Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
60_Wired.jpg
Forrás: ITB

Hogyan lesz valakiből példakép; milyen módszerekkel és felületeken erősítheti a róla kialakult imázst; miért fontos a hitelesség – többek között ezek a témák is terítékre kerültek a Human Hungary konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén. Az érdeklődők megtudhatták azt is, hogy milyen szerepet játszanak az édesanyák elismert szakemberek közösségi médiás aktivitásában, de az is kiderült, hogy tehetséggel vagy szorgalommal lehet-e előrébb jutni.

Érdekes, olykor megdöbbentő, máskor megnevettető sztorikban bővelkedett az idei Human Hungary konferencia záró kerekasztal-beszélgetése, melynek résztvevői arra keresték a választ, hogy a példaképek felépítésében és imázsuk erősítésében milyen szerepet játszik a közösségi média, hogyan érdemes viselkedni és milyen veszélyeket rejt az ilyen kommunikáció. Ahhoz ugyan nem kapták meg a csodareceptet a kerekasztal-beszélgetést követők, hogyan válhat valaki idollá, viszont az asztalnál ülő példaképektől elég sokat megtudhattak arról, hogyan látják saját szerepüket és megítélésük szerint mitől válhat valaki idollá.

„Én nem akarok példakép lenni, csak úgy akarom végezni a munkámat, hogy az példaként szolgálhasson a fiatalabbak és saját környezetem számára egyaránt” – fogalmazott Kende-Hofherr Krisztina, a TMC Group alapítója és ügyvezetője, az egyik legbefolyásosabb nő a hazai médiában. A „sztárcsinálás” szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a híres ember és a példakép nem ugyanaz, és rámutatott arra is, hogy a kommunikációs környezetben nem az az elsődleges cél, hogy példaképet építsenek, hanem az, hogy adott személyt a lehető legszélesebb körben tegyék ismertté.

 

Tartalmi kérdések

Az már rögtön a beszélgetés elején kiderült, hogy a színpadon helyet foglalók rutinosan használják a közösségi felületeket, ugyanakkor azt is gyorsan egyértelművé tették, hogy az, hogy milyen csatornán keresztül kommunikálnak, jelentős mértékben függ az üzenettől is, amit továbbítani akarnak. A TMC Group vezetője például saját gyakorlata kapcsán elmondta, hogy az Instagramra csak olyan tartalmat tesz ki, amiről azt gondolja, hogy másokat inspirálhat. Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke, az Emerald PR ügyvezetője pedig arról beszélt, hogy azok a véleményvezérek, akikre sokan figyelnek kulcsfontosságú, hogy a közösségi médiás kommunikáció során nagyon odafigyeljenek arra, milyen tartalmakat tesznek ki. A szakember rögtön azt is bemutatta, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha nem hozzá illő posztot publikál – egy vicces videó megosztása után pár perccel édesanyja hívta, hogy az nem méltó hozzá, távolítsa el, és persze le is vette az adott tartalmat.

Megkerülhetetlen a közösségi média

Azzal kapcsolatban, hogy milyen csatornákat érdemes használniuk az idoloknak ahhoz, hogy minél több embert elérhessenek és inspirálhassanak egyértelműen a közösségi média jelentőségét hangsúlyozták a szakértők. Lakatos Zsófia szerint is kulcsszerepet játszanak ezek a platformok, azonban jelezte azt is, hogy a hagyományos sajtóról sem szabad megfeledkezni. „Az online és print médiában történő megjelenés azért is nagyon hasznos lehet, mert utána ezeket meg lehet futtatni a közösségi médiában is, ahol a két legfontosabb platform nekem a Facebook és a LinkedIn.”

Liptay Gabriella szerint személyes közegekben lehet leginkább hatni az emberekre és nagyon kevesen rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy adott pillanatban 10-12 embernél többre hatni tudjanak. A marketing és kommunikációs igazgató szerint borzasztó sok energiát kell fordítani arra, hogy a közösségi média által meghatározott világban valaki eljusson azokba a közegekbe, ahol kíváncsiak rá, és ott önazonosan, meghatározó módon tudjon szerepelni. „Ez nagyon lassú folyamat, időt kell szánni rá. Abban hiszek, hogy a szakértői imázs felépítése során a témákat kell úgy megtalálni, hogy azok önazonosak legyenek a példakép számára. Persze ebben sok energia és gyötrődés is van” – tette hozzá Liptay Gabriella.

 

Hibrid megoldás

Liptay Gabriella, a KPMG marketing- és kommunikációs igazgatója azt mutatta be, hogy a társaságnál jelenleg milyen stratégiával építik fel a munkatársak szakmai imázsát. A társaság hibrid megoldást választott, vagyis egyrészt a számukra releváns médiumokat használják szakértőik helyzetbe hozásához, másrészt pedig saját csatornáikat. „Ha valaki felmegy a LinkedInre, azt találja, hogy az összes, számunkra fontos szakértőt felvonultatjuk ott” – tette hozzá a cég marketing és kommunikációs igazgatója.

„Fogalmam sincs, hogyan kell idollá válni” – vallotta be Pőcze Balázs, a Mito egyik alapítója, kreatív igazgatója, a Kürt Akadémia szakértője, aki ezt követően viszont igen szemléletesen mutatta be, hogy egy munkáltató hogyan érheti el, hogy pozitív kép alakuljon ki róla. „Amit fontosnak tartok, hogy a legkifizetődőbb elképzelések mindig azok, amikor csinálunk valami hasznosat, jót teszünk másokkal és annak híre megy. Akár olyan dolgokra is lehet gondolni, mint az általunk meghirdetett kreatív gyakornoki program, vagy az, hogy átvettük a főiskolán a kampánytervezés óra megtartását. Ezek az aktivitások erősebben hatnak bárminél, amit meg tudunk mutatni magunkról. Amikor interakcióban vagyunk valakivel, aki potenciális munkavállaló, az jobban minősíti a céget, mint bármi, amit mondani tudunk” – fűzte hozzá Pőcze Balázs.

 

A munkát nem lehet megúszni

Kende-Hofherr Krisztina arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly különbség van, ha egyén, egy vállalat vagy éppen egy esemény imázsát akarjuk erősíteni. Mint fogalmazott, az emberek esetében hosszabb távon az a jellemző, hogy az jut előrébb, akiben megvan a szorgalom, az akarás, mint aki csak egyszerűen tehetséges. „Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért lép feljebb a mellettem ülő kolléga a ranglétrán, kap több pénzt – a válasz az, hogy jobban nyomul. A munkát persze nem lehet megúszni semmilyen szinten, de el kell fogadni, hogy az már nem elég önmagában, hogy tanultam, felkészült vagyok. A helyzet az, hogy itt Közép-Kelet-Európában az oktatás színvonala kiemelkedő a világ többi részéhez képest, de nem érünk vele semmit, mert nem vagyunk képesek felállni adott szituációban és átadni a bennünk lévő tudást. Tudomásul kell venni, hogy versenypiacon élünk, pozicionálnunk kell magunkat, személyes márkaépítéssel kell kitűnnünk a környezetből” – mutatott rá a TMC Group alapítója.

Pőcze Balázs, MITO; Liptay Gabriella, KPMG; Kende-Hoffher Krisztina, TMC Group és Lakatos Zsófia, Magyar PR Szövetség
 

A személyes imázs építése kapcsán Pőcze Balázs megjegyezte, hogy nagyon rosszul hat az egész folyamatra, ha nyomás alatt kell ezt megvalósítani, sokkal szerencsésebb, ha organikusan alakulnak a dolgok és nincsenek előre megfogalmazott, nehezen betartható célkitűzések. A Mito társalapítója szerint tudomásul kell venni, hogy mindenkinek – legyen szó akár emberekről, akár cégekről – vannak bizonyos dolgok, értékek a kezükben, amelyek önazonosak számukra, ugyanakkor vannak olyan tényezők is, amelyek egész egyszerűen nem illenek hozzájuk.

 

Igazodni a cég értékrendjéhez

Liptay Gabriella annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki egy vállalatot képvisel, akkor a társaság értékrendjéhez igazodóan válasszon kommunikációs csatornát. „Vállalatunk értékeivel ellentétes lenne, ha elkent, nem egyértelmű helyzetekbe mennék bele. Olyan konferencián például biztosan nem vennénk részt, melynek sem a célja, sem a szervezői és a környezete nem világos. Amikor egy márkát képviselünk, mindig szem előtt kell tartani, hogy minden egyes mondattal, megnyilvánulással annak az értékeit képviseljük. Úgy vélem, ez kisebb cégek esetében is fontos vezérelv kell, hogy legyen” – fűzte hozzá a szakember.

Lakatos Zsófia arra is rámutatott a kerekasztal-beszélgetés során, milyen fontos szerepe lehet az imázs kialakításában a közölt tartalomnak. „Ha van egy kicsi cég, aminek van egy jó ötlete, terméke, de igazából nem tud befutni, akkor a PR-cégnek az a feladata, hogy segítse az egyedi eladási potenciál megtalálásában. Lényegében a KPMG is ezt csinálja, okosakat mond, ráadásul mindezt úgy teszi, hogy megértsék mások, és itt jön a PR-es, aki lehetővé teszi, hogy ezt a tartalmat jó felületeken mondhassa el. Ha jó a hír, jó a tartalom és mindezt következetesen kommunikálják, akkor átmegy az üzenet és megéri a PR-en dolgozni” – mondta el Lakatos Zsófia.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: