hogy ezen blogok valamelyikén (vagy mindegyikén) nem töltött el pár teljesen értelmetlen, de szórakoztató percet. Az oldalakban nem csak a viccfaktor közös, hanem a menedzserük is. A Wired magazin megkereste a Cheezeburger Network tulajdonosát, Ben Huh-t, hogy megnézze, hogyan készül a több száz milliós  látogatottságú mémgyár.

Ben Huh (Forrás: wired.com)

Huh tudja, hogy cuki állatokkal képaláírás és különösebb koncepció nélkül is sikerre lehet vinni egy blogot. Amikor meglátogatták Seattle-i irodájában, épp azon gondolkodott, kirakjon-e egy sörtől berúgott lovat a Daily Squee oldalra, amely szintén birodalma része. A baj az, hogy a részeg állatok sosem igazán aranyosak, „ez már az állatkínzás határa” – fintorodik el Huh, és úgy dönt, a részeg lóból, ha rajta múlik, nem lesz mém. Később egyik fejlesztője szóba hozza, hogy kezdeni kellene valamit a napi ötszáz összekuporodó kutyákat ábrázoló képpel, ami hozzájuk érkezik. Esetleg egy új blog? „Lehet, de nem nálunk. Csináltunk már elég ilyet ahhoz, hogy tudjuk: ez inkább egyszeri vicc” – magyarázza.

Ez Huh vállalkozásának lényege: gyorsan befogadható, vicces-aranyos tartalmak, amelyeket megnéznek a felhasználók, nevetnek rajtuk, majd továbbállnak. Persze mindent ők intéznek, ők küldenek képet, kommentelnek és főleg látogatják az oldalt, a Network csak szűr, menedzsel, és szponzorokat keres több mint harminc bekötött oldalához. Közülök a legnépszerűbb a már említett FAILblog (havonta több mint egymillió egyéni látogatóval csak Amerikában), amely elbaltázott dolgokat gyűjt az „elgépelt” utcatábláktól a félresikerült snowboard-trükkökig. Hasonló eredményeket ér el a legnagyobb macskablog, az I Can Has Cheezeburger?, amelyen a képek nem önmagukban viccesek, hanem grammatikailag rosszul formált képaláírásaikkal együtt – innen ered a lolcat nevű internetes mém, és maga a cég is. A hálózat azóta havi 200 millió oldalletöltést produkál.

Az oldalak természetesen ingyenesek, a cég mégis jól fut. Ez ugyanis tipikusan az a felület, amelyen még van értelme a hagyományos hirdetési formáknak. Olyan cégek álltak be az oldalak mögé, mint a Burger King vagy az American Express, a lolcatok pedig eddig két könyvet értek a New York Timesnak, mindkettőből bestseller lett. Az eredmény: nagyjából négymillió dolláros bevétel tavaly. Ehhez persze sok buktán át vezetett az út, a döntő lépés pedig éppen egy szerény kisállatblog, az Itchmo volt, amelyet feleségével indítottak. Itt ismerték meg Eric Nakagawát, aki társával meglátott egy furcsán izgatott macskát ábrázoló képet a Something Awfulon, ellátták egy hasonlóan idióta felirattal („I Can Has Cheezeburger?”) – a többi történelem.

Az oldalakat persze egy-két kivételtől eltekintve nem Huh találta ki, hanem már létező kezdeményezéseket segített formába önteni és bekötötte őket saját aggregátorába. A tartalmat olyan képmegosztó oldalakról szerzik, mint a 4chan vagy a hülyeségportálokról, mint a Something Awful – az előbbihez kötődő kezdeményezés egyébként a Caturday, amiből a Cheezeburger-alapoldal is kinőtt. A főnök ezt nem is titkolja, sőt bátorít mindenkit, hogy vegye kezébe a kezdeményezést és töltsön fel maga fotókat: nem játszani akar a játszótéren, hanem megépíteni azt, és nézni, ahogy a többiek használni kezdik – fogalmaz.

Sokan persze úgy látják, Huh igazi csaló: magáévá tesz ötleteket, amelyek tőle függetlenül születtek meg, és felküldi őket a mainstream – értsd: idiótáknak való – diskurzusba. Kész szervezetekbe tömörülnek, ilyen például a 4chan oldalon található /b/tards galeri, akik azért szomorkodnak, mert szerintük a Network elvette az underground kultúra – azaz az ő világuk – szellemi termékeit, és odadobta a plebsnek, hogy aztán béna házibulikon és iskolai folyosói beszélgetéseken kerüljenek szóba.

Hunt nem érdekli különösebben: „benne van a pakliban, ha jönni akarnak, csak jöjjenek” – mondja, pedig kapott már halálos fenyegetéseket is. Egyébként sem hisz az eredetiségben: amikor nem tudott megegyezni az elrontott fordításokat összegyűjtő engrish.commal, egyszerűen megalapította saját verzióját (engrishfunny.com). „Ilyenkor azzal jönnek, hogy hé, ezek őket másolják! Lehet, de ők meg másokat másoltak, azok meg szintén másokat. Mindenki a már meglévő egy újabb változatát csinálja.”

Jelenleg egyszerre tízen keresik és szűrik a tartalmakat. Huhnak pedig 150 fejlesztés alatt álló projektje van, és ezer regisztrált domainneve – biztos, ami biztos. Jelenleg Hollywooddal tárgyal: szeretné a lolcatokat a tévében viszontlátni.