Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


24_Working_Health.jpg
Forrás: ITB

Nem fog kiégni az, aki úgy kezd bele egy munkába, hogy valójában sohasem szerette – az illető ugyanis sosem égett érte. Persze ez esetben más lesz a baj: amellett, hogy az ilyen attitűd nem vonzó a munkáltatónak, a munkavállaló sem fogja jól érezni magát a pozíciójában. Ha pedig korábban nagyon is vágyott rá, nagy tervei voltak és örömmel űzte, amit csinált, majd hirtelen belefáradt mindenbe, nos, ott már beszélhetünk kiégésről.

Ki gondolná, hogy a túl nagy pörgés és a túlzott lelkesedés is kiégéshez vezethet? A kiégésre ugyanis jellemző, hogy a korábban imádott, szeretett munkából többé már nem nyerünk energiát, a munkával kapcsolatos pozitív érzéseink teljesen eltűnnek vagy akár gyűlöletbe fordulnak. Az ember egyszer csak azt veszi észre, hogy a kiüresedik, elfogy az életereje és az energiája, megszűnik „lángolni”, és már nincsen benne elég erő.

Így jellemzi a kiégés megélését a pszichológia. A tüneteket egyébként gyakran összekeverik a depresszióval, pedig ennek esetében általában jelen van valamilyen veszteségélmény, ami belülről indul és kifelé halad. A burnout ezzel szemben kívülről halad befelé, hívják fel a figyelmet a szakértők. A depresszió és a burnout tünetei egy ideig hasonlóak, sőt sok esetben akár meg is egyezhetnek egymással. A kiégés azonban nem betegség, sokkal inkább pszichés állapot. Az emberen eluralkodik a fásultság: a mentális és emocionális érdektelenség.

Mi a burnout-szindróma?

Herbert Freudenberger német származású amerikai pszichoanalitikus írt először a kiégés stressz-szindrómáról (burnout stress syndrome, 1974), amit a stresszhatások következtében létrejött fizikai, szellemi, mentális kimerülésként jellemez. Korábban a kiégést a szociális szférában dolgozó emberekhez kapcsolták, mára azonban gyakorlatilag nincs olyan szakma, ahol ne találkozhatnánk vele.

 

Sokba kerül

Az Európai Unióban évente több mint 130 milliárd euró, Magyarországon több mint 400 milliárd forint veszik el a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, állítja egy uniós tanulmány. A megkérdezett vállalatok szerint a második legnagyobb kockázati tényezőt a munkahelyi stressz jelenti – ez persze nem csak az EU-ban jelent problémát (lásd grafikonunkat).

A legtöbb ember, aki új munkába kezd, szívesen tanul és lelkesen hajtja végre a feladatait. A legnagyobb gondot az jelenti, ha néhány év elteltével a lelkesedés elapad, a munka pedig futószalagszerűvé válik. A munkaerőhiány mellett napjainkban a kiégés elkerülése és a motiváció fenntartása okozza a legnagyobb kihívást a HR-szakembereknek.

Ha valaki „lángol” és pörög, akkor számára a munka sikert jelent, amiből egyre többet és többet szeretne megélni. Azonban amint kezdenek elfogyni a sikerélmények, alábbhagy a lendület is, és csökken a teljesítmény, a korábban tapasztalt kiemelkedő eredmények pedig elmaradnak. Ekkor elindul a lefelé tartó spirálon – a fáradtság öngerjesztő folyamataként megy előre, és az ember már a saját energiatartalékait éli fel.

A szakértők szerint a kiégés leginkább olyan személyeket érint, akiknek túl nagy elvárásaik vannak önmagukkal szemben, és impulzív habitussal vágnak bele egy-egy új feladatba vagy munkába.

 

Négy lépcső a pokolba

A pszichológusok több szakaszban határozzák meg a kiégés folyamatát. Az idealizmus szakaszában túlzott lelkesedés tapasztalható a munkakezdéskor. Nem tűnik reálisnak a célok kitűzése, és a munkavállaló túlzottan idealizálja a munkakört. Továbbá felfedezhető a viselkedésében, hogy intenzíven keresi és építi a kapcsolatot a munkatársakkal. A realizmus szakaszában a munkáltatótól olyan pozitív visszajelzések érkeznek, melyek rövid időre elősegítik a kreativitást és a hatékonyságot.

A stagnálás szakaszában a teljesítmény már nem emelkedik, inkább csökken, és a munkakörrel járó kapcsolatok kezelésében sem annyira lelkes a munkatárs. Észrevehetően hanyatlik az érdeklődése, a lelkesedése és a nyitottsága.

A frusztrációs szakaszban a tökéletesség hajszolása cselekvés- és bizonyítási kényszerbe csaphat át. Az érintett egyre több időt tölt munkával, kevesebbet a családjával, barátaival, a privát élete háttérbe szorul. Megfeledkezik a magánéletéhez köthető feladatairól, miközben egyre több negatív megnyilvánulást ad ki magából.

Végül a folyamat átfordul az apátia fázisába, ahol már kerüli a kliensekkel, ügyfelekkel való találkozást és a korábban oly nagyon óhajtott kihívásokat. Továbbá elutasítja a többiek segítő szándékát, mindemellett a jövőképét is sötétnek festi le. A korábban vágyott szakma, munkakör, projekt már csak rutinszerű tevékenység, szükséges „púp a hátán”, amelyből nem nyer erőt és energiát.

Árulkodó jelek

A burnout-szindróma tünetei a következők:

– fásultság, cinizmus;

– megnövekedett stressz-szint, alacsony energiaszint;

– fizikai rosszullét és fáradtság a munkával kapcsolatban;

– általános rossz közérzet a munkahelyen;

– társas interakciók leépítése;

– teljes befelé fordulás, izoláció.

 

Kreativitásból szürke egérlét

A szakemberek szerint további tünetek is megfigyelhetők, például a korábban izgatott és ötletekkel sziporkázó kolléga mély hallgatásba burkolózik, elveszíti érdeklődését és nem keresi feletteseit új gondolatokkal. Azok a szakemberek ugyanis, akik karriert akarnak építeni, érdeklődőek, jól tájékozottak, nem riasztja őket a tanulás gondolata. Ha ez megváltozik, érdemes jobban figyelni az adott munkatársra.

Az érdektelenség is figyelemfelkeltő tünet lehet: aki igazán elkötelezett, az csak a munkájával foglalkozik, nem akar pihenni, ezért hamar ki is merülhet. Ha valaki elindult a kiégés csúszdáján, már nem vitázik, nem ötletel. A szakértők azt javasolják, hogy a vezetők figyeljenek munkatársaikra az értekezletek során. A kiégés-gyanús kollégák testbeszéde és arcvonása árulkodó: zárkózott, érdektelen, közönyös.

A kiégés azonban nem teljesen negatív jelenség, hiszen általa lehetőség van az újrakezdésre, vagy arra, hogy újraértelmezzük, újrafogalmazzuk céljainkat és új értelmet találjunk az életünknek. Igaz a mondás, hogy mélypont után következik az emelkedés.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2051 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Grace Gerald

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4901 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Inviitech

A legkeresettebb cégek: