Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
66_hajzer_karoly_GYU_9061_2.jpg
Hajzer Károly, BelügyminisztériumForrás: ITB

A közigazgatás e-ügyintézési szolgáltatásait havonta háromnegyed millió ember használja, de a jövőben a puszta elektronizáláson túlmenően az ügyintézés menetének és nyelvezetének egyszerűsítése is nagyobb hangsúlyt fog kapni – mondja Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára.

– Melyek voltak az e-közigazgatás kiépítésének legfontosabb eredményei az elmúlt egy évben?

– A Belügyminisztérium az e-közigazgatás széles körű megvalósításához egyrészt az építőelemek fejlesztésével járul hozzá, másrészt segítséget nyújt a konkrét ügyek elektronikussá tételéhez, például a jogi környezet kialakításával, a megvalósított szolgáltatások igénybevételének szabályozásával. Szintén feladata még a műszaki, informatikai környezet stabil, magas biztonságú, nagy kapacitású rendelkezésre állásának biztosítása.

Az elmúlt egy évben jelentős előrelépés történt a központi platformok fejlesztésében, a magyarország.hu központi ügyintézési portállá történő átalakításában, valamint az infrastrukturális háttér kialakításában. Ezen túlmenően olyan fejlesztések zajlanak a közigazgatásban, amelyek a back-office folyamatok és a háttérrendszerek közötti kapcsolódásokat segítik, megteremtve a hazai interoperabilitás technikai feltételeit.

Lefektettük és kifejlesztettük azokat az alapmodulokat is, amelyekkel biztosítható az elektronikus ügyintézés egykapus, egységes arculattal történő megjelenése, az ügyfélorientált kiszolgáláshoz igazítva a közigazgatási háttérfolyamatokat.

– Hol tart ma a hazai elektronikus ügyintézés?

– Az egyik legfontosabb dolog, hogy folyamatosan nő az elektronikusan intézhető ügyek száma. A megújuló magyarország.hu felületen – ami jelenleg a szuf.magyarorszag.hu oldalon érhető el – már 665 ügy indítható elektronikusan, ezek közül 86 már szabványos iForm technológián alapuló űrlap segítségével. Naponta és átlagosan közel 24 ezren látogatják az oldalt, ami havi szinten nagyjából 720 ezer látogatót jelent. A járműszolgáltatási platform januári elindítása extra érdeklődést generált, akkor a látogatók száma elérte az egymilliót.

 Az elektronizált ügyek bővítése és továbbfejlesztése természetesen az általános piaci igények és a visszajelzések alapján történik. A közelmúltban több vizsgálat is lezajlott, például a cégkapu kapcsán kértük az érintettek javaslatait és tapasztalatait egy online kérdőív segítségével.

– Melyek a legfontosabb szemléletbeli változások, elmozdulások?

– Most már mi is és az ügyfeleink, az állampolgárok és a vállalkozások is elértek arra a szintre, ahol nem pusztán az ügyintézés elektronikus elérése a cél, hanem fontossá vált a szolgáltatás felhasználóbarát kialakítása, ergonómiája is. Ennek számos eleme van. Ide tartozik az ügyintézés élethelyzet alapú megközelítése, amire a szuf.magyarorszag.hu számos példát találunk. Igyekszünk elszakadni az életidegen, bürokratikus nyelvezettől, az ügyleírásoknál törekszünk a hétköznapi, közérthető megfogalmazások használatára. A fejlesztések során azt is vizsgáljuk, hogy az állam oldaláról hogyan lehet a folyamatokat, a működést egyszerűsíteni, hogy a közigazgatási ügyek intézése az elektronikus térben minél kisebb teher legyen.

– Milyen előrelépések történtek az állami adatvagyon felmérésében, hasznosításában?

– A nemzeti adatvagyonnak – beleértve az egészségügyi adatvagyont is – jelenleg a felmérése zajlik. A hasznosítása nagyon sokrétű feladat, mind a szabályozás, mind a műszaki megoldások oldaláról. Ezen a téren még van tennivaló.

Ugyanakkor már működik a kormányzati adattrezor. Az elektronikus adatokat egy állami tulajdonban lévő telephelyen őrizzük. Itt, az e-ügyintézési pontoktól távol eső, katasztrófatűrő, fizikailag és informatikailag is védett, georedundáns környezetben garantált a biztonságos tárolás, még katasztrófa vagy háború esetén is. Az így létrejövő központi adatbázisban minden, a Nemzeti Adatvagyon közé sorolt adatkör megtalálható, természetesen titkosított formában. A tárolás jellemzője, hogy az adatok bevitele gyakori, ám ezek kivétele csak különleges esetekben, szigorúan ellenőrzött módon történhet.

– Milyen szerepet szán az államigazgatás az e-közigazgatásban az olyan új technológiáknak, mint a big data vagy az MI?

– Az állam mindig nyitott az új technológiákra, vizsgálja azok felhasználási lehetőségeit, de azt látni kell, hogy az államigazgatás és az állami ügyintézés nem a kísérletezés terepe. Csak akkor lehet bevezetni új megoldásokat, ha azok használatának már megvan a maga legjobb gyakorlata, mert csak így garantálható a szolgáltatások színvonala és biztonsága.

Másrészt az e-ügyintézésnek potenciálisan minden magyar állampolgár felhasználója. Hiába lehet divatos egy vadonatúj technológia, addig nem gondolkodhatunk a bevezetésén, amíg nincs meg a kellő beágyazottsága a társadalomban. Ezzel elkerülhetjük azt is, hogy később zsákutcának bizonyuló fejlesztésekbe öljünk pénzt és erőforrásokat.

De hogy konkrétumokat is említsek, a gépi tanulásra és a mesterséges intelligenciára alapuló megoldásokat használni tudnánk egy help desk chatbotban vagy az EESZT-ben gyógyszerjavaslatok megtételére különféle forgalmi adatok alapján. De az e-ügyintézésben is lenne helye: vizsgálhatnánk, hogy mely űrlapokat és mely mezőket rontják el rendszeresen a felhasználók, és ott proaktív segítséget tudnánk kínálni, illetve megtudhatnánk, hogy hol és milyen módon lenne érdemes az űrlapot megváltoztatni, hogy gyorsabb és gördülékenyebb legyen a kitöltése.

– Melyek lesznek a következő időszak legfontosabb fejlesztései?

– Fontos az építőelemek továbbfejlesztése, az automatizálás, a mesterséges intelligencia bevezetése (már ahol ez értelmezhető), és a szemlélet szintjén a szolgáltató állam tovább erősítése. Folyamatos és aktív kapcsolatban állunk piaci és felsőoktatási szereplőkkel az új megoldások, köztük az MI lehetőségeinek felmérésében.

A lokális megoldások teljes körű kihasználása mellett komoly hangsúlyt kell fektetni a határokon átívelő informatikai lehetőségek széles körű kiaknázására. Ilyen lehet többek között az európai gépjárműadat-nyilvántartás összehangolása, a határvédelem, a határrendészet, az európai szintű elektronikus azonosítás és különböző, a vállalkozásokat támogató, azok kötelezettségeit és lehetőségeit elektronizáló, versenyképességet javító szolgáltatás kialakítása.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: