Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

30_Company_Bug.jpg
Forrás: ITB

Még hatékonyabbak lehetnek a vállalkozásoknál zajló külső és belső képzések az ilyen irányú kezdeményezések kapcsán idén életbe lépett változásoknak köszönhetően. A korábbihoz képest jóval nagyobb összeget fordíthatnak egy-egy munkatársuk oktatására a cégek, ráadásul lényegesen rugalmasabb feltételek mellett.

Több kedvező változás is történt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (NFA) 50 új munkahely létrehozása esetén igényelhető, vissza nem térítendő támogatások kapcsán ettől az évtől. Az egyik ilyen fontos újítás, hogy a korábbi háromezer helyett ettől az évtől már munkavállalónként négyezer eurónak megfelelő támogatást is kérhetnek a vállalkozások a külső és belső képzéseik finanszírozására.

A program másik jelentős és pozitív változása, hogy az eddigi 18 hónapról 24 hónapra emelkedett az a képzési időszak, amelyre támogatást lehet igényelni. Ráadásul a kedvezményezett társaságoknak mindössze a képzésben résztvevők 70 százalékának 18 hónapon keresztüli továbbfoglalkoztatását kell vállalnia.

 

Nagyobb mozgástér

„A kézzelfogható, forintban vagy hónapokban mérhető változások mellett érdemes kiemelni azt is, hogy az új szabályozás keretében korábban csak általános gyakorlatként alkalmazott eljárásokat is jogszabályi szintre emeltek. Például a külföldön zajló képzések esetében ettől az évtől egyszerűbb lesz adminisztráció a kedvezményezett cégeknek. De fontos részletszabály változás az is, hogy jóval rugalmasabban kezelik az előzetes költségtervektől való eltérést” – mondta Tóth Viktor, a Deloitte Magyarország Adó- és Jogi Tanácsadási osztályának szenior menedzsere. A vállalati képzésekre igényelt támogatások esetében ugyanis előzetes költségtervet is kell készíteniük a cégeknek, amelynek betartása – a tapasztalatok alapján – sok esetben nehézséget okoz. Elszámolni azonban természetesen csak a ténylegesen felmerülő költségeket lehet, és korábban volt egy olyan megkötés, hogy az eredeti tervektől legfeljebb csak 20 százalékkal térhet el az új összeg, ha ennél nagyobb a különbség, akkor módosítani kell a szerződést, ami természetesen jelentős adminisztratív feladatot ró a társaságokra. Az ettől az évtől érvényben lépő szabályozás viszont már 25 százalékos eltérést is megenged az előzetes elképzelésektől.

Képzés lenne, ötlet még nincs

Bár lenne igény a hazai munkavállalók körében arra, hogy tanuljanak, mégis keveseknek van erre lehetőségük. A felnőttképzéssel foglalkozó Training360 év elején nyilvánosságra hozott felmérése során megkérdezett dolgozók mindössze 20 százaléka jelezte, hogy az elmúlt évben továbbképzésen vett részt. Az idén egyébként javulhat a helyzet, a kutatás eredményei szerint ugyanis a hazai nagyvállalatok munkavállalóinak egyharmada tervezi, hogy részt vesz valamilyen képzésen az elkövetkezendő évben. Az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy csupán hat százalékuknak van konkrét elképzelése arról, hogy mely területen és milyen módon.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok munkavállalói körében végzett felmérés arra is rámutat, hogy a megkérdezettek közel fele (48 százalék) nem is érzi szükségét annak, hogy képezze magát. Ha ehhez hozzávesszük azt a további 28 százalékot, akik idő- vagy pénzhiányra hivatkoztak, összesen már a megkérdezettek 76 százalékáról beszélünk, akik szándék hiányában vagy kifogások mögé bújva, de végeredményben nem fejlesztik magukat. Ez hátrányos kihatással van a hazai munkavállalók, munkaadók, és ezáltal az egész magyar gazdaság versenyképességére.

 

Jöhetnek a komplexebb programok

A munkahelyteremtéssel összefüggő képzési támogatás eddig is viszonylag népszerű volt a vállalkozások körében, sokan éltek ezzel a lehetőséggel, azonban az idén bevezetett változások azt is mutatják, hogy meglehetősen sok visszajelzés érkezett a piacról azzal kapcsolatban, hol lehetne még javítani a rendszeren.

„A megemelt összegnek és a jóval rugalmasabb rendszernek köszönhetően ezentúl még többen vehetik majd igénybe ezt a lehetőséget. Az egy munkavállaló esetében az oktatásra fordítható felső keret kitolásával olyan képzéseket is el tudnak majd számolni a vállalkozások, amelyek esetében korábban erre nem volt lehetőség, mert egész egyszerűen túl drágák voltak. Jó példa lehet erre a szoftvercégek helyzete, amelyeknél rendkívül magas költsége lehet egy-egy továbbképzésnek. Emellett azzal, hogy 18-ról 24 hónapra emelkedett a képzési idő, egészen komplex programokra is lehet támogatást igényelni, mint például a vezetőknek szánt coach tréningek” – részletezte Tóth Viktor.

 

Fejleszthetők a „softskillek” is

Bár rendkívül sokféle képzés finanszírozására lehet kérni állami forrást, azért természetesen vannak bizonyos megkötések ebben a vonatkozásban is. Olyan oktatásokra nem lehet támogatást igényelni, melyeket jogszabály is kötelezővé tesz, mint például a munkavédelmi képzések. Emellett olyan kurzusokra sem lehet beíratni a munkavállalókat, melyeken olyan végzettséget lehet szerezni, ami eleve szükséges ahhoz, hogy dolgozhasson az adott pozícióban.

 

„A vállalkozásoknak a támogatott képzések elindítása előtt le kell adniuk a teljes programot, amit a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bírál el, megvizsgálva, hogy a megjelölt képzések összhangban vannak-e a jogszabályi előírásokkal. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak szakismeretek elsajátítására lehet állami támogatást igényelni, hanem az úgynevezett „softskillek” fejlesztésére is, mint például az időgazdálkodás vagy a kommunikációs képességek. A támogatás igénybe vehető mind a belső, mind a külső erőforrás bevonásával megvalósított oktatások esetében, sőt a képzés helyére vonatkozó megkötés sincs, vagyis akár külföldön is továbbképezhetik a cégek az alkalmazottaikat” – hívta fel a figyelmet a további részletekre a Deloitte szenior menedzsere.

 

Folyamatos elérhetőség

Az NFA-ból támogatott, munkahelyteremtéshez kötött képzési programok esetében a támogatási intenzitás 50 százalékos, azonban ha megváltozott munkaképességű, vagy hátrányos helyzetű munkavállalók oktatását vállalja egy társaság, akkor ez az arány 60 százalék is lehet. Tény, hogy vannak ennél magasabb – és ugyanakkor alacsonyabb – intenzitású támogatások is, azonban ez a magyar költségvetésből származó forrás nemcsak időszakosan, hanem egész évben nyitva áll a vállalkozások számára, tehát bármikor igényelhetik, ez is hozzájárul népszerűségéhez. Emellett érdemes azt is figyelembe venniük a cégeknek, hogy a keretösszeg kapcsán felülről nyitott a rendszer, vagyis nincs korlátozva, hogy egy-egy évben összesen mennyi pénzt osztanak ki a program keretében. A teljes támogatás egy társaság esetében azonban nem haladhatja meg a kétmillió eurót, azaz egy kétéves ciklusban legfeljebb 500 embert tud állami forrás bevonásával képezni egy cég feltéve, ha maximálisan kihasználja az egy munkavállalóra felhasználható összeget.

A szándék önmagában kevés

Nyilvánvalóan pusztán a munkavállaló szándéka a legtöbb esetben nem elegendő ahhoz, hogy egy adott képzés meg is valósuljon, hiszen ezeket általában a munkáltató finanszírozza. Ráadásul a képzések ideje alatt a munkavállaló nem dolgozik, ami kiesést okozhat a cégeknek. Ugyanakkor a munkatársaik tudatos képzésével a vállalatok már rövidtávon is jól járnak, mert ha a megszerzett tudás valós karrierút lehetőségével párosul, az motivált és lojális munkavállalói bázist eredményez.

Egyértelmű tehát, hogy a munkavállalói szándék önmagában nem elegendő, ha a tudás gyarapításáról van szó, a munkaadói oldalon is szemléletváltásra van szükség. Ez azért is fontos, és egyre sürgetőbb, mert a jövőben csak azok a vállalatok lehetnek versenyképesek, amelyek stratégiai szinten építik be működésükbe a munkavállalók folyamatos képzését.

 

Legalább 50 új munkahely

Egyébként meglehetősen széleskörű azon költségek köre, amelyeket el lehet számolni a támogatott képzések kapcsán. Ha belső erőforrással oldja meg egy munkáltató az oktatást, akkor például a kurzust tartó munkavállaló valamennyi, a tanítás idejére eső személyi jellegű költsége elszámolható, de ugyanez a helyzet a képzésen résztvevők hasonló költségeivel is. A tapasztalatok alapján viszonylag gyakran előfordul, hogy az oktatásokat nem a munkavégzés helyszínén tartják, ilyen esetekben az útiköltséget, a felmerülő esetleges anyag- és működési költségeket szintén megtéríti az állam. Elszámolhatóak a projekthez kapcsolódó tanácsadási, valamint egyéb közvetett, általános típusú kiadások, mint a rezsi, bérleti díj, és természetesen, ha külső szolgáltató bevonásával valósul meg az oktatás, akkor a képző cég által leszámlázott összeg is.

„Ez a fajta képzési támogatás azoknak a vállalkozásoknak lehet fontos, amelyek munkahelyeket teremtenek. A magyar állam természetesen szeretne minél több nagybefektetőt vonzani, ennek érdekében egész támogatási csomagot állított össze, melynek része az új munkavállalók felvétele után adott készpénztámogatás, a különböző társasági adókedvezmények, valamint a képzési támogatás – részletezte Tóth Viktor. – Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nemcsak az újonnan hozzánk települő cégek számára nyitott ez a lehetőség, hanem a már itt működők is élhetnek vele, amennyiben legalább 50 új munkahelyet teremtenek. Ráadásul a támogatott képzésen nemcsak a frissen felvett munkatársak vehetnek részt, hanem a már korábban a vállalatnál dolgozók is” – nyilatkozta a szakember.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2053 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Somkutas Norbert

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4910 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: