Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


54_ESS_Global.jpg
Forrás: ITB

Érdekes kettősség jellemzi hazánkat: vannak, akik alig várják, hogy nyugdíjba mehessenek, míg mások továbbra is dolgozni szeretnének, de csak nehezen találnak munkát. Sőt, már negyven felett is nehéz új karrierbe kezdeni, pedig sok esetben egy céges leépítés, a munkahely felszámolása vagy akár a kiégés miatt is rákényszerülnek a munkavállalók a váltásra.

Míg ma sokan inkább a fiatal titánokat részesítik előnyben, tény, hogy az idősebb munkavállalók nélkül nem fog boldogulni a magyar gazdaság. A demográfiai előrejelzések (és a jelenlegi népességfogyási trendek) szerint 2030-ra az EU munkavállalóinak 30 százaléka 55–64 éves lesz. Az EU-OSHA (az Unió munkahelyi egészségi és biztonsági információs ügynöksége) is ezt predesztinálja, ami azt jelenti, hogy gyökeresen átalakul a munkaerőpiac. Így az idősödő munkaképes munkavállalókat mindenképpen munkában kell majd tartani, mert a gazdaság fenntarthatóságának az egyik legfontosabb alappilléreivé válnak.

 

Egy idősödő és elvándorló társadalom fogságában

Ez azt is jelenti, hogy a ma hivatalosan nem, de burkoltan diszkriminált, hátrányos helyzetű csoportok (vagyis a nők, a 40 és 50 év felettiek, de a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők is) lehetőséget kell, hogy kapjanak, hiszen minden jól képzett munkavállalóra szüksége lesz a társadalomnak, ha működőképes akar maradni. Az unió – látva mindezt – már 2020-ra szeretné, ha a 20–64 év közötti népesség legalább 75 százaléka rendelkezne valamilyen munkaviszonnyal a tagállamaiban. A magyar kormány sem kerülheti ki ezt, hazánkban 55 százalékkal szeretnék növelni jövőre a közép- és időskorúak foglalkoztatottságának jelenlegi alacsony mértékét.

Érdekes tény, hogy a PwC európai időskorú munkavállalókról szóló, négy évvel ezelőtti elemzésében is olvashattuk már, hogy az EU fejlettebb országaiban jelentősen megnövekedett az 55 év felettiek foglalkoztatásának aránya. Ha ugyanezt világszinten nézzük, akkor a 34 OECD-országban Izland áll a lista élén, Új-Zéland és Svédország követi, majd Izrael és Norvégia, de Chile és az USA is az élbolyban szerepel, míg hazánk szokás szerint sereghajtóként a 31. helyen, az utolsók között bújik meg.

Tény viszont, hogy Magyarországon is csökken a munkanélküliségi ráta és folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak létszáma. Az ország számára lételemként számító fiatal, nyelveket beszélő munkaerőben azonban ínséget szenvedünk, hiszen tagadhatatlan már a több százezer, a magasabb jövedelem és biztosabb jövő reményében az EU más országaiba vándorolt hazánkfiának hiánya a munkaerőpiacon. Nem véletlen, hogy egy magyar vállalkozásnak ma már nem csak a 20-30 éves generációban kell gondolkodnia a jövője érdekében – már ha a cége folyamatos fejlődését és a digitalizációs kihívásokat is szeretné megoldani.

Miért jó 40 felettieket alkalmazni?

Akasszuk a hóhért és nézzük meg, miért jó Magyarországon egy kkv vezetőjének HR-eseit (már ha vannak) és önmagát meggyőzve alkalmazni 40 feletti (idősödő és középkorú) munkatársakat! Elsősorban a munkatapasztalataik és bölcsességük miatt, hiszen a fiatalabb kollégákat tudják mentorálni (az ábécé utolsó betűinek generációit végre valaki kordában tartja), hiszen tanulhatnak tőlük. Nem szabad lebecsülni, hogy a középkornál idősebb kollégák szakmai tapasztalattal és ágazati kapcsolatrendszerrel is rendelkeznek. Nem igaz, hogy digitális analfabéták, hiszen kénytelenek voltak önmagukat digitalizálva már hozzászokni a fejlettebb technológiákhoz és ismerik azok Achilles-sarkait, így vis maior esetén tudják alkalmazni akár a jól bevált analóg módszereket is. A legfontosabb tulajdonságuk viszont a lojalitás (ez az, ami az Y, Z szótárából hiányzik), hiszen nehezen tolerálják a változásokat, ragaszkodnak munkahelyükhöz és a velük dolgozó kollégáikhoz is, de még a „fertelmes” főnökeikhez is.

A 40 feletti munkavállalók erénye az is, hogy sokkal empatikusabbak. Mivel könnyebben kommunikálnak, így gyorsan át tudják látni egy új munkahely titkolt és leplezett viszonyait és simulékonyabban tudják kezelni a kritikus helyzeteket. Ez viszont a csapategység kialakításában adhat nekik kiemelt szerepet. Mivel együttműködőbbek és konfliktustűrőek, kompromisszum készebbek is, elkötelezettségüket nehezen lehet letörni vállalatuk irányában, ha megbecsülik őket.

Egy okos főnök a csoportdinamika legújabb vívmányait ismerve különböző típusú és személyiségű, nemű, korú és képzettségű munkatársakból tud csak hatékony és mindent túlélő csapatot kovácsolni, hiszen a munkaerőhiányban gazdag korban csak ez adatik meg neki, ezt kell szeretnie. Másrészt tudja, hogy egy szervezet csak akkor egészséges, ha heterogén.

 

Viszont sajnos nincs okuk reménykedni, mert egyre inkább kezdik a hazai, 40 év feletti munkaerőt is elszívni az EU-s cégek. A fiatalabb korosztály után a mobilitás szele megérintette az eddig kevésbé fenyegetett generációkat is. A 19–29 közöttiek 37 százaléka, a 30–44 év közöttiek 15 százaléka, a 45–59 év közöttiek 13 százaléka tervezi már, hogy munka céljából elhagyja hazánkat (a Pénzcentrum szerint). Nemcsak Anglia lett kedvelt célországa a magyar munkavállalóknak, de már Németországban is 3,4-szeresére nőtt az ott élő magyarok száma (ez a teljes lakosság 0,3 százaléka, a német statisztikai hivatal, a Destatis adatai alapján).

Üröm az örömben az is, hogy már a 60 év felettiek is mozgolódnak – igaz, csupán két százalékuk tervezi elhagyni az országot (még). Intő jel lehet, hogy már sem a nyelvtudás hiánya, sem az életkor nem jelent hátrányt a legtöbb EU-s tagállamban, hogy egy magyar állampolgár a magyar fizetéseknél sokkal jobb feltételek mellett tudjon elhelyezkedni az ottani munkaerőpiacon.

 

Diszkrimináció 40 felett a magyar HR ugarán

Feltehetjük a kérdést ezután: ilyen kétségbeejtő helyzetben miért nem kellenek senkinek a 40 felettiek a magyar munkaerőpiacon? Bárkit megkérdezhetünk ebből a korosztályból, szinte biztos, hogy már tapasztalt diszkriminációt az állásinterjúk során a kora miatt.

A legtöbb előítélet abból fakad az idősebb generációval szemben, hogy úgy vélik a toborzók, biztos nem haladt a korral, beletokosodott egy-egy munkakörbe, nem lesz versenyképes a fiatalokkal szemben az új helyen, gyakrabban lesz beteg, vagy túl magas fizetést kér. Sőt, a legtöbb esetben kiderült: a több nyelvvizsga és diploma, de még az évtizedek szakmai tapasztalata sem elég egy állásinterjún, ha valaki már elmúlt 40 éves.

Érdekes és egyben szomorú tény, hogy maguk a HR-esek is bevallják: nem szívesen alkalmaznak középkorú vagy nyugdíj előtt álló munkavállalókat, habár járna értük az EU-s támogatás és az adókedvezmény is. Sőt, állítólag a magyar cégek 43 százaléka lenne nyitott az ilyen korosztálybeli dolgozókra, legalábbis a ReStart-Up felmérése ezt tükrözi, a magyar HR-ugaron viszont merőben mást tapasztalhatnak az álláskeresők. Érdemes tehát megvizsgálni, mi lehet az előítéletesség oka. Miért olyan roppant nehéz hazánkban 40 vagy 50 év felett elhelyezkedni?

 

Ha a munkavállalói oldalt kapargatjuk meg egy kicsit, akkor kiderül: eleve korlátoznak a leendő munkahellyel kapcsolatos, túlságosan határozott elképzelések. Aki megette már élete munkavállalói kenyerének a javát, az olyan szakmai kihívásokat keres hátralévő éveire, melyeknek csak kevés, a magyar rögvalóságban fellelhető pozíció felel meg. Másrészt egy tapasztalt szakembernek magasabb a bérigénye is, de nem szabad megfeledkezni a kurrens digitális képzettség és a divatos nyelvek tudásának hiányáról sem.

A munkáltatói oldal is megannyi előítélettel rendelkezik a korosabb munkavállalókkal szemben. Van itt szakmai féltékenység és a magasabb fizetési igényektől való félelem is, de a legtöbb esetben attól tartanak, miként tud majd beilleszkedni a nagy idők tanúja egy fiatalos csapatba. A mai cégvezetők nem igazán szeretik a generációkat összekeverni, mert botor módon tartanak a belső háborúktól és a hatalmi játszmáktól.

 

Tanuljuk meg fiatalabbnak eladni magunkat

Tény az is, hogy a magyar munkaerőpiac Janus-arcú. Vannak azok a vállalatok, melyek vállalati kultúrája a fiatalok csordájára épít – akár szakmai tapasztalatok nélkül is, de ezt a korosztályt gyűjtik, anyagi és egyéb érdekből építenek az újgenerációsokból csapatot.

A másik véglet a piacon már régóta sikeresen tevékenykedő olyan vállalatok halmaza, melyek a gyakorlottabb és tapasztaltabb munkavállalókat preferálják, szemben a vándormadárként minimális fizetésemelésért ide-oda csapongó ifjú titánokkal. Így főként lutri, hogy egy 40 feletti álláskereső milyen HR-es szentélyébe kerül – olyanéba, aki a pozíciót minél gyorsabban be akarja tölteni, vagy aki a szervezete fejlesztését és jövőjét tartja inkább szem előtt.

Az első és legfontosabb, hogy egy középkorú álláskeresőnek nem szabad megvárnia, amíg a szájába repül a sült galamb. Tanulni kell a fiatalabb generációktól és árucikként kell eladniuk magukat a potenciális munkáltatóknál. Ez azt jelenti, hogy le kell számolni a HR-es előítéletekkel, és felhasználva a fiatalok gátlástalanságát, némileg kozmetikázni kell addigi életüket. Meg kell tanulniuk a kurrens álláskeresési technikákat és technológiákat, az önéletrajzírást, és azt, hogy mit áruljanak el magukról egy telefonos vagy skype-os interjú során. Tudniuk kell továbbá, hogyan írjanak ütős motivációs levelet, aminek a titka valójában az, hogy emeljék ki, mennyire nyitottak az új digitális feladatokra és mennyire jól terhelhetőek.

Vagyis meg kell tanulniuk megfogalmazni az erősségeiket – azt, hogy miben jók, mit tanultak eddig, mit szeretnének és tudnának az adott pozícióból kihozni.

A munkáltatók ugyanis leginkább a dinamika és a tanulásra való hajlandóság hiánya miatt ódzkodnak a középkorúaktól. Tehát meg kell tanulniuk kiadni magukat 28 éves titánoknak. Ez amúgy működőképes módszer, hiszen az USA-ban már sorozatot is forgattak erről a helyzetről Younger címmel.

Sokan követik el azt a hibát, hogy kétségbeesetten szeretnék, hogy végre alkalmazzák őket. Vagyis olyan munkakörökre is beadják az önéletrajzukat, melyek valójában nem passzolnak a személyiségükhöz. Ezért nem árt az önvizsgálat és egy coach segítsége, hogy újra felfedezzék, értékesek, és el is tudják adni magukat a munkaerőpiacon.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2053 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Somkutas Norbert

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4910 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: