Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


24_The_HYPE_Innovation_Blog.jpg
Forrás: ITB

Elképesztő összeggel dobhatja meg a következő 10 évben a globális GDP-t a munkavállalói innováció ösztönzése egy friss tanulmány szerint. Bár a vállalati vezetők túlnyomó többsége úgy érzi, támogatja munkatársainak újító gondolatait, a dolgozók mindössze 45 százaléka vélekedik hasonlóan.

Nyolcezer milliárd dollár – nagyjából ennyit tenne hozzá a globális GDP-hez 10 év alatt, ha a vállalkozások nagyobb figyelmet fordítanának arra, hogy munkatársaikat is ösztönözzék az innovációra. Mielőtt bárki elkezdené számolgatni, hogy ebből mennyi új kórház, iskola, esetleg stadion építhető, fontos tisztázni, hogy ez egyelőre csak potenciál és bár a világban benne van a lehetőség, hogy valóra váltsa ezt az elképesztő növekedést, komoly változásokra van szükség hozzá. Az Accenture „Getting to Equal 2019” című kutatása, illetve az ez alapján készült elemzés jól érzékelteti, hogyan vélekednek most a vállalatvezetők az innováció jelentőségéről, és még arra vonatkozóan is nyújt némi iránymutatást, hogyan lehet meghozni a dolgozók újítási kedvét.

 

Eltérő vélemények

Az már finoman szólva sem számít meglepetésnek, hogy az a vállalkozás, amelyik nem törekszik az innovációra, előbb-utóbb lejtőre kerül és elveszíti a piaci versenyt. Az Accenture kutatása során 27 országban több mint 18 ezer szakembert kérdezett meg, és 95 százalékuk volt azon az állásponton, hogy az innováció nélkülözhetetlen a versenyképesség és az üzleti életképesség megőrzéséhez. Sőt, a felmérésből az is kiderült, hogy a munkavállalók 91 százaléka pedig szeretne innovatív lenni.

Az első számok alapján tehát a menedzsment álláspontja és a dolgozók törekvései találkoznak, legalábbis az újító szándék esetében, ami azt az érzetet keltheti, hogy közelebb került hozzánk a mesés, 8000 milliárd dolláros GDP-növekedés, azonban néhány más adat erősen árnyalja ezt a képet. A tanulmány szerint ugyanis bár a vezetők háromnegyede úgy érzi, hogy általában támogatja a munkatársai részéről érkező innovációt, azonban a munkavállalók mindössze 45 százaléka ért egyet ezzel az állítással.

A jelentős eltérés hátterében a tanulmány szerint az állhat, hogy a menedzsment és a dolgozók más tényezőket látnak fontosnak az újító készség növelése szempontjából. Így például sok esetben anyagi ösztönzőkkel próbálják támogatni ezt a folyamatot, pedig a felmérés eredményei szerint sokkal nagyobb hatása van az innovációs készségre a vállalati kultúrának. Az Accenture elemzése szerint 10 százalékos béremelkedés mindössze 0,25 százalékos növekedést hoz az innovációs hajlandóságban a munkavállalók körében, míg ha a vállalati kultúrát meghatározó tényezők esetében történik 10 százalékos, pozitív irányú elmozdulás, akkor 10,6 százalékos lesz az előrelépés az újítási hajlam területén, vagyis 42-szeres a különbség.

 

Multiplikátor hatás

A tanulmány készítői szerint egyébként két, a céges kultúrát alapjaiban meghatározó dolog van kiemelkedő hatással az innovációs készségre: a sokszínűség és az egyenlőség. A diverzitás jelenti az előrelépés alapját, viszont az egyenlőség az a tényező, ami megsokszorozhatja az újítási hajlamot a munkavállalókban. A kutatás szerint az Egyesült Államokban közel ötször erősebb azon vállalatoknál dolgozók innovatív gondolkodásmódja – innovációra való hajlandósága és képessége –, ahol a céges kultúrában elfogadott és meghonosodott az egyenlőségre való törekvés, mint azoknál a társaságoknál, ahol ezt nem tartják fontosnak. A munkahelyi egyenlőség kultúrája katalizátorként ösztönzi az innovációt és a növekedést – állapította meg a kutatás.

 

Az innovatív gondolkodásmód elősegítése szempontjából az egyenlőség kultúrájának megteremtését ösztönző három kategória közül az önálló munkavégzést támogató környezet a legfontosabb. Ezt a tanulmány készítői szerint hat meghatározó területen lehet lemérni: cél, önállóság, erőforrások, inspiráció, csapatmunka és kísérletezés. Minél nagyobb önállóságot biztosít egy munkahelyi környezet a dolgozóinak, annál magasabb az innovatív gondolkodásmódra való hajlam. Az Egyesült Államokban például az egyenlőség kultúráját határozottan érvényesítő munkahelyi környezet dolgozói hétszer nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy semmi nem akadályozza őket az innovációban, mint az egyenlőséget legkevésbé fontosnak tartó cégek munkatársai.

Az egyenlőség kultúrájában az innovatív gondolkodásmódot támogató legfontosabb tényezők a releváns készségekre összpontosító oktatás, a rugalmas munkaszervezés és a munka–magánélet egyensúlyának tiszteletben tartása. Éppen ezért a szakértők szerint kulcsfontosságú, hogy a munkavállalók is megértsék, hogy mik a vállalkozás céljai és azok elérésben milyen szerepet játszhatnak ők. Emellett rendkívül fontos tényező a munkavégzés kapcsán a minél nagyobb rugalmasság elérése, amihez jelentős segítséget nyújthatnak a legújabb technológiák.

 

Vezetői feladatok

Ahogyan arra már utaltunk, a sokszínűség kritikus elem az innováció szempontjából is, hiszen ez (például a sokszínű vezetői csapat és a nők–férfiak kiegyensúlyozott aránya) önmagában is jelentősen befolyásolhatja azt, hogy mennyire hajlamosak egy adott cég munkatársai az újító gondolkodásra. A kutatás megállapította, hogy az Egyesült Államokban a dolgozók innovatív gondolkodásmódja közel nyolcszor erősebb azoknál a vállalatokénál, ahol a sokszínűség az egyenlőség kultúrájával párosul, mint azoknál a cégeknél, ahol ez kevésbé jellemző.

A kutatásból az is kiderül, hogy a gazdasági háttérnek nagy jelentősége van, ugyanis a gyorsan fejlődő gazdaságokban és azokban az országokban, ahol lendületesen nő a munkaerő termelékenysége, az innovatívabb gondolkodásmód egyértelműen erősebb.

Az innovatív gondolkodásmód erősítésében természetesen kulcsszerep jut a menedzsmentnek. Számukra a tanulmány készítői azt javasolják, hogy helyezzék előtérbe a sokszínűséget és az egyenlőséget a vállalati kultúrában; bátorítsák arra a munkatársaikat, hogy merjenek kockáztatni; biztosítsák az innováció feltételeit és legyenek elszámoltathatók a vezetők is.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2053 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Somkutas Norbert

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4910 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: