Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
50_Financial_Times.jpg
Forrás: ITB

Futópálya a tetőn, kézilabdapálya méretű konditerem, termelői piac, a bevásárlást és az ügyintézést házhoz hozó megoldások, újragondolt recepciós szerepkör – ma már lényegesen többet kínálnak az irodaházak az egyszerű munkahelynél. Az új trend természetesen Budapesten is hódít az irodabérlésben, és a dolgozókat kényeztető munkahelyek kialakításának további lökést ad a növekvő munkaerő-piaci feszültség.

Babzsák, csocsóasztal, Túró Rudi-automata – 5-10 évvel ezelőtt még ilyen felszerelésekkel villogtak az igazán trendi irodák, no meg persze a mindenhol tetten érhető környezettudatossággal, szelektív hulladékgyűjtéssel, takarékos izzókkal és berendezésekkel, esetleg okoskapcsolókkal. A „zöld” gondolkodás ma is alapvető elvárás az irodaház-fejlesztők felé, azonban a kialakult munkaerőpiaci helyzetben egyre nagyobb igény mutatkozik a bérlők részéről arra, hogy a munkatársaknak kényeztető környezetet tudjanak kialakítani. Ennek megfelelően a most zajló budapesti irodafejlesztéseknél – a korábban meghatározó irodabérlési szempontok mellett – már azt is fokozottan figyelembe veszik, hogy minél több, a komplexumban dolgozók jól-létét biztosító szolgáltatást tegyenek elérhetővé.

 

Előnyös helyzetben a fejlesztők

Fejlesztésből pedig akad szép számmal, elég csak végigsétálni a Váci úton a Lehel tér és az Árpád híd között, de a város más területein is hatalmas irodaépítkezésekkel találkozhatunk. A kép azonban csalóka, ahogyan arra Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója vezetője felhívja a figyelmet, mert az igaz ugyan, hogy sok építkezés zajlik, azonban a tavalyihoz képest idén elmarad az átadott irodaterület nagysága. Jelenleg Budapesten mintegy félmillió négyzetméternyi irodafejlesztés van folyamatban, ebből idén várhatóan 130 ezer négyzetméternyit adnak majd át, míg tavaly negyedmillió négyzetméter körül volt ez az érték. Ugyanakkor az első negyedéves eredmények is azt mutatják, hogy a keresleti oldalon ugyanolyan nagyok az igények, mint a múlt évben, ami azzal jár, hogy igen kedvező helyzetben érezhetik magukat az irodaépületek építtetői.

„Budapesten jelenleg hét százalék körül van a kihasználatlan irodák aránya, azonban a még szabad területek jellemzően elszórva, régebbi, gyengébb minőségű épületekben találhatók, illetve sokszor kisebb területekre darabolva. Általában a bérlők azzal szembesülnek egy bizonyos méret felett, hogy jelenleg nem tudják az igényüket kiszolgálni a piacon. Az erős keresletnek és alacsony üresedésnek köszönhetően folyamatosan emelkednek a bérleti díjak. A még szabad irodák esetében havonta 12,2 euró az átlagos négyzetméterár, azonban fontos hangsúlyozni, hogy nagyon nagy szórások fordulnak elő a piacon, ennél jóval alacsonyabb és magasabb díjakkal is találkozni. Az idén és jövőre piacra kerülő irodák esetében viszont jóval magasabb, 15-18 eurós átlagos árral kell számolni havonta, négyzetméterenként” – részletezte Borbély Gábor.

 

Előtérbe kerül az emberközpontú szemlélet

Az irodabérlési döntések meghozásakor még mindig az egyik legmeghatározóbb szempont a lokáció – jelezte P. Kovács Anikó, a CBRE Irodabérbeadási Üzletágának igazgatója. „Ami ebben a vonatkozásban még fontos, hogy tömegközlekedéssel könnyen elérhető helyen legyen az iroda, ami főként metrót vagy villamost jelent. De az elhelyezkedéshez kapcsolódó fontos tényező az is, hogy sok szolgáltatás legyen elérhető a mikrokörnyezetben, vagyis 5-10 percnyi sétával a munkavállalók hozzájuthassanak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek megkönnyítik a mindennapjaikat. Az ár természetesen továbbra is lényeges szempont, de adott kategórián belül jelentős eltérések ebben már nincsenek. Amit még érdemes figyelembe venni, az a fenntarthatóság és a hatékony, környezettudatos üzemeltetés. Emellett egyre inkább előtérbe kerül az emberközpontú szemlélet is” – fűzte hozzá P. Kovács Anikó.

A vállalkozások ugyanis felfedezték annak fontosságát, hogy érezze jól magát a munkavállaló az adott irodában, illetve irodakomplexumban, ahol dolgozik. Ha ezt sikerül elérni, az egyben azzal is jár, hogy hatékonyabb lesz a munkavégzés, jobban tudnak teljesíteni a munkatársak, ami pedig az adott cég eredményeiben is megmutatkozik. A szakember a tapasztalatokról beszámolva elmondta, hogy ők is érzékelik az ügyfelekkel konzultálva, hogy hatalmas kihívást jelent a vállalatoknak a jó szakemberek megtalálása és megtartása egyaránt, amiben a megfelelő munkakörnyezet komoly segítséget jelenthet.

Minősített kényelem

A hat évnyi kutatómunka és előkészítés után 2014. októberében bevezetett WELL a munkavállalók jóllétét szolgáló munkakörnyezet tudományosan alátámasztott és folyamatosan ellenőrzött minősítési rendszere, amit az International WELL Building Institute (IWBI) dolgozott ki. A rendszer alapját az emberi szervrendszerekre (például légzőrendszer, idegrendszer, endokrin rendszer, vázrendszer) pozitívan és negatívan ható tényezők kutatása képezi. Az IWBI tavaly májusban teszt jelleggel elindította a WELL v2 minősítési lehetőséget, ami kiterjesztette a pályázók lehetséges körét, emellett pedig már 11 szempont alapján vizsgálja a megfelelőséget. A levegő- és vízminőség, a táplálkozás, a megvilágítás, a mozgási lehetőség, a hőkomfort, a hanghatások mellett az anyaghasználat, a lelki és szellemi környezet, a közösség és az innováció is szerepel a vizsgálandó tényezők között.

 

Extrák a recepción

Ma már piaci trend, hogy a különböző „zöld” minősítések (BREEAM, LEED) mellett a WELL minősítést is igyekeznek beszerezni az irodaházak fejlesztői. Ez a dolgozó jóllétét (wellbeing) helyezi fókuszba, és azt hivatott tanúsítani, hogy az adott házban többek között a levegő, a víz, a világítás vagy a szolgáltatások és a közös terek minősége mennyire javít a dolgozók komfortérzetén, egészségén, egyszóval jóllétén. „Ez a gyakorlatban például élhető közösségi tereket, kávézóval egybekötött lobbit vagy nappali funkciót is betöltő fogadóteret jelent, de ezt a vonalat képviselik a mozgásra ösztönző terek is. További nagyon fontos szempont, hogy milyen szolgáltatások kínál az adott irodaház a bérlőknek. Ez jelenthet annyit, hogy koncentráltan fókuszálnak arra, hogy minél teljesebb legyen a kínálat kiskereskedelmi létesítményekből az épületben, de például egy viszonylag új koncepció keretében a recepción is elérhetővé tesznek többletszolgáltatásokat. Budapesten az első példa erre a CPI Hungary „Balance Building” irodaházban volt, ahol a főrecepción külön személy foglalkozott azzal a Humán Innovációs Programuk keretében, hogy az épületben dolgozóknak a mindennapi teendőik intézésében segítsen. A munkavállalók egy „menüből” választhatták ki azt, amire szükségük volt – ez a megoldás annyira sikeres lett, hogy a tulajdonos más komplexumaiban is bevezette. Az ő példájuk is azt mutatja, hogy azzal is ki tud tűnni a mezőnyből egy irodaház, ha segít az elvégzendő napi feladatokban a dolgozóknak, csökkentve ezáltal a stresszt, aminek köszönhetően a kollégák jobban tudnak összpontosítani a munkára” – számolt be a tapasztalatokról P. Kovács Anikó.

A budapesti piacon a mozgásra ösztönző megoldásokra jó példa a Magyar Telekom új székháza tetején található futópálya, de hasonló megoldással találkozhatnak majd a Futureal által fejlesztett, Kelenföldön épülő Budapest ONE komplexumnál is az ott dolgozók. Ez az épület Magyarországon elsőként kapta meg a WELL Building Platina előminősítést, és a jó helyszín választásra is kiváló példa, hiszen a négyes metró végállomása, a Kelenföldi pályaudvar és autóbusz-végállomás is ott található, vagyis egy igazi multimodális csomópontról van szó. Az új fejlesztések közül nagyon jó lokációjú lesz a Property Market többfunkciós BudaPartja is, amely lakás- és irodaépületeket is tartalmaz majd, és a Kopaszi-gát közelében megvalósuló komplexumban dolgozók pár perc sétával a Duna-part kínálta nyugalmat élvezhetik majd.

 

Nem csak 9-től 17-ig terveznek

Fitness, wellness, szépségszalon, drogéria, élelmiszerbolt, pénzügyi szolgáltatók, külön éttermek, kávézók, pékség, valamint sok zöld felület és közösségi terek – sorolja Berényi Zsolt, a HB Reavis fejlesztési igazgatója, hogy mivel várja majd az ott dolgozókat és a környéken élőket a most épülő Agora Budapest komplexum. A projekt jelenleg Magyarország legnagyobb egybefüggő, spekulatív irodaház-fejlesztése. A beruházás első ütemében több mint 65 ezer, míg a másodikban csaknem ugyanennyi iroda- és kiskereskedelmi területet alakítanak ki. A hatalmas keresletet mutatja, hogy az első fázis toronyháza már most 60 százalékban megtelt, és amennyiben eredményesek lesznek a jelenleg folyó tárgyalások, akkor elérik a teljes első fázis 80 százalékos telítettségét. Az épületeket a tervek szerint az év végén, illetve jövő év közepén adják át.

 

„A nagy nemzetközi vállalatok és a magyar bérlők is egyre inkább felismerik az élhető munkakörnyezet fontosságát, ezért különösen nyitottak a mi koncepciónkra és megoldásainkra. Bár a HB Reavis alapvetően ingatlanfejlesztő, mi inkább munkakörnyezet-fejlesztőnek hívjuk magunkat. A fenntarthatóság, a környezettudatosság, az energiahatékonyság nagyon fontos számunkra, de ez ma már alap a piacon. Amiben mi igyekszünk úttörők lenni, az a megfelelő, egészséges, wellbeinget és produktivitást növelő munkakörnyezet biztosítása – igaz, már a többi fejlesztő is elindult ezen az úton. A bérlőknek, fejlesztőknek és üzemeltetőknek egyaránt fontos, hogy olyan környezet jöjjön létre, ahol jó lenni, ahova szívesen jönnek az emberek, hiszen ez csökkentheti a fluktuációt és vonzza a tehetségeket is. Az Agora Budapest keretében több mint 10 ezer négyzetméternyi közösségi teret alakítunk ki rengeteg kereskedelmi szolgáltató funkcióval, ezek miatt a fejlesztés önmagában is városközpontként tud majd funkcionálni. A célunk az, hogy olyan irodakörnyezetet alakítsunk ki, amely nemcsak délelőtt 9-től délután 17 óráig működik, hanem ezt követően és hétvégén is van benne élet” – vázolta a terveket a fejlesztési igazgató.

 

Ideális fekvés

Az említett komplexum az Árpád híd pesti hídfőjénél épül és közlekedési szempontból is különleges lehetőségeket kínál, hiszen ott találkozik a hármas metró és az 1-es villamos vonala, illetve Volánbusz végállomás is van a területen. A fejlesztés során a metróból közvetlen kijáratot alakítanak ki az irodakomplexumhoz, ami komoly átépítést igényel. A projekt során fontos szempont az akadálymentes közlekedés megvalósítása, így lift és rámpa is lesz majd. A gyaloglásra ösztönző építészeti megoldások lesznek a komplexumokban és az útvonaltervezéssel, valamint az átlagnál jóval magasabb színvonalú öltözők és tárolók kialakításával is igyekeznek vonzóvá tenni az új városközpontot a kerékpárosok számára is.

A fejlesztés során komoly figyelmet fordítanak a közösségi terek kialakítására, amelyek közül a legnagyobbat az irodaépületek veszik majd körül, és a tervek szerint rendezvényeknek is otthont ad majd a terület. A közösségépítés egyébként már a beruházás elején elindult: egy bemutatóteremben ismerkedhettek az érdeklődők a fejlesztéssel, az elmúlt télen pedig korcsolyapályát alakítottak ki, és a fejlesztők tudatosan arra törekednek, hogy az építkezés befejezését követően is minél jobban kihasználják a közösségi tereket. A szlovákiai központú, a legnagyobb európai ingatlanfejlesztők közé tartozó HB Reavis Agora Budapest beruházásának utolsó üteme a tervek szerint 2023-ban készül el.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: