Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


48_Financial_Times.jpg
Forrás: ITB

A KSH adatai szerint 2018 október és december között több mint 80 ezer munkavállaló hiányzott a magyar gazdaságból, más becslések szerint ez a szám akár a 300 ezret is elérheti. A szakemberhiány jelenleg minden iparágat jelentősen érint és hatása egyre nyomasztóbb vállalati oldalról. Emiatt is egyre kreatívabb módszerekkel fognak össze a felsőoktatási intézmények és a cégek, hogy minél gyorsabban becsatornázzák a tehetséges hallgatókat a munkaerőpiacra.

Az oktatás csúcsát jelenti, és a valódi elitképzés fontos eleme az esettanulmányokon keresztül történő oktatás. A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem (PE) Gazdaságtudományi Karán például már 18 éve alkalmazzák a gyakorlati oktatás ezen metodikáját, például 24 órás versenyeket szerveznek, melyeken mindössze egy nap leforgása alatt kell a hallgatói csapatoknak használható üzleti modellt kitalálniuk egy valós vállalati problémára. Az esettanulmányi megoldó versenyek jó platformok, hiszen egy helyen találkoznak a hallgatók, a piaci szereplők és az egyetem szakemberei. A szponzoroknak felkért vállalatok az ilyen jellegű eseményeken kényelmesen „válogathatnak” a jelentkezők között, a hallgatók pedig éles helyzetekben állhatnak helyt, és szerezhetnek tapasztalatot. Egy nap alatt akár egy egész évnyi munkahelyi tapasztalat gyűjthető be.

 

Állásajánlat – azonnal

A PE Gazdaságtudományi Kara hosszú évek óta kiemelten kezeli a tehetségmenedzsment és az utánpótlás-kezelés témakörét, mivel nagyon fontosnak tartja, hogy a hallgatók már az egyetemi éveik alatt konkrét gyakorlati esetekkel, céges problémákkal és azok megoldási módszereivel ismerkedjenek meg. Így megszerezhetik azokat a tapasztalatokat, amelyek a későbbiekben versenyelőnyt jelenthetnek számukra a munkaerőpiacon – tájékoztatta magazinunkat Gasparetz András, a Pannon Egyetem címzetes egyetemi docense, az esettanulmány-verseny élő lelkiismerete.

„Munkáltatói oldalról és cégstratégia szempontból is fontos látni, hogy milyen jövőbeli kollégákra számíthatunk a piacon; a hallgatók szempontjából pedig az a fontos, hogy valós helyzeteket élhetnek át, és valódi visszajelzéseket kapnak a piaci szereplőktől” – részletezte a verseny egyik szponzora. A tudáspróba értékét tovább emeli, hogy az eredeti megoldások kitalálóit és a tehetséges előadókat a helyszínen tartózkodó toborzási szakemberek azonnal gyakorlati vagy végleges munkahely ajánlatokkal keresik meg.

Egyébként a Pannon Egyetem összes karán élnek a duális képzés adta lehetőségekkel. Ennek érdekében számos vállalattól hívnak meg szakembereket előadónak, rendszeresen biztosítanak lehetőségeket gyárlátogatásokra és helyi specialitásnak nevezhető, hogy az egyetem falain túlnövő, üzleti szimulációs játékokra buzdítják a hallgatókat, tette hozzá Gasparetz András.

Nehezen betölthető munkakörök toplistája

1. Mérnök

2. Adminisztrátor

3. Orvos

4. Tanácsadó

5. Informatikus

6. Fizikai dolgozók

7. Könyvelő

8. Értékesítő

 

Gyakorlati tudást visznek az iskolapadba

A szakemberhiány jelentősen érinti az energetikai és az ipari szektort is. A munkaerőhiány olyan oktatási modelleket és megoldásokat hozott a felszínre, amelyekre az a jellemző, hogy a vállalatok az egyetemekkel együtt képeznek szakembereket, akik az intézményből kikerülve egyből érdemi munkát tudnak végezni.

„Ahhoz, hogy egy felsőoktatási intézmény képes legyen bevonzani a hallgatókat, nem elég a jól csengő név, szükséges a modernizálás is, amit csakis a cégek eszközállományával tudunk elérni. Ezért mérnökképző intézményként alapvető feladatunk, hogy minden területről alakítsunk ki partnerséget a vállalatokkal, és hosszú távú kapcsolatot tartsunk fenn velük – de ez leginkább közös cél. Mérnököket akarunk képezni, és ebben a folyamatban mi vagyunk az eladó, a vállalatok pedig a fogyasztók” – mondja Veszprémi Károly, a BME rektorhelyettese, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének egyetemi tanára. Az intézmény célja, hogy a hallgatókkal megismertesse, milyen vállalatok és milyen kompetenciákkal dolgoznak a piacon. Egyetemi szinten több mint tíz együttműködési szerződés jön létre évente, és így gyakorlatilag minden komoly piaci szereplővel kapcsolatba kerülnek.

 

Ipari szimulációs környezet

Az iparban az áramfogyasztás mintegy 80 százalékát villamosmotorok teszik ki, amelyek számtalan berendezésben, például nagy teljesítményű keverőgépekben, szállítószalagoknál, darukban, valamint kompresszor- és ventilátorhajtásokban is megtalálhatóak.

Az ipari megoldásokban működő motorok hajtási, kapcsolási és vezérlési módja azonban technológiai szempontból eltérő. A 2019 őszétől induló motorindítás projektfeladat során a hallgatók ezeket a különféle vezérlési elveket tanulhatják meg. Az alapismereteket pedig motorindító demópanelekkel ültethetik át hatékonyan a gyakorlatba, amelyeken különféle méréseket végezhetnek.

Az önálló laboratórium tantárgy részeként 2020 év elejére tervezett daruvezérlési projekt a biztonságtechnikától a programozás- és hajtástechnikán át több területet is lefed, amelyekkel szintén számos helyen találkozhatunk az iparban. A hallgatók egy 3D-ben mozgatható, súlyok emelésére is alkalmas darun próbálhatják ki a komplex vezérlési feladatokat, magyarázta Veszprémi Károly, hozzátéve, hogy az újonnan induló motorindítás és daruvezérlés két olyan terület, amelyre a tapasztalatok szerint óriási szükség van az iparágban, de gyakorlati szinten jelenleg még hiányzik a felsőoktatási képzésből.

A projektfeladatok során a villamosmérnök hallgatók valós ipari környezetben ismerkedhetnek meg a valódi problémák megoldásával, ezáltal fejleszthetik gyakorlati és elméleti ismereteiket, és elsajátítják az ipari vezérléstechnika alapjait. A projektfeladatok alkalmával pedig azt is megtanulják, hogy az órákon megszerzett tudás hogyan működik egy komplett rendszer részeként. Például milyen szolgáltatások épülnek az egyes eszközökre; hogyan illeszkednek egy automatizálási folyamatba a különféle berendezések által generált adatok; vagy milyen innovatív technológiákkal, például kiterjesztett valósággal tudják hatékonyabbá tenni az eszközök karbantartását. Az ipari környezet szimulálásának köszönhetően a hallgatók a későbbiekben képesek lesznek megoldást találni az olyan dinamikusan változó technológiák okozta kihívásokra, mint az IoT, az AR, a VR, illetve az intelligens elemzőszoftverek.

A munkaerőhiányhoz vezető általános okok

1. Versenytársak konkurenciája

2. Túl alacsony bérek

3. Szakképzett munkaerő hiánya

4. Külföldi elvándorlás

5. Csökkenő népesség miatt kevesebb munkaképes személy

6. Az oktatási rendszer problémái

7. Rossz munkakörülmények

8. Munka és magánélet összehangolásának nehézségei

 

Felkészíteni a hallgatókat – mindenre

A partnerséggel járó speciális ismeretek, infrastruktúrák és szakértelem átadásának módja is jól példázza, hogy vállalati oldalról is hasznos, ha a cégek megjelennek az egyetemen, hiszen ily módon a hallgatók az ő eszközeikkel és megoldásaikkal találkoznak, így például valószínűbb, hogy munkájuk során a már megismert eszközöket fogják megrendelni. „Ez a gondolkodás pedig egyfajta üzleti szemléletet is ad” – magyarázza a BME rektorhelyettese.

Az egyetem a zászlajára tűzte, hogy biztos alaptudást biztosítson a hallgatók számára az alapképzésekben, és olyan technológiákra készítse fel a hallgatókat, amelyek talán még nem is léteznek, hogy az erős alapképzés után képesek legyenek befogadni új dolgokat, területeket is. „Szerintem ez egy jó stratégia!” – véli Veszprémi Károly. De mint mondja, nem a cégspecifikus tudásra törekednek, mivel mindenképpen el akarják kerülni, hogy egy adott vállalat kiszolgálói legyenek.

 

Felejtsük el a rövidtávú gondolkodást

A vállalatok számára fontos hangsúlyozni, hogy ne akarjanak rövidtávú célokat elérni. Ha rátalálnak egy ígéretes hallgatóra, akit gyakornokként alkalmazhatnak, fontos, hogy a teljes állásban való foglalkoztatás helyett inkább a tanulmányok befejezésére ösztönözzék őket, hiszen minél nagyobb tudással rendelkezik egy mérnök, annál jobban járnak a cégek is. „Sőt, az igazán jó vállalatok, amelyek kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak, nem állhatnak meg a BSC alapképzésben végzett mérnököknél. A kutatás-fejlesztéshez mesterképzést (MSc-t) végzett mérnökökre van szükség” – hívta fel a figyelmet Veszprémi Károly.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Zákai Emõke

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: