Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
32_1.jpg
Forrás: ITB

A diszruptív technológiák és a hozzájuk köthető új üzleti modellek az egész gyártói iparágat képesek megváltoztatni, de átformálják még a stabil alapokon nyugvó cégeket is, például a banki, biztosítási vagy kereskedelmi területeken. A digitális gyártási technológiák megléte kimozdította a helyéről a kutatás-fejlesztés, az ellátási értéklánc, az értékesítési és a szerviz folyamatait is.

A mesterséges intelligencia, az automatizálás, a robotika, az additív technológia, a kriptovaluta és az ember–gép közötti kölcsönhatás elengedhetetlen újításokat csikart ki a gyártói szektorból, teljesen megváltoztatva a gyártás természetét. A Tesla Gigafactory például az egyik legfejlettebb gyárnak számít napjainkban, robotok szolgálják ki a beltéri járműveket a munkaállomások között, így könnyítve a munkavállalók terhein. (Az ember és a robotok együttműködésére már új fogalom is született, a „cobot”.) De ez csupán egyetlen példa, hiszen a digitális forradalom olyan mértékben feszegette a gyártói szektor határait, hogy mondhatni, szinte újraépítette azt.

A gyártás digitalizációját azonban csak fokozatosan lehet meglépni, hívják fel a figyelmet a szakértők, hiszen minden változást csak úgy lehet véghezvinni, hogy ne akadályozza a folyamatos termelést. Az ABI Research egy, a témával foglalkozó elemzése elég alaposan kitér arra, hogy melyik az a nyolc technológia, amelyik jelentősen hozzájárult a digitális gyártás transzformációjához.

 

1. Additív gyártás (adalékanyag-gyártás)

A piacelemző kutatás az első helyen az additív gyártást (Additive Manufacturing, AM) emeli ki, amit jelen pillanatban az ipari 3D nyomtatással azonosítanak. A leggyakoribb és legelterjedtebb adalékanyag-gyártási technológiát például háztartási cikkek, játékfigurák 3D nyomtatásához használják, illetve a fogászatban speciális fogpótláshoz alkalmazzák; egy másik technikát pedig nagyméretű, sima felületű építőelemek építéséhez használnak.

Nem véletlen, hogy az első helyre került az adalékanyag-gyártási technológia, hiszen a gyártásra való hatása elég látványosra sikeredett. A technológia során használt alapanyagokat, mint például a titán, a kobalt, a króm vagy a tantál ugyanis az űriparban és az autóiparban tudják a leghatékonyabban hasznosítani.

 

2. Mesterséges intelligencia és gépi tanulás

Ahogyan a világ haladt a negyedik ipari forradalom felé, úgy alakították át a gyártási szektort a mesterséges intelligencia (Artifical Intelligence, AI) és a gépi tanulás (Machine Learning, ML) alapú rendszerek is. Egy friss, MI-t vizsgáló jelentés szerint a gyártási szektorban a gépi tanulást a szereplők több mint 79 százaléka alkalmazza. A gyártási feladatok mintegy 60 százalékát pedig az úgynevezett kognitív MI segítségével oldják meg, azaz a mesterséges intelligenciát kombinálják az emberi intelligenciával. A jelentésben megkérdezett vállalatok 66 százaléka állította, hogy automatizálja a gyártási folyamatát, mégpedig azért, hogy csökkentse az emberi hibákat. A szakértők nagy része egyébként egyetért abban, hogy az MI és a gépi tanulás különböző aspektusait megéri beépíteni a gyártási folyamatokba.

 

3. Kiterjesztett valóság

A szakértők szerint az automatizált megoldások értéke 2023-ra várhatóan eléri a 11 milliárd dollárt, s miután a digitalizáció hatására újabb innovatív megoldások kerültek a felszínre, ez egyfajta széttöredezettséget okoz majd a piacon. A trend hatására a kisebb vállalkozások számára több lehetőség nyílik a finanszírozási csapok eléréséhez, míg a nagyobb vállalatok inkább a digitalizálásához szükséges, zászlóshajónak számító agilis technológiák irányába mozdultak el.

 

4. A blokklánc-technológia

Szintén szembetűnő változásokat hozott az iparágakba a blokklánc-technológia, amely tulajdonképpen létrehozta a saját internetét. Eredetileg a Bitcoin digitális pénznemre tervezték a technológiai platformot, mára azonban egy népes ipari közösség épült köré. Az első blockchain-alapú kriptovaluta a Bitcoin volt ugyan, de utána többféle digitális pénzeszköz is megjelent a kriptovilágban. Például a Ripple, amelyet olyan bankok tesztelnek, mint a spanyol Santander, a Bank of America vagy a svájci UBS. Illetve a Dogecoin, az Ether vagy a Litecoin, amelyek a Bitcoin után már a második legnagyobb piaci támogatással rendelkeznek. A piac 96 százalékos támogatása alapján azonban, még mindig a Bitcoin vezet.

A Cambridge University által készített kutatás szerint két évvel ezelőttig már mintegy 2,9-5,8 millió főre, a Global Cryptocurrency Banchmarking Kézikönyv szerint pedig 5,8 és 11,5 millió főre tehető a kriptovaluta tárcát használók száma. A számok jól mutatják, hogy bár sokak számára még mindig idegen a kriptovaluta fogalma, ennek ellenére mégis egyre többen hisznek benne.

 

5. Digitális ikrek

Az IoT új trendjeként létrejövő digitális ikrek-technológia koncepciója már 2002 óta jelen van a világban, s elengedhetetlen stratégiai elemévé vált az üzleti életnek. Az IDC tanulmánya szerint 2018-ig a digitális ikrek-technológiába fektető vállalatok, mintegy 30 százalékkal javították a kritikus folyamataik ciklusidejét.

A digitális ikrek egy termék vagy egy szolgáltatás virtuális tükörmodelljét jelenti. Egy letükrözött virtuális modellel pedig szinte bármilyen vizsgálatot el lehet végezni, károk nélkül. Egy pontos paraméterekkel ellátott, virtuálisan szimulált környezetben egyszerűen modellezhető, azaz tervezhető egy alkatrész, egy termék vagy egy szolgáltatás életciklusa és az élettartama alatt történő változásai. A digitális ikreket, azaz tükör-rendszereket a szemmel láthatatlan komponensek karbantartásához is alkalmazzák.

A témához érdekes példát szolgáltat az űripar: az Amerikai Egyesült Államok Apollo-programjának hetedik küldetésekor az Apollo-13 balesetet szenvedett. Az eset a NASA első komoly vészhelyzetének számított. Ekkor ugyanis mozgósítani kellett az irányítás teljes vészhelyzeti kapacitását. A NASA a balesetkor szembesült azzal, hogy egyszerre van szükség, mind az űrben, mind a földi irányításnál a tükrözött rendszerekre, hogy a mentés során azonnal reagálni tudjanak. Az eset óta a NASA-nál az újgenerációs járművek és repülőgépek kifejlesztéséhez használják a digitális ikrek-technológiát.

 

6. Az edge computingra épülő intelligencia

Az edge computing olyan megoldás, ami ötvözi a felhőtechnológia teljesítményét és a mesterséges intelligencia technológiáját, hogy rugalmasabbá tegye az informatikai rendszereket. Az edge intelligence adatalapú elemzési folyamatokat alkalmaz, segítségével a felhasználók valós időben kaphatnak betekintést az érzékeny informatikai rendszerekbe. Az edge computing elsősorban a felhőalapú megoldások kereteit tágította, így a felhőszolgáltatók kezébe adott újabb forgatókönyveket arról, hogyan bővítsék a portfóliójukat.

 

7. Tárgyak ipari internete

Amióta az intelligens érzékelők és szenzorok ipari környezetben való alkalmazása elterjedt, egyre jobban felhasználható a valós idejű analitika az előrejelzésekre. Ha már itt tartunk: az előrejelzések szerint 2020-ra a feldolgozó vállalatok évente mintegy 250 milliárd eurót költenek majd folyamataik digitalizálására és IIoT műveletekre. A Gartner jóslata szerint, 2020-ra az IIoT (Industrial Internet of Things) technológiai megoldásainak köszönhetően még az olyan nagy költséggel bíró iparágak, mint a gyártás, a közművek vagy a szállítás is számolhatnak kiadásaik csökkenésével.

 

8. Robotika

Az IDC Worldwide Manufacturing előrejelzésében a G2000 közé sorolt szereplők mintegy 60 százaléka tervezi, hogy 2020-ig beépíti folyamataiba a robotikát. A munkahelyi robotok mellett az intelligens robotokkal már nemcsak a Spielberg-filmekben találkozhatunk, hanem például a gyártásban is. Az emberi elme másolatát leképező gépek azonban leginkább a színfalak mögött dolgoznak. Rájuk az a jellemző, hogy akár képesek gyorsítani a műveleteket vagy átalakítani az üzleti folyamatokat.

A szakértők szerint mind a nyolc technológia olyannyira részévé vált és válik a gyártóipari cégek életének, hogy hamarosan teljesen megváltoztatják a jelenleg felállt piaci erősorrendet. Az is előfordulhat, hogy az új technológiák teljes mértékben kiszorítják a régi mechanizmusokat a gyártási folyamatokból, így hamarosan annak lehetünk a szemtanúi, hogy akár a teljes gyártói infrastruktúra alapjaiban fog átalakulni.


A digitális ipari transzformáció evolúciója (százalékban)

Közlekedés
Bekapcsolt eszközök aránya 66
Felhő technológia 56
Automatizáció 54
Energia ipar
Nagyvállalati és ipari IIoT-eszközök aránya 64
Bekapcsolt eszközök aránya 58
Automatizáció 56
Big data elemzés 56
Repülőgépipar
Bekapcsolt eszközök aránya 64
Nagyvállalati és ipari eszközök aránya 62
Automatizáció 54
Gyártás
Bekapcsolt eszközök aránya 70
Felhő technológia 66
Automatizáció 62

Forrás: GE Digital Industrial Evolution Index Executive Summary

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek: