Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
16_1.jpg
Forrás: ITB

Óvatos becslések szerint is 90 százalék fölött lehet a sikertelen startupok aránya, ha pedig azt vizsgáljuk, hogy milyen arányban futnak be igazán komoly karriert ezek a vállalkozások, akkor még elképesztőbb számokat kapunk. A bukás leggyakoribb okai között többek között a piaci igény és a pénzhiány is ott van, azonban a befektetés önmagában nem garancia a túlélésre.

Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a hazai startup-ökoszisztéma, aminek egyik jele, hogy egyre több forrás érhető el az induló vállalkozások számára és ennek megfelelő szép számmal akadnak már több millió eurós befektetések is. Míg a sikeres megállapodásokról és együttműködésekről büszkén számolnak be az érintettek, a bukásokról érthető módon már ritkábban értesülünk. Pedig a helyzet az, hogy ezek a gyakoribbak, még akkor is, ha a startupok megkapják nemcsak az induláshoz, de akár a sikeres piaci terjeszkedéshez szükséges tőkét is.

Az ITBUSINESS-nek nyilatkozó befektetők szerint a hazai startupperek jellemzően alulértékelik az értékesítés jelentőségét, és nem feltétlenül baj, ha valaki már elbukott egy próbálkozással.

 

Ötmillióból egy

Arra vonatkozóan, hogy az induló innovatív társaságok között mekkora az elbukók aránya különböző adatok állnak rendelkezésre, de általában 90 százalék körül szokták becsülni az így járó cégek arányát. A CB Insights friss, az idei év elején megjelent elemzése szerint a befektetést kapott technológiai startupok 70 százaléka nem váltja be a hozzá fűzött reményeket és jellemzően 20 hónappal a megállapodás megkötése és a pénz megérkezése után lehúzza a rolót. Még rosszabb a helyzet, ha hardvert fejlesztő társaságokról van szó, a kutatócég adatai szerint körükben még magasabb, 97 százalékos az elvérzők aránya – igaz, ebben benne vannak azok is, amelyek nem szűnnek meg végleg, de minimális tevékenységet folytatnak csak.

De megrázó adatok derültek ki a Harvard Business School elemzéséből is, amelynek során 2000 startupot vizsgáltak meg, melyek 2004 és 2010 között legalább egymillió dollárnyi tőkét tudtak bevonni. A kutatás során megvizsgált társaságok 75 százaléka semmilyen hozamot nem termelt, ráadásul 30-40 százalék körül volt azok aránya, amelyek kénytelenek voltak minden eszközüket is pénzzé tenni, így a kockázati tőkecégek minden befektetett dollárt elveszítettek.

Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy mennyi az esélye annak, hogy egy startupból igazi nagyágyú, vagyis „unikornis” (egymilliárd dollárnál nagyobb cégérték) lesz, akkor lassan a lottóötös szintjéhez közelítünk, hiszen iparági becslések szerint ötmillió induló vállalkozásból mindössze egy éri el ezt a szintet, ha nem kap komolyabb befektetést, de még azzal is csak 10 ezerből egynek jön össze ez az eredmény.

 

Bátorságot ad a pénz

„Ha az ötletek szintjéről nézzük, akár 95 százalék is lehet azoknak a startupoknak az aránya, amelyek elbuknak – állítja Balogh Péter, az NNG és a Baconsult alapítója. – Ezért én befektetőként szinte csak olyan csapatba fektetek, ahol már meg van az első bevétel. Ez azt is jelenti, hogy már van első ügyfél, akinek már valaki eladta a megoldást, amit már valaki elkészített. Azaz az első bevétel bizonyítani tudja, hogy a cég minden létfontosságú funkciója legalább részben, de működik. Így az elbukási esély szerintem 50 százalék alá csökken, vagy ha megfordítom, akkor nagyjából a startupok egytizede jut el idáig” – részletezte Balogh Péter.

Az üzletember szerint általában egy tőkebevonás előtt már jelentős anyagi gondok vannak, részben azért, mert többnyire minden tőkebevonás tovább húzódik, mint ahogyan azt előzetesen tervezték, másrészt azért, mert a legtöbb startupnak nagyon kis pénzből kell nagyot alkotnia. Ez azzal jár, hogy amikor megjön a pénz, akkor általában egy részét a múltbeli elmaradások rendezésére, részben fizetésemelésekre kell fordítani. Azaz első lépésben nem a kívánt növekedést, hanem a túlélést szolgálja a kapott tőke és csak ezután jön általában a csapat bővítése, a marketing felpörgetése, az eszközök cseréje.

Persze számos egyéb tényező is szerepet játszhat abban, hogy a befektetés ellenére nem sikerül talpon maradnia egy startupnak. Balogh Péter szerint gyakori probléma, hogy a cégek már azelőtt elkezdik felskálázni a tevékenységet, hogy igazából megtalálták volna azt a piacot, amelyen a legjobban tudnak teljesíteni. „A pénz leginkább bátorságot ad, amiből persze nem jó az sem, ha nincs, de a túlzott bátorság és magabiztosság még veszélyesebb. Egy startup (és egy alapító) számára meghatározó időszak, amikor elfogy a pénz és napról napra kell túlélni. Amelyik startup ezt megússza a korai szakaszban, az általában sokkal nagyobb árat fizet később. Hazai sajátosság, hogy túl sokat költenek a termékfejlesztésre és túl keveset értékesítésre és marketingre. Az ökölszabály, ami az első évektől kezdve jól működik az az, ha a startup a pénze, csapata, energiája felét a termékre, másik felét a tractionre, azaz a piacra vitelre fordítja” – hangsúlyozta a szakember.

 

Fontos az elengedés

Ha elfogy a befektetésként kapott pénz, természetesen még nem jelenti a startup végét. Balogh Péter szerint ez akkor jön el, ha az alapítók feladják. „Vannak rá példák bőven, hogy a nehéz, pénztelen időszak alatt találja meg egy cég azt, amivel sikeres tud lenni. Az biztos, hogy aki feladja, annak nem fog sikerülni. De persze a végtelenségig kitartani egy rossz ötlet mellett szintén tragikus tud lenni. Sok vállalkozó ragad meg egy jónak tűnő, de a piacon sikertelen ötlet mellett évekig, évtizedekig. Nekik általában minden pénzük és emberi kapcsolatuk is rámegy erre, részben ezért sem tudják már elengedni” – fűzte hozzá Balogh Péter, hozzátéve, hogy befektetői oldalról is nagyon tud fájni, ha egy befektetés nem jön be, de úgy véli, az ilyen helyzetet is lehet korrektül kezelni. „Én azt nézem, hogy meddig küzdött a pénz elfogyása után az alapító csapat. Ha azonnal feladták, akkor ők nem alapítók, hanem alkalmazottak voltak.”

 

Túlértékelt ötletek

Még nem volt olyan, hogy elbukott startupba fektetett volna, de nyilván erre is lesz példa – mondta Vinnai Balázs üzletember, a Codecool egyik alapítója, a W.UP elnöke és befektetője. „Egy befektető mindig arra törekszik, hogy kiszűrje azokat a sztorikat, amelyek sikeresek lesznek, de a világ alakulása nehezen megjósolható, és bizony még a legjobb befektetőknél is jó aránynak számít, ha tízből kettő történet összejön” – fűzte hozzá az üzletember. A kapott tőke különösebb eredmény nélküli elégetése után két dolog közül választhatnak a startupok: saját forrásaikból próbálnak meg tovább működni vagy bezárják a vállalkozást.

A kudarc okai – nem csak a pénz számít

Széles körben ismert tény, hogy 10 startupból legfeljebb egy lesz igazán sikeres, míg két-három úgy-ahogy megél, a többi pedig eltűnik a süllyesztőben. A kudarc általában nem egyetlen okra vezethető vissza, rendszerint több tényező is közrejátszik benne. A CB Insights több száz startup fejre állását elemezte ki, és ezekből állította össze a bukások leggyakoribb okait.

1. Piaci igény hiánya

Az esetek csaknem felében az volt a kudarc legfőbb oka, hogy a vállalkozó egy őt érdeklő problémát akart megoldani, nem pedig egy valós piaci igényre keresett választ. Lehet a megoldás bármilyen jó, ha azoknak, akiknek szánták, nincs rá szükségük.

2. Tőkehiány

A pénz (és mellette az idő) erősen korlátos erőforrás minden vállalkozás, különösen egy startup életében, így mind a kettőt jól kell beosztani. Mikor és mire költsd el a pénzedet – nem egyszerű kérdés, és a felmért cégek 29 százalékának nem is sikerült abszolválnia a feladatot.

3. Kell egy csapat!

Utólag sokszor bebizonyosodik, hogy mennyire fontos (lett volna) egy vállalkozás sikeréhez a különféle területekhez értő emberekből álló színes csapat megléte. Az nagyon jó, ha az alapítók értenek a fejlesztéshez és a műszaki ügyekhez, de elég hamar szükség lesz olyan munkatársakra is, akik jártasak a marketingben, a pénzügyekben vagy éppen az értékesítésben.

4. A konkurencia figyelmen kívül hagyása

A startupperek fejébe jó korán beleverik, hogy ne a konkurensekkel törődj, hanem a saját ötleted megvalósítására koncentrálj. Ez annyiban valóban igaz, hogy nem érdemes görcsösen csak a piaci vetélytársakat figyelni. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha egy ötlet életképesnek bizonyul, akkor arra egyből sokan ugranak.

5. Árazás, üzleti modell

Valahol a sötét mágia hatókörébe tartozik, hogy miként lehet úgy beárazni a szolgáltatást, hogy az még vonzó legyen az ügyfeleknek, de közben lehetőség szerint fedezze a költségeket is. Az online szolgáltatásoknál különösen nem mindegy, hogy mi az árazás alapja és hol húzzák meg az egyes csomagok közötti határt.

6. Nem felhasználóbarát termék

A felhasználónak egészen mások az elképzelései egy szoftver vagy szolgáltatás működéséről és használhatóságáról, mint a fejlesztőknek. Ami logikus és egyszerű az utóbbinak, nem feltétlenül az az előbbieknek. Bizony, időnként akár le kell butítani a terméket, ha azt akarjuk, hogy minél többen használják.

7. Üzleti modell hiánya

Ami kicsiben működik, nem feltétlenül válik be, amikor nőni kezd a cég. Ha a startup csak egyféle értékesítési csatornához ragaszkodik, vagy nem találja ki, hogyan tudja kiszolgálni a megnövekedett igényeket, előbb-utóbb bajba kerül.

8. Hol a marketing?

A sikerhez szükséges, de nem elegendő a jó termék vagy szolgáltatás. Az egyik legfontosabb sikertényező, hogy ismert a célközönségedet, tudd, hogyan érheted el őket és miként lehet az érdeklődőket ügyfelekké konvertálni.

Schopp Attila

 

„A hibák kapcsán elmondható, hogy van egy jellemző minta. A startupperek jellemzően alulértékelik az értékesítés jelentőségét. A régióban sikeres startupok, ha azt kérdezik tőlük, hogy mire fordítanak kiemelt figyelmet, akkor az első háromban említik a salest. Az is jellemző, hogy túlértékelik az alapítók az ötletet és a technológia jelentőségét, azt gondolják, hogy ennyire egyedi és utánozhatatlan dolgot más nem tud csinálni. Ilyenek azonban nincsenek, és azt is tudomásul kell venni, hogy a befektetők az emberek, menedzsmentek hitelességébe fektetnek be” – hangsúlyozta Vinnai Balázs.

„Szerintem a legjobb iskola, ha az alapítónak volt már pár vállalkozása korábban, és kifejezetten örülök, ha volt köztük olyan, ami befuccsolt, amit be kellett zárni. Részben azért, mert ők már tudják, hogy az sem a világ vége, ezért mernek kockázatot vállalni és nem fagynak le a stressztől, ha nehézzé válik a terep. Másrészt egészen máshogy állnak a pénzhez és sokkal racionálisabban döntenek, mert tudják, hogy mennyivel könnyebb egy excel táblázatban bevételt tervezni, mint utána azt meg is keresni” – tette hozzá Balogh Péter.

 

Emberi tényező

A CB Insight elemzésében 101, elbukott startupot vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy mi okozta a csődöt. A megkeresett cégek több okot is megjelölhettek, a leggyakoribbnak azonban az bizonyult, hogy egész egyszerűen nem volt piaci igény arra a termékre vagy szolgáltatásra, amit kínáltak. De számos esetben okozott megoldhatatlan problémát az is, hogy nem volt elegendő pénzük ahhoz, hogy megvalósítsák terveiket, illetve a harmadik számú ok a bukás mögött az volt, hogy nem sikerült összehozni a megfelelő csapatot. A szakértők szerint egyébként a csapat kérdése nem csupán a megfelelő kompetenciák kapcsán merül fel. Gyakran jelent problémát, hogy az alapítók ugyan kiváló szakemberek, de nem ismerik fel, hogy mikor, mire kell fordítani a pénzt.

Tipikus hiba, hogy tökéletes termékkel szeretnének piacra lépni, vagyis minden energiát és forrást erre költenek, azonban ez azzal jár, hogy csak később termel majd bevételt a vállalkozás, és fennáll annak a kockázata is, hogy mások talán kevésbé jó, de hasonló funkcionalitású megoldással megelőzik őket. Szintén az alapítók személyéhez kötődik az a probléma, hogy mivel érthető módon szívügyüknek érzik az ötletüket, nagyon rosszul viselik a prototípussal kapcsolatban megfogalmazott kritikákat.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2067 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Sebők Katalin

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4927 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: