Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
24_British_GQ.jpg
Forrás: ITB

Látványosan megugrottak a hazai keresetek, már három éve tart a 10 százalék feletti bérnövekedés. A jelenség hátterében a tartós munkaerőhiány áll, de az uniós bérek még mindig kétszer, háromszor magasabbak, mint a magyar fizetések. Csak a felső szinten lévő menedzserek érik el az uniós nagyságrendű javadalmazást (bizonyos ágazatokban).

A folyamatos bérnövekedés meglepő lehet sokak számára, hiszen szembetűnő, hogy a magyar munkaerőpiac egyre szűkül, eközben az Európai Unió elszívó ereje nem csillapodik, egyre több szakképzett munkavállaló próbálja ki magát (sikeresen) nyugaton – és egyre kevesebb tér haza. Valójában tehát érdekes hungaricum, hogy a képzett munkaerő egyre növekvő hiánya és az így gerjesztett bérminimum emelések azok, melyek hatása előidézi a bruttó bérek emelkedését.

A közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra kerültek sem oldják meg teljesen az emberi erőforrás hiányát a KSH felmérése szerint. Mégis 2019-re ismét 10 százalékot meghaladó béremelkedés és 6,6 százalékos reálbér növekedés várható. Vagyis 2013-tól (ha ez a trend folytatódik) 52 százalékkal nőttek a reálbérek, ami példátlan a magyar gazdaságtörténetében. A rekordot döntő alacsony munkanélküliség pedig gondoskodik a bérnövekedés dinamikájáról is, főként az építő- és feldolgozóiparban, valamint az ICT-területeken.

 

A magyar bérnövekedés titka

A magyar gazdaság a következő részekre tagolódik napjainkban: az állami és szolgáltató szektorra, valamint az iparra, amelyben kettős formációt, a multikat és a kkv-kat találjuk meg. Bérszempontból az állam mindig is az árelfogadó pozícióban létezett, a szolgáltató szektor viszont már nehezebb helyzetben van, egy bizonyos mértékig még képes az emelkedő béreket tolerálni. A multinacionális vállalatok vannak hazánkban a legjobb helyzetben, hiszen még a 30 százalékkal magasabb béreket is el tudják viselni – a magyar munkaerő még mindig olcsóbb, mint az EU más területe (például Német- és Csehország). A béremelés tehát belefér a profitabilitásukba.

Az úgynevezett „tradable” szektorban létező és nem éppen nyereséges kkv-k számára a fent említett folyamatos béremelkedés viszont már komoly kihívást jelent. Nem tehetnek mást, elkezdenek mindent, amit lehet digitalizálni és automatizálni, hogy valahogy ki tudják váltani az egyre drágább rendelkezésükre álló, sokszor szakképzetlen humánerőforrást.

E folyamat közben a termelékenységük nem növekszik látványosan, viszont a béremelkedés 2022-ig úgy tűnik, a magyar gazdaság szárnyalása miatt (még kötelező ismérveként) folytatódik, erről az MNB is gondoskodik (a forint stabilan tartásával, hacsak valamilyen külső ok, a manapság Damoklész kardjaként emlegetett globális recesszió be nem következik).

 

A magyar munkaerőpiacot ma már teljesen az európai folyamatok határozzák meg, és nem kell tagadni, hogy a kelet-közép-európai dolgozók még mindig versenyképesek az unióban. Ne felejtsük el azt sem, hogy globális munkaerőhiány van, folyamatosan túlkereslet van hazánkban a munkaerő iránt, a hazai cégek kénytelenek béremeléssel operálni – igaz, a profitráta csökkentése árán. A magasabb bérek által kikényszerített kkv-s automatizáció ugyan emeli a termelékenységet egy bizonyos idő után, viszont a magasabb bérek eleve kigyomlálják a gazdaságból az alacsony termelékenységű cégeket. Vagyis optimális helyzetben a gyors béremelkedés akár a termelékenység növekedéséhez is vezethetne (eddig nem ez volt a tapasztalat), a „farok csóválja most a kutyát” esete forog fenn.

A béremelkedés viszont egy idő után majd inflációt okozhat, hiszen a kkv-k csak ideig-óráig csökkenthetik profitjukat, kénytelenek árat emelni a folyamatos bérnövekedés miatt. Ha a jelenlegi forintárfolyam marad, akkor euróban is emelkednek a hazai bérek, vagyis teljesülhet a kormány azon óhaja, hogy a „kivándoroltak” hazajöjjenek, nőhet az itthoni munkaerő-kínálat a szakképzettek visszatérésével. Előreláthatóan így még legalább három évig 10 százalékkal növekedhetnek a magyar bérek, erről a lakossági fogyasztás, a jelenlegi gazdasági növekedés fő motorja gondoskodik. A GKI most emelte 3,5-ről 4 százalékra az idei GDP prognózisát, 2019 első negyedévében már csúcsára ért a magyar növekedés.

 

A bérfelzárkózás még a menedzserek kiváltsága

Természetesen a fenti bérnövekedés nem egyformán érinti a munkaerőpiac szereplőit, a KCG Partners felmérése szerint nagy különbségek mutatkoznak a hazai fizetésekben iparágakra lebontva. A mintegy 200 cégvezető körében elvégzett kutatás szerint a leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, és az ICT és logisztikai területén tevékenykedő menedzserek azok, akik fizetése versenyképes a régiós szintekkel és zárkóznak fel a nyugati, hasonszőrű pozícióban lévőkhöz.

Mivel az említett kényszerű kkv-s digitalizációt csak a szakképzett munkaerő tudja sikeresen túlélni, nem véletlen, hogy a kereskedelmi és egyéb iparági (autógyártás és alkalmazotti) fizetések még a bérnövekedés mellett is messze lemaradnak a német és angliai bérekhez képest, igaz, itt is megfigyelhető a közép-kelet-európai átlaghoz való lassú felzárkózás igyekezete.

A hazai gazdasági fejlődés legnagyobb korlátja mindig is a munkaerőhiány lesz, ínséget szenved Magyarország a tapasztalt és képzett munkaerőben (a részleges visszavándorlás sem sokat segít ezen). Ma még a legtöbb hazai kkv-nak igazi kihívást jelent, hogy az álláspiacon sikeresen helytálljon. Pedig alap versenyképességi tényezővé vált egy-egy vállalkozás számára, mennyire tud jól sáfárkodni a munkaerő megtartása és megszerzése terén; tud-e vonzó munkahelyet és környezetet teremteni (anyagi biztonságot, juttatásokat stb.).

Nem véletlen, hogy ma már nem csak a multinacionális vállalatok számára érnek aranyat a tapasztalt HR-szakemberek. Az ő fizetésük is 20-30 százalékot emelkedett az elmúlt években, és már a közepesnél nagyobb kkv-knál is rájöttek arra, hogy költeni kell (mert mindenképpen megtérül), milyen élményt szerez náluk egy-egy jelölt az állásinterjúkon. Nem beszélve a ma kötelező munkaerő megtartási metódusokról és tanfolyamokról sem, hiszen így sokkal kevesebbet kell majd áldozni a toborzásra.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2072 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Laufer Tamás

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4951 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: