Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


38_Cylinders_420
Forrás: ITB

Számos technológiát adott a civil világnak az űrkutatás. Ilyen az aeropónia is, amely azért előtte tett még egy „félhivatalos” kitérőt a kendertermesztők felé is.

Több száz éve ismert technológia a talaj nélküli növénytermesztés, a hidropónia: ilyenkor a növény tápoldatos vízben vagy tápoldattal átjárt anyagban (kavics, agyaggolyó, kőzetgyapot) növekszik. A módszer számos előnyt kínál. Kiküszöbölhetőek vele a talajból származó betegségek, gombás fertőzések és kártevők, mint ahogy a gyomnövények sem jelentenek problémát. Ráadásul a növény gyorsabban fejlődik és adott területen nagyobb hozamot biztosít.

A hidropónia nem csak a scifi-szerzők kedvelt motívuma, de az űrkutatás is komolyan foglalkozik vele, hiszen a tervezett hosszú expedíciók (például a Mars-utazás) során megoldást kell találni a friss élelmiszerek előállítására. A gravitáció hiánya azonban megnehezíti a dolgot, mert a gyökerek nem maradnak bent a vízben.

 

-
 

 

Ködben úszik

Erre dolgozták ki az aeropóniát: ilyenkor a tápoldat nem folyadék formájában jut el a növény gyökereihez, hanem szivattyú és porlasztók segítségével apró cseppekből álló ködfelhőként fújják rájuk. A fel nem szívott folyadék összegyűlik a tartály alján, ahonnan újra felhasználják. A módszer nem csak jóval kevesebb vizet igényel, hanem még a növények fejlődését is felgyorsítja. Ugyanakkor minden hidro- és aeropónikus rendszer közös jellemzője, hogy rendkívüli mértékben kell figyelni a folyadék tápanyagellátására és a rendszer folyamatos működésére – itt nincs tartalék, mint a talajban.

A polgári világban először a(z indiai vad)kendertermesztők fedezték fel maguknak az eljárást – nekik minden jól jön, ami még egyszerűbbé és gazdaságosabbá teszi a marihuána alapanyagát jelentő „haszonnövény” előállítását. (Az erre szakosodott weboldalak az egyik legfontosabb előnyként emelik ki, hogy nem kell bajlódni a nagy mennyiségű szubsztrátummal, jellemzően agyaggolyóval.)

Természetesen a legális növénytermesztők is megtalálták maguknak a technológiát, és egyre szélesebb körben alkalmazzák, különösen palánták és csíranövények termesztésére. Számos különféle aeropónikus növénytermesztési rendszer kapható, de ezek többnyire legfeljebb hobbikertészkedésre alkalmasak.

 

Magyarok az élen

Nagyságrendek

Szántóföldi termesztés esetén egy kilogramm paradicsom előállításához 200-250 liter vízre van szükség. Hidropóniás termelésben 100 liter a vízigény, míg az aeropóniás technológiákkal mindez 10-21 literre csökkenthető.

Egy másik megközelítésben szántóföldön egy négyzetméteren egy év alatt 5-7 kilogramm paradicsom terem. Vízkultúrában ez 50-60 kilogramm is lehet, míg aeropóniás rendszerben könnyedén el lehet érni a 130-150 kilogrammot.

Nem úgy, mint egy magyar vállalat, a Biopolus fejlesztés alatt álló rendszere, amelyhez a cég nemrégiben 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő EU-támogatást kapott a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására. A Biopolus elsősorban azzal foglalkozik, hogyan lehet városi környezetben megvalósítani a víz-, anyag- és energiafolyamatok zárt körforgását, és ennek kapcsán került érdeklődési körükbe a városokban előállítható élelmiszerek témája – nyilatkozta a portfolio.hu-nak a vállalat egyik alapítója, Kenyeres István.

Pontosan a víz- és biotechnológiában, a mesterséges ökoszisztémák építésében szerzett tapasztalataiknak köszönhetően lett az általuk elképzelt technológia a világon egyedülálló. Leginkább abban különbözik a már létező módszerektől, hogy standardizált, iparinak mondható gyártási rendszer építhető belőle.

A megvalósíthatósági tanulmány egyik célja, hogy kitalálják az optimális üzemméretet. A jelenlegi tervek szerint egy 350 négyzetméteres növénytermesztő csarnokot (és a hozzá kapcsolódó 150 négyzetméteres kiegészítő létesítményt) hoznak létre – ebben évente 100 tonna paradicsomot lehetne előállítani, ami nagyjából a gazdaságos működés alsó határa is lehet.

Mindezeken túl a technológia alkalmas gyógy- és fűszernövények, kozmetikai és gyógyszeralapanyagok kis helyen és ellenőrzött körülmények között, folyamatos minőségben való termesztéséhez.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Zákai Emõke

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: