Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


28_Business.com.jpg
Forrás: ITB

A modern vállalkozásokban nem divat manapság a büntetés, pedig az új generáció sokszor rászolgálna erre – gondolják időnként az idősebb generáció tagjai. Sok mai vezető nem is tud arról, hogy a munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a fegyelmezésre akkor, ha a munkavállaló vétkesen megszegi a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit.

Nem lehet a végtelenségig elnézni mindent, például ha a munkavállaló rendszeresen késik, engedély nélkül idő előtt távozik, alkoholt fogyaszt munkaidőben vagy megtagadja a munkáltatója jogszerű utasítását. Michel Foucault francia történész és filozófus még azt írja a „Felügyelet és büntetés” című művében, hogy a helyes fegyelmezés nem más, mint az „idomítás művészete”. A fegyelmi hatalom fő funkciójának az idomítást tekinti, nem a folyamatos „lefaragást” és „megnyirbálást”.

Ha a kor cégvezetőire gondolunk, ma is érvényes megállapítása, hogy a munkavállalók fegyelmezése az a terület, amelyről nem igazán akarnak nyilatkozni. Általában kitérő választ adnak a vezetők az erre irányuló kérdésekre, hiszen a krónikus munkaerőhiány idején nem igazán keménykedhetnek, alig akad megfelelő szakember a HR-osztály horgára, sőt nem ritka, hogy gyengébb képességű munkavállalókkal kell beérniük. Így a fegyelmezés csak a legvégső esetben kerülhet terítékre, mert rendszerint felmondással végződik.

 

A munkahelyi fegyelmezés története

Ha rákérdezünk egy adott cég fegyelmezési folyamataira, nem meglepő, ha kiderül: a cégvezető nincs tisztában vele, hogy az új Munka törvénykönyve már ismét lehetővé teszi számára, hogy a felmondásnál enyhébb fegyelmi eszközökkel is éljen a renitens munkavállalóival szemben. Ezekkel pedig mindenképpen érdemes is élni, hiszen gazdaságosabbak és célszerűbbek. Nem beszélve arról, hogy egy kolléga kirúgása, és a hosszadalmas toborzás után megtalált utód betanítása igencsak pénz- és időigényes.

A fegyelmi büntetéseknek elég hányatott volt a sorsa a magyar történelemben. Először 1967-ben került elő a szovjet munka törvénykönyvének másolataként (a sztahanovizmus utóhatásaként). Ebben részletesen ecsetelték a válogatottnál válogatottabb fegyelmi büntetéseket és az ezekkel kapcsolatos szabályokat; komoly bírói gyakorlat is kapcsolódott hozzá, mert e kor bővelkedett ilyen jellegű perekben, habár ezek nem a nyilvánosság előtt zajlottak.

A rendszerváltozás után a friss és a kapitalizmusba belekóstolt rögvalósághoz már nem igazán passzolt a törvénykönyv, ezért elkezdték fokozatosan megváltoztatni, egészen addig, amíg a fegyelmi büntetések már bele sem kerültek a munkaszerződésekbe. Sőt, a fegyelmi szabályzatokról is elfeledkeztek, így a munkáltatók szemet hunytak a kötelezettségszegések felett, vagy a legegyszerűbb megoldással, a dolgozói munkaviszony megszüntetésével operáltak.

Ez az átmeneti aranykor 10 évig tartott, a 2012-ben hatályba lépett Munka törvénykönyve ismét szerződésbe foglalhatóvá tette ezeket a fegyelmezési feltételeket és lehetőségeket. Más kérdés, hogy gyakorlatilag a cégvezetők elfeledkeztek róla, csak egy törpe minoritás élt vele, a legtöbben nem is tudtak róla.

 

A büntetés művészete

Fegyelmezni márpedig előbb vagy utóbb meg kell tanulnia minden cégvezetőnek, hiszen megfelelő alkalmazása üzenet nemcsak a fegyelmezést elszenvedőnek, de a többi kollégának is – mit lehet még megtenni a céges kultúrában és mit nem.

Mivel mindenki hibázhat, a munkáltató a fegyelmezési metódusok által tudja csak megértetni, mi tűrhető el egy kollektívában és mi nem. Sőt, a fegyelmező munkáltatói szemlélet (jól alkalmazva) valójában csak növelheti a dolgozók lojalitását. Különösen fontos ez a mai generációváltás idején, mikor megannyi Y generációs titán szarvait kell napi szinten letörni, mert nem tetszik nekik a bevált, működő rendszer, és botor módra, a cégvezetői tekintélyt semmibe véve akarnak járatlan utakon menni. Ha egy cégnél nincs kollektív szerződés (ma már ez nem divat), akkor érdemes a munkaszerződésekbe belefoglalni a fegyelmi eljárásokra és büntetésekre vonatkozó szabályokat. Így sok felesleges vitától és jogi procedúrától óvhatja meg magát a vállalat vezetője.

 

Szóban is lehet

A legenyhébb és legegyszerűbb fegyelmezési eszköz a szóbeli figyelmeztetés, ilyenkor az adott felettes szóban hívja fel alkalmazottja figyelmét a kötelezettségszegésre, valamint a helyes magatartásra, illetve az újbóli elkövetés esetén várható szankciókra. Egyetlen hátránya, hogy mivel szóban történik, egy későbbi felmondás esetén nehéz erre hivatkoznia a munkáltatónak, vagy csak eleve tanúk jelenlétében kivitelezhető az akció.

Az írásbeli figyelmeztetés már hatékonyabb eszközt jelent, és később is bizonyíthatóan rója meg a munkavállalót. Sőt, a sorozatos helytelen magatartás bizonyítására egy későbbi felmondás indoklásában is csak ezek hozhatók fel bizonyítékként (nyilván ésszerű időn belül). Magának az írásbeli figyelmeztetésnek nincs konkrét hátrányos következménye, viszont mindig tartalmaznia kell a jogorvoslati kioktatást is.

 

A pénz hiánya fáj a legjobban

A munkáltató súlyosabb kihágások esetében a figyelmeztetéseken túl alkalmazhat valós hátrányt okozó fegyelmi büntetést is (a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján). Ilyen lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, vagy valamilyen vagyoni hátrány. Maga a büntetés viszont csak határozott időre szólhat, vagyis nem eredményezhet végleges és egyoldalú munkaszerződés-módosítást.

A munkáltató számára a vagyoni hátrányok alkalmazása a legcélravezetőbb, ez rendelkezik ugyanis a legnagyobb visszatartó erővel. Ilyen lehet a munkabér egyszeri vagy meghatározott összeggel történő csökkentése, vagy akár a határozott időtartamú alapbér-csökkentés. A Munka törvénykönyve viszont itt már korlátot állít: a büntetés mértéke a több hónap kieséseit összevetve sem haladhatja meg a munkavállaló alapbérének egyhavi összegét. Másrészt a büntetésnek mindig az arányosság követelményének kell megfelelnie, vagyis a kötelezettségszegés súlyával kell arányosnak lennie.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2051 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Grace Gerald

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4901 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Inviitech

A legkeresettebb cégek: