Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
56_fischer_andras_GYU_3261_2.jpg
Fischer András, OTP LabForrás: ITB

Kizárásos alapon választott egyetemet, és ha már akkor is divatos szó lett volna a startup, most azt mondhatnánk, hogy kettőt is elindított belőle még a diploma megszerzése előtt. Az üzleti tanácsadói évek után az OTP Bankhoz csatlakozott, 2017-től pedig a pénzintézet Retail Innováció főosztályának (OTP LAB) főosztályvezetője. Nem mellesleg az innovációs központ gondolata is tőle származik. Fischer Andrással találkoztunk.

– Nem minden menedzser életében fontos startállomás az egyetem, de önnél igen.

– A karrierem előkészítő terepe volt a Corvinus, már csak azért is, mert részben ennek köszönhető, hogy most az OTP-nél vagyok: az egykori főnököm, aki a bankhoz hívott, egyetemi ismerősöm volt. Kizárásos alapon választottam egyetemet: bár sok minden érdekelt, azt pontosan tudtam, mi nem. Például nem akartam orvos vagy mérnök lenni, mint a családom oly sok tagja. Így maradt a közgáz, ami széles spektrumot kínált. Hezitáltam a vezetésszervezés és a pénzügyi szakirány között, végül utóbbi győzött. Bármennyire is érdekelt a vezetésszervezés, véleményem szerint ezt a gyakorlatban és nem az iskolapadban lehet igazán megtanulni, ellentétben a pénzüggyel. A sors érdekessége, hogy pont nem pénzügyi pályán kezdtem el dolgozni a diploma után.

– Mi térítette el?

– Az egyetem alatt „beszippantott” a vállalkozói lét világa. Az intézmény berkeiben működött egy kisvállalkozás-fejlesztő központ, ahol két barátommal sikeresen pályáztunk. Az volt a feladat, hogy pár százezer forintból alakítsunk vállalkozást (ma már startupnak hívnák), de nem játékból, hanem ténylegesen, üzleti, pénzügyi tervvel együtt. Rengeteg gyakorlati tapasztalatot szereztem ennek köszönhetően. Ugyancsak az egyetemi évek alatt utazási irodát is alapítottunk, így nagy dilemma volt, hogy diploma után milyen irányba menjek tovább – végül úgy döntöttem, hogy még több tapasztalatot szeretnék gyűjteni. Egy tanácsadó céghez igazoltam, ahol megvolt az a lehetőség, hogy különböző iparágakba nyerhettem betekintést. Elsősorban a pénzügyi és a TMT szektorban szereztem tapasztalatot stratégiai, folyamat- és termékfejlesztési, modellezési és vállalatértékelési projektekben.

– 2015-ben került az OTP Bankhoz, milyen kihívások közepette?

– A projektmenedzsment csapatnál kezdtem el dolgozni; abban az időben indult el a bank egyik nagy stratégiai programja, a digitális transzformációs program, amelybe több tucat projekt tartozott. Szenior menedzserként a projektek közül több is hozzám került, például az online személyi kölcsön, amely azóta már élesben működik. A kihívás az volt mindebben, hogy az úgynevezett end-to-end digitális átalakításokat új megközelítésben, agilis módszertan szerint vigyük véghez a kollégákkal és a szállítókkal.

– Hogyan indult az OTP LAB története?

– 2016 nyarán egy külföldi konferencián szembesültem azzal, hogy sok vezető nagybanknál vannak innovációs laborok. Feltettem a kérdést: nálunk miért nincs? Összeállítottam egy kisebb anyagot a célokról, a stratégiáról és arról, hogy mindez miért lenne jó nekünk, majd megmutattam a főnökömnek. Ő támogatta és kiegészítette a javaslatot, és egy szinttel feljebb vittük a projektet, ahol ugyancsak támogatták és kiegészítették az anyagot, majd még egy szinttel feljebb került – egészen a vezérigazgató-helyettesig. A kezdetben pár oldalas összefoglalóból komplex stratégiai anyag született időzítéssel együtt, amelyre a bank menedzsmentje is rábólintott, így 2017 áprilisában zöld utat kapott a LAB. Ez a sikertörténet kiváló üzenet és jó példa arra, hogyan támogatja a bank a jó ötletek kiteljesedését és megvalósítását.

– Tavaly februárban indították el az első startup akcelerátor programot, azóta a második is lefutott. Mik voltak a tapasztalatok és miben különbözött a kettő egymástól?

– Az első programot egy külsős, finn tanácsadócég segítségével vittük végig, ami jó döntésnek bizonyult. Nem a spanyolviaszt akartuk feltalálni, hanem a legjobb piaci gyakorlatot kerestük. A program során a korai stádiumú cégekre fókuszáltunk, ahol valamilyen termékkezdemény már volt, de sok tekintetben még a piaci validációt keresték a cégek. Számukra nem okozott gondot, hogy három hónapra beköltözzenek hozzánk. A finn céggel háromoldalú megállapodást kötöttünk, vagyis tőkeberuházást is végrehajtottak, a tőkebefektetés része volt a programnak.

Rájöttünk, hogy nagy kihívást jelent korai fázisú cégekkel dolgozni, hiszen egyrészt még „törékenyek”, másrészt a termékeik nem tartanak ott, hogy könnyen integrálhatóak legyenek egy nagyvállalat rendszerébe. A második programban már az érettebb, „scale-up” cégek irányába fordultunk, amelyek rendelkeznek piacon lévő termékkel és túl vannak az első, második körös befektetésen is. Esetükben az a megoldás működött, hogy a három hónap alatt egy-egy hétre csatlakoztak hozzánk, a köztes időkben pedig digitális csatornákon kommunikáltunk egymással. Ugyanúgy rendelkezésükre álltak céges mentorok az egyes szakterületekről; alapvetően a bank egyes problémáira, kihívásaira kerestünk választ ezen cégek megoldásai által. Bár nem volt befektetési része a programnak, de a bank kockázati tőkebefektető leányvállalata, a PortfoLion figyelemmel kísérte a startupokat.

– Milyennek látja a hazai fintech-ökoszisztéma fejlődését az elmúlt két-három évben?

– Egyértelműen dinamikusan fejlődik, és ez nemcsak a fintech-, hanem általánosan a startup-ökoszisztémára is igaz. Ennek nyilván van organikus része is, hiszen kellenek azok a sikersztorik, amelyek példaként szolgálnak, így remélhetőleg egyre több fiatal mer belépni a startup világba. De azt is látni kell, hogy az állam is sokat tesz mindezért, ahogyan a piaci szereplők is tudatosan építkeznek. A pénzügyi szektor is sokat invesztál az ökosztisztéma fejlesztésébe – nem csak anyagilag. Véleményem szerint jó úton járunk, de még van hova fejlődni, hiszen kicsivel később kezdtünk el ezen az úton lépdelni, mint azok az országok, akik mára startup-nagyhatalommá váltak.

– Önt milyen húzóerők tartják hosszútávon egy adott cégnél?

– A legfontosabb, hogy az a munka, amit végzek izgalmas és „meaningful” legyen. Vagyis érezzem, hogy hatással van az emberekre akár cégen belül, akár tágabb értelemben véve, mert társadalmi szinten is hasznos. Például ha találunk egy percnyi megtakarítást egy folyamat optimalizálásával, vagy bevezetünk egy új E2E szolgáltatást, az több millió ügyfelünk számára jelent könnyebb, gyorsabb, biztonságos pénzügyi megoldást. A másik fontos húzóerő a csapat, akikkel együtt dolgozom. Rendkívül sok időt fordítok az új kollégák kiválasztására, hiszen a legértékesebb egység maga a csapat. Nem egyéni sztárjátékosokra, hanem igazi teamre van szükségünk. Végül a fejlődési lehetőséget emelném ki harmadik tényezőként: kell, hogy lássak magam előtt olyan perspektívát cégen belül, ami előre visz és az egyéni fejlődést szolgálja.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: