Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
30_kep.jpg
Forrás: ITB

A kiszervezésben nincsenek kész sikerreceptek, mindenkinek a saját környezete és igényei szerint kell megtalálni a helyes utat. Ezzel együtt vannak olyan bevett gyakorlatok és tapasztalatok, amelyek igénybe és figyelembe vételével a kezdeti (és későbbi) fájdalmak nagyrészt kivehetők az outsourcing-együttműködésekből.

Reneszánszát éli Magyarországon az informatikai kiszervezés (outsourcing). A szolgáltatás iránt megmutatkozó keresletet alapvetően két tényező hajtja. Egyrészt, a modern informatikai környezetek (a felhőalapú rendszerekkel, az IoT-hálózatokkal és így tovább) már olyan bonyolulttá kezdenek válni, hogy konfigurálásukhoz, működtetésükhöz speciális, ráadásul gyorsan változó szakértelemre van szükség. Ezzel pedig szorosan összefügg a második ok, nevezetesen, hogy ezt a szakértelmet mind nehezebb megtalálni a munkaerő-piacon, így még a nagyvállalatoknak is gondot okozhat a házon belüli csapat felállítása – mondta az ITB Club júniusi rendezvényén Marton László, az Invitech vezérigazgató-helyettese.

Marton László, Invitech
Mindezek hatására Magyarországon is jelentős az outsourcing iránti igény. Az IDC adatai szerint a teljes magyar informatikai szolgáltatási piac közel 130 milliárd forintot tett ki 2018 első félévében, és ebből a legnagyobb szeletet, mintegy 36 milliárd forintot a kiszervezésre fordították az ügyfelek. Ezen belül a legnépszerűbb területnek az információs rendszerek kiszervezése, illetve a hálózat és desktop-üzemeltetés számít. Az outsourcingra szánt összeg Magyarországon a következő három évben gyorsabban fog nőni, mint az USA-ban vagy Nyugat-Európában, de elmarad a közép-kelet-európai tempótól.

 

Nyitottság nélkül nem megy

A kicsit lassabb növekedés vagy a más arányok viszont nem jelentik azt, hogy le lennénk maradva – hangsúlyozta Marton László. A kiszervezésben ugyanis nincs egyetlen helyes út, nincs készen alkalmazható sikerrecept. Az egyes vállalatok az iparáguktól, a méretüktől, informatikai rendszereik bonyolultságától vagy éppen kockázatvállalási hajlandóságuktól függően döntenek arról, élnek-e a kiszervezés lehetőségével, és ha igen, milyen módon.

Még a kulturális különbségek is szerepet játszanak. Az Egyesült Államokban jóval többet költenek kiszervezésre, mint akár Nyugat-Európában – az újdonságokra nyitottabb amerikai céges kultúra eleve kedvezőbb környezetet biztosít a kiszervezési szolgáltatásoknak, mint a konzervatívabb, a saját infrastruktúrát nehezebben feladó európai hozzáállás. Még inkább igaz ez a szűkebb régiónkra és Magyarországra, tette hozzá Marton László. „A hazai vezetők gondolkodásába még nem ivódott be olyan mélyen, hogy a nem központi feladatokat érdemesebb lehet arra szakosodott szolgáltatókra bízni. Erősebben él a »majd én megcsinálom, mert akkor biztosan jó lesz« mentalitás. Ugyanez mutatkozik meg a felhőszolgáltatások alacsonyabb elfogadásában is. Pedig a kiélezett versenykörnyezetben minden vállalatnak a saját, központi üzletével kellene foglalkoznia, nem például többek között nyomtatót üzemeltetnie” – mutatott rá az Invitech vezérigazgató-helyettese.

 

Nem csak a pénzen múlik

Naár Róbert, MTA BTK
Mi veheti akkor rá a magyar cégeket, hogy gondjaik enyhítésére a kiszervezéshez forduljanak? Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) esetében az egyik kulcselem a hatékonyság volt – mondta Naár Róbert, a központ informatikai felelőse. Az MTA BTK saját tulajdonában tartotta az eszközparkot, de az asztali gépek, a szerverek, a hálózat és a tűzfal üzemeltetését szolgáltatóra bízta. „A szakértelemre, a hozzáértésre van szükségünk, mert saját erőforrásokkal nem tudnánk ilyen hatékonyan működtetni a rendszereket, hosszabb ideig tartana feltárni és elhárítani a hibákat” – világította meg a döntés hátterét a szakember.

Koczka Dániel, MKB Bank
Hasonló okok vezették az MKB Bankot is, hogy nemrégiben létrehozza az MKB Digital Zrt-t, amely a bankcsoport 100 százalékos tulajdonában, de külön jogi entitásként szolgáltatja az informatikát a pénzintézetnek. Az új vállalat nem csak hagyományos kiszervezést (asztali gépek, nyomtatók, hálózat üzemeltetése) végez, hanem hozzá tartozik a teljes fejlesztési portfólió megvalósítása, a digitális és informatikai stratégia kidolgozása és a megfelelő ügyfélélmény biztosítása is, mondta Koczka Dániel, a vállalat vezérigazgatója. Egy specializálódott szolgáltató általában könnyebben biztosítja a feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokat, hiszen azok kihasználtságát több megrendelő párhuzamos kiszolgálásával tudja biztosítani. A szakképzett munkaerő biztosításai is egyszerűbb bizonyos mérethatékonyság felett. A kiszervezés valójában egyfajta transzformációs eszköz, az outsourcingra gyakran úgy gondolunk, mint egy költségcsökkentési eszközre, de gyakran fontosabb, hogy a belső hatékonyságon, folyamatérettségen, szállítási minőségen tudjunk javítani a segítségével, lehetőséget biztosítva a megrendelő számára is, hogy a saját core üzleti tevékenységével foglalkozhasson, fogalmazott a vezérigazgató.

A pénzügyi előnyöket sokszor már csak azért is nehéz mérni, mert a felhasználók gyakran nincsenek igazán tisztában azzal, hogy mennyibe is kerül nekik a belső informatika működése – tette hozzá a szállítói oldal tapasztalatai alapján Marton László. Ha a szolgáltató például olyan feladatot vesz át, amelyet házon belül öt szakember végzett el, akkor nem csak ennek az öt embernek a bére jelenti a költséget. Abba bele kell számítani a folyamatos továbbképzésüket, a rendszerek rendelkezésre állásának biztosítását és nem utolsósorban a működési kockázatokat. Ezek számszerűsítése már sokkal nehezebb, és ez olyan terület, ahol szorosan együtt kell működnie ügyfélnek és szállítónak, hogy a végén pontosan tudják összehasonlítani az „előtte” és „utána” állapotot.

Féljen-e a CIO?

Bár sok esetben már az informatikai vezetők igénylik a kiszervezést, még mindig akadnak CIO-k, akik félnek az outsourcingtól. Nem is igazán attól félnek, hogy elvesztik az állásukat; sokkal inkább az informatika feletti kontroll elvesztésétől tartanak. Marton László szerint részben generációs kérdésről van szó – a fiatalabb szakemberek már sokkal könnyebben elfogadják a kívülről vett szolgáltatásokat, mint a belső infrastruktúra kizárólagosságán nevelkedett elődeik. Ugyanakkor abban is biztos, hogy a CIO által betöltött szerepnek változnia kell: chief information officer helyett egyre inkább chief innovation officernek kell lennie, aki a saját üzemeltetésű és a kiszervezett (valamint a felhőből igénybe vett) informatikai szolgáltatások között megtalálja a vállalata számára optimális egyensúlyt. Nem kell minden technológiához értenie, de azt tudnia kell, kitől lehet igénybe venni a technológiát és azt miként lehet az üzlet hasznára fordítani.

Naár Róbert hozzátette, hogy a CIO szerepe nem értékelődik le a kiszervezéssel, éppen ellenkezőleg. Az általános informatikai tudásnak meg kell maradnia cégen belül (ezt képviselheti a CIO), mert ennek a tudásnak a birtokában lehet meghozni a stratégiai döntéseket a kiszervezésről. „Ha nincs ilyen tudás a cégnél, akkor nem szakmai döntések fognak születni, hanem egyszerűen választanak az elébük tárt opciók közül” – magyarázta a szakember, miért nem szabad teljesen feladni az informatika feletti kontrollt. Koczka Dániel szerint pedig az a fontos, hogy a vállalatnak legyen egy világos, de rugalmas sourcing stratégiája, amely a piac, a technológia és az ügyféligények változásai alapján kijelöli, hogy milyen kompetenciát érdemes a megvalósítandó cél érdekében igénybe venni.

 

Mit mérjünk?

Van azonban jó néhány feltétele annak, hogy egy kiszervezés zökkenőmentesen működjön. Az egyik fontos tényező, hogy az ügyfél oldalán teljes legyen a vezetői támogatottság – egyaránt akarja a legfelső üzleti vezetés és az informatikai vezető is. Marton László a saját szakmai gyakorlatában már találkozott olyan esettel, ahol az üzleti vezetés az informatika akarata ellenére vitte át az outsourcing szerződést – nem is lett sikeres az együttműködés. (A CIO-k megváltozott szerepéről lásd a Féljen-e a CIO? című keretes írásunkat.)

Szintén sarkalatos pontja az outsourcingnak a megfelelő mérőszámok (KPI-ok) és az erre épülő szolgáltatási szintek (SLA-k) rendszere. Ebben még van mit fejlődnie az iparágnak – értettek egyet az ITB Club vendégei. Hagyományosan technikai paramétereket kértek számon a szolgáltatótól (szerverek és hálózatok rendelkezésre állása, processzorok leterheltsége, tárolók kihasználtsága, hálózati válaszidők) – nem utolsósorban azért, mert ezeket viszonylag könnyű kinyerni az informatikai rendszerekből. Ezzel csak az a gond, hogy az informatika tényleges felhasználóit – az üzleti területeket vagy éppen a vállalat ügyfeleit – nem ezek a technikai mérőszámok érdeklik, hanem az üzleti SLA-k: mennyi idő alatt lehet végrehajtani egy tranzakciót, mennyi egy lekérdezés válaszideje, és így tovább.

A technikai és az üzleti mérőszámok közötti szakadékot mindenképpen át kell hidalni. Naár Róbert szerint pontosan ezért nem szabad teljesen felszámolni a belső informatikát: kell annyi szaktudásnak maradnia a cégben, amely révén az üzleti igényeket át lehet fordítani technikai elvárásokká. Koczka Dániel ehhez még annyit tett hozzá, hogy sokszor az üzleti terület is segítségre szorul saját folyamatainak pontos mérésében, és az IT ebben is segítségére lehet. A szolgáltatás alapú működés létrehozásához fel kell állítani azt a módszertant, amellyel transzparenssé és mérhetővé válik a kiválasztott üzleti folyamat; a kapcsolódó rendszerek, alkalmazások, adatáramlások, humán interakciók feltérképezésével végül optimalizálhatóvá és automatizálhatóvá válnak a folyamatok.

 

Az ördög a részletekben

A megállapodásokat pedig szerződésben kell rögzíteni, ennek megfogalmazása pedig az együttműködés egyik legkevésbé szerethető része – ismerte el Marton László. Több száz oldalas dokumentumokról van szó, amelyekben bonyolult műszaki kérdéseket kell jogi precizitással lefedni, és ezen a téren mind a szállítóknak, mind az ügyfeleknek van még mit fejlődniük, noha az elmúlt években már sokat javult a helyzet.

A szerződésben nem csak a normál működés feltételeit kell rögzíteni, hanem ki kell térni a problémamegoldás módjaira, a hibajavítás menetére, az eszkaláció mikéntjére. Rendkívül lényeges, hogy az ügyfél meg tudja fogalmazni minimális elvárásait, és azokat rögzítse a szerződésben – mondta Hennelné Dr. Komor Ildikó ügyvéd. „A szerződés megkötése izgalmas pillanat, de ilyenkor kell végiggondolni azt is, mi történik, ha a felek nem tartják be a vállaltakat. Ezért szankciókat is be kell építeni a szerződésbe, bármennyire is el tudja az rontani a hangulatot”, fogalmazott az ügyvéd. Szintén tanácsos már a szerződéskötés idején meghatározni, hogy az ügyfél mikor és milyen feltételekkel tudja otthagyni a szolgáltatót és megszüntetni az együttműködést az outsourcing partnerrel.

Az elmúlt egy évben a GDPR kapcsán a személyes adatok biztonsága is előtérbe került. Manapság már a szerződések fontos elemét képezi, hogy a felek miként állapodnak meg az adatok kezeléséről és a felelősség kérdéséről. Sok esetben már az is szempont a kiszervezés melletti döntésben, hogy az ügyfél nem akar az adatkezeléssel foglalkozni – ez viszont új követelményeket támaszt az outsourcing partnerrel szemben is.

Mindezek miatt rendkívül lényeges lenne, hogy a kiszervezési szerződések tárgyalásánál az ügyfelet ne csak az informatikusok képviseljék, hívja fel a figyelmet egy fontos szempontra Marton László. Legtöbbször ugyanis ez a helyzet, az informatika közvetít a többi terület felé is. Pedig sok felesleges kört el lehetne kerülni, ha a megbeszéléseken az üzleti oldal (követelmények!), a jogi osztály (compliance, belső szabályok!) és nem utolsósorban a HR-osztály (munkavállalók érdekei!) is képviseltetné magát.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: