Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
06_20181009_BGA_7924.jpg
Forrás: ITB

Hol tart és merre kell mennie Magyarországnak a digitalizálódás útján – számos szakmapolitikai vezető kereste erre a válaszokat az elmúlt hónap nyilvános eseményein. A következő időszak stratégiai irányainak és kulcselemeinek meghatározása már csak azért is fontos, mert már javában zajlik a következő uniós ciklus programjainak előkészítése.

Vegyesnek mondható a kép, ha Magyarország digitális felkészültségét és érettségét nézzük. Egyik oldalon a szűken vett infokommunikációs szektor a teljes GDP hét százalékát adja, míg a szélesebb értelemben vett digitális gazdaság a GDP mintegy 20 százalékát állítja elő, és ez az egyik legmagasabb érték az EU-ban. Ám ha a hivatalos európai statisztikákat, a DESI-indexet nézzük, akkor Magyarország egyáltalán nem teljesít jól. Az elmúlt négy évben a 2015-ös 21. helyről 2018-ra a 23. helyre csúszott vissza az ország az EU-tagállamok rangsorában.

„Hiába kiváló az infrastruktúránk, ha a többi fontos mutatóban, mint a humán tőke, a digitális technológiák integráltsága a gazdaságba vagy az elektronikus közigazgatás, jócskán elmaradunk az európai átlagtól. Ha ezekben nem tudunk feljebb lépni, akkor a DESI-indexen elfoglalt helyezésünk sem fog javulni” – fogalmazott az IVSZ sárvári konferenciáján Solymár Károly Balázs, az ITM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára.

5G frekvencia: hárman maradtak állva

Szeptember 13-án tette közzé az NMHH, hogy három jelentkezőt (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone Magyarország) vett árverési nyilvántartásba az 5G frekvenciák értékesítése kapcsán. A pályázaton eredetileg négyen indultak, így ez azt jelenti, hogy a negyedik jelentkező, a magyar DIGI Hollandiában bejegyzett anyavállalata nem licitálhat a frekvenciasávokra. A hatóság csak annyit közölt, hogy az egyik jelentkező nem felelt meg a részvételi feltételeknek. Sajtóhírek szerint ez a kitétel a versenyjogi szabályok korábbi megsértésére vonatkozik, amellyel kapcsolatban az elmúlt időszakban egyedül a DIGI-t marasztalta el a hatóság.

A vállalat anyacégének közleménye szerint az „NMHH döntése alaptalan és nem tisztességes”, a határozat ugyanis „nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, melyek csak hipotézis tárgyát képezik”. Emiatt a vállalat minden hazai és európai fórumon fellebbez a határozat ellen.

A mostani kiírás alapján négy – a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es – frekvenciasávok árverésére lehetett jelentkezni. A jelentkezők frekvenciasávonként négy külön naptári napon licitálhatnak majd, de az eredményeket az NMHH csak az eljárás végén, egyszerre hozza majd nyilvánosságra. Erre a tervek szerint október végén, november elején kerülhet sor. A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5 évvel meghosszabbítható.

Az infrastruktúra a helyén van

Ami az infrastruktúrát illeti, a Szupergyors Internet Programnak köszönhetően szinte minden háztartásban elérhető a legalább 30 megabit/másodperc sebességű vezetékes internetkapcsolat, a háztartások egyharmadában pedig már gigabites sávszélesség áll rendelkezésre. Fontos, hogy folytatódni fog az optikai hálózatok építése és fejlesztése, hogy a gigabites hálózatok minél hamarabb elérjenek minden háztartást. A tervek között szerepel, hogy 2025 végére minden közintézmény számára 1 gigabites sávszélesség álljon rendelkezésre, és erre az időpontra a háztartások közel 100 százalékához érjen el a 100 megabites, és legalább 75 százalékához az 1 gigabites hálózat is. 2030-ra pedig már az 1 gigabit a cél minden háztartás esetében.

Palkovics László, ITM
 

A mobilhálózatokat tekintve sincs szégyellnivalója Magyarországnak. A jelenlegi 4G hálózatok letöltési sebességében 11., az elérhetőség és lefedettség terén pedig a 8. helyet mondhatja magáénak az ország a globális rangsorban. „Nagy szégyen lenne, ha az ezek után az 5G terén nem tudnánk a legjobbak közé kerülni” – fogalmazott Solymár Károly Balázs. Hasonlóképpen vélekedett erről a Távközlési Unió (ITU) budapesti konferenciáján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Mint mondta, ezt a jó helyezést az 5G-ben is szeretnénk elérni. A szakemberek szerint a teljes infrastruktúra kiépítése ugyan rendkívül sokba fog kerülni, ám mivel a meglévő 4G infrastruktúrára alapozva is el lehet indulni, a hálózatok terjedése gyorsabb lesz, mint a korábbi mobilgenerációk esetén.

Kelemen Csaba, az ITM főosztályvezetője az INSIDE ITB 2019 konferencián arról is említést tett, hogy az államnak nem célja a párhuzamos hálózatok kiépülése. Mint mondta, az állam keresi a lehetőségét, miként tudna úgy segíteni a piaci szereplőknek a hálózatok építésében, hogy ne kelljen mindenkinek külön infrastruktúrát építenie, ugyanakkor megtalálja a számításait a saját üzleti modelljében.

Vége a moratóriumnak

Jó fél évig álltak a központi közigazgatás informatikai beszerzései, egy kormányrendelet nyomán ugyanis 28 év után újraszervezték ennek módszereit és intézményrendszerét. Április 11-én alakult meg a Digitális Kormányzati Ügynökség, amelynek az új rendszerben a beruházási tervek és a beszerzési kérelmek elbírálása lesz a feladata.

A beszerzési moratórium szeptember 8-án járt le, de a DKÜ vezetése már ezt megelőzően, az INSIDE ITB 2019 rendezvényen bemutatkozott a szakma előtt. „Az elmúlt öt hónapban tudatosan nem teremtettünk kapcsolatot a szakmával, mert ezt az időszakot az új rendszer felépítésének kívántuk szentelni. Ez megtörtént, és mostantól mindent megteszünk, hogy elérhetőek legyünk” – mondta a szervezet vezetése nevében Velikovszky László, a DKÜ beszerzési és közbeszerzési igazgatóságának vezetője. A szervezet legfőbb feladata az informatikai keretmegállapodások rendszerének újraszabályozása és az informatikai közbeszerzések logikájának újjáépítése lesz, ebben pedig számítanak az iparág szereplőinek segítségére.

 

Ugrásra készen

Az igazi kihívást az 5G kapcsán az jelenti, hogy meg kell találni mindazokat az üzleti alkalmazási területeket, alkalmazásokat, szolgáltatásokat, amelyek az óriási beruházásokat megtérülővé teszik. Ebben az államnak is aktív szerepet kell vállalnia, és vállal is, együttműködésben az iparral és a kutatói háttérrel, mondta Palkovics László. A miniszter azt is elképzelhetőnek tartja, hogy német példára definiálnak szabad frekvenciatartományokat, amelyeket beltérben speciális célokra – például ipari alkalmazásokra – lehetne használni.

Velikovszky László, DKÜ
 

A magyar szolgáltatók minden jel szerint készen állnak az 5G szolgáltatások elindítására, és ezt az ITU konferenciához kapcsolódó kiállításon demonstrálták is. A Vodafone egy kamionban mutatta be az 5G-t használó demóit, például egy több szereplő által egyszerre, az 5G-nek köszönhetően szinte késleltetés nélkül, VR szemüvegen keresztül játszható játékot. A Magyar Telekom az Ericssonnal közösen alakított ki két, működő 5G hálózatot, amelyeken egyrészt egy egészségügyi alkalmazást, másrészt az LG 5G-képes telefonjait mutatta be. Előbbiben a kórházi orvos egy speciális kesztyű segítségével képes az ultrahang-vizsgálatot végző mentőtiszt kezét a távolból irányítani, és valós időben nézni a készülék által adott képet.

 

Hiányzó kompetenciák

A DESI-index egyéb nagy területei közül a humán tőke bizonyos szegmenseiben sikerült előrelépést elérni. Ezek sorában említette Solymár Károly Balázs, hogy az IT-képzésekre felvettek aránya 2016 óta 15 százalékkal nőtt, idén már közel 7600-an kezdték meg tanulmányaikat ezeken a szakokon. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke kimondott sikerként értékelte a villamos üzemmérnöki képzés bevezetését is – ennek köszönhető például, hogy idén 300-zal többen tanulnak informatikát a BME-n.

Solymár Károly Balázs, ITM
 

Nem ennyire rózsás a helyzet a szélesebb körben értelmezett digitális kompetenciák terén. A DESI-index szerint a rendszeres internethasználók aránya Magyarországon nem nőtt az elmúlt egy évben, megrekedt 75 százaléknál, miközben az EU-átlag 81-ről 83 százalékra nőtt. A magyar lakosság 16 százaléka egyáltalán nem használt még internetet (az EU-ban ez az arány 11 százalék). „A puszta internethasználat ugyan még nem jelenti azt, hogy az illető a munkaerőpiacon is hasznosítható digitális készségek birtokába jut, de legalább átszakíthatnánk egy gátat. A következő időszak egyik fontos feladata lesz, hogy ezt a mutatót az EU-átlag közelébe vigyük le” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Térképen a magyar MI

Hamarosan elkészül Magyarország MI térképe, jelentette be Jakab Roland, az MI Koalíció vezetője. A térkép készítése során kérdőíves kutatással keresték meg az ökoszisztéma számba jöhető szereplőit. Mint kiderült, több mint 100 meghatározó képviselője van a technológiának Magyarországon, és köztük a piaci szereplők járnak az élen – ők ismerték fel, hogy akár fejlesztőként, akár alkalmazóként versenyelőnyt biztosíthat számukra az MI. Ugyanakkor az is látszik, hogy a kkv-k nagyon aktívak ezen a területen, és az oktatás, valamint a kutatás is egyre sokrétűbb, egyre több műhelyben folyik. A kész térkép rendkívül fontos elemét adja a most körvonalazódó MI-stratégiának, ugyanis kiderül belőle, hogy milyen alapokra építhető fel ez a stratégia, hol lehetnek a súlypontok, mely iparágak biztosítják a kitörés lehetőségét. A tervek szerint Magyarország MI-stratégiája az év végére készül el.

 

Az eddigi programokkal is értek már el eredményeket: a digitális szakadék csökkentését célzó IKER1 és IKER2 képzéseken például 180 ezren vettek részt eddig. Solymár Károly Balázs kiemelte a 10 ezer időskorúnak nyújtott képzést is – az ő elérésükben kiemelt szerep jutott az 1500 kialakított DJP pontnak. Az IVSZ is kiemelt fontosságúnak tartja a digitális kompetenciák kérdését, a szervezet középtávú célja többek között, hogy az alapszintű digitális kompetenciával rendelkezők aránya a lakosságban a mostani 50-ről 70 százalékra nőjön.

Gál András Levente, DJP
 

Csak félig digitális gazdaság

A DESI-index további kritikus területe a digitális gazdaság helyzete, azon belül is a kkv-k digitális felkészültsége. „Egyelőre hiányzik az a program, amely jelentős indikátorjavulást tudna elérni a kkv-k digtalizációjában, hogy elkezdjünk felzárkózni az európai átlaghoz” – mondta Solymár Károly Balázs.

A jelenlegi EU finanszírozási ciklusban ezt a célt szolgálta a GINOP-3.2.2 program, de az nem lett olyan sikeres, mint lehetett volna – a bürokrácia túlságosan is megnehezítette a kisvállalkozások életét. A helyettes államtitkár szerint ezért a következő ciklusban a mostaninál jóval egyszerűbb, szinte automatikus, tömegesen igénybe vehető pályázatokra lesz szükség a kkv-k digitalizációjának javítására. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy minden ágazatban legyenek olyan prioritások, amelyek a digitalizációt szolgálják – mivel az ICT-technológiák multiplikátor hatása közismert, ezeket kiemelten kell kezelni.

 

Kihívók az állammal szemben

A digitális kompetenciák, a digitális gazdaság és a digitális állam a megújult Digitális Jólét Programnak is központi területei. A DJP korábban leginkább ágazati stratégiákat dolgozott ki, ám a DJP 2030 néven futó új programnak már az a célja, hogy a magyar állam a következő 10 évben is képes legyen rugalmasan reagálni a ma még esetleg nem is ismert digitális hatásokra – fogalmazta meg a célt az INSIDE ITB 2019-en Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője.

Élményszerű ügyintézést!

Az elektronikus közszolgáltatások terén a következő két évben számos olyan fejlesztés fog összeérni, amelyek az elmúlt években már az egységes e-közigazgatási szolgáltatások mentén indultak el – hangzott el a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen az INSIDE ITB 2019 konferencián. Az egyik kulcselem, amire a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fordítani, az ügyfélélmény lesz. Ezen a téren a multikkal hasonlítják össze az állami szolgáltatásokat az ügyfelek, velük kell felvenni és hosszabb távon egyenlőre hozni a versenyt, mondta Nagy Zoltán, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Van még más szempont is a közszolgáltatásokkal kapcsolatban, vetette fel Dávid Róbert, a Belügyminisztérium e-közigazgatási főosztályának főosztályvezetője. Egyrészt több, különféle csatornán is elérhetővé kell tenni ezeket a szolgáltatásokat, hogy minden állampolgár az igényeinek és képzettségének megfelelő csatornát tudja igénybe venni. Másrészt arra is figyelni kell, hogy a különféle fejlesztések nyomán létrejövő szolgáltatások egységes egészet alkossanak a végén. A következő időszak feladatai közül Dávid Róbert megemlítette, hogy a BM-ben foglalkoznak a különféle alternatív felhasználó-azonosítási módszerek (például a videó) megvalósíthatóságával.

 

Mint mondta, a digitalizáció már nemcsak versenyképességi, hanem szuverenitási kérdéssé is vált az egyes államok számára. A megfelelően magas szintű versenyképesség egyrészt már önmagában is biztosítéka lehet a szuverenitásnak, másrészt a digitális korban a nagy technológiai cégek „személyében” egészen új kihívója támadt az államoknak. Ezek a vállalatok ma már egyre többet tudnak az egyes emberekről, és olyan intenzitással képesek befolyásolni a véleményüket, amely példa nélküli a modern történelemben.

Az államnak fel kell vennie a kesztyűt – hangsúlyozta Gál András Levente –, és ezzel kapcsolatban több feladata is van. A megfelelő szabályozással akadálymentes, jó játékteret kell biztosítania minden játékosnak. Tiszta játékszabályokat kell hozni – ebbe a mostaninál erősebb, akár a büntetőjog kategóriáit is használó fogyasztóvédelem is beletartozhat. Végül pedig meg kell erősítenie a hazai csapatot, vagyis a digitális gazdaság körülményei között is patrióta gazdaságpolitikát kell folytatnia.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek: