Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
22_Alphr.jpg
Forrás: ITB

Meglepően magas a mesterséges intelligencia elutasítottsága a toborzás és az új munkatársak kiválasztása során az amerikaiak körében. Bár az új technológia sokat segíthet a cégeknek, a végső döntéshez szükséges információk megszerzéséhez egyelőre megbízhatóbb módszereket keresnek a szakemberek.

Érdekes eredményeket hozott a tehetséggondozással és outsourcinggal foglalkozó Yoh felmérése, amelyben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a munkavállalók a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásához a toborzás és kiválasztás során. A kutatás során megkérdezett amerikaiak 69 százaléka(!) szerint az MI-nek egyelőre nem kellene szerepet játszania ezen folyamatok bizonyos elemeinél. Az adatok elemzéséből kiderült az is, hogy a mesterséges intelligencia használatának elutasítottsága magasabb a munkahellyel rendelkezők körében, majdnem háromnegyedük vetné el ezt a technológiát a pozíciók betöltése során. Ezzel szemben azoknak, akiknek éppen nincs állásuk „mindössze” 61 százaléka véli úgy, hogy az MI-t nem szabad bevetni a toborzás és kiválasztás során bizonyos feladatoknál.

 

Szkeptikus munkavállalók

A Yoh felméréséből az is kiderült, hogy a folyamat egyes fázisainál mennyire tartják elfogadhatónak a mesterséges intelligencia alkalmazását a munkavállalók. A végső kiválasztás esetében a megkérdezettek 42 százaléka gondolja úgy, hogy elfogadhatatlan az MI használata, míg a virtuális állásinterjúk esetében a válaszadók harmada vélekedik így. Majdnem ilyen arányban zárnák ki a munkavállalók a technológiát, amikor azt kell megállapítani, hogy az adott jelölt igazat állít-e szakmai tapasztalatairól, végzettségéről az állásinterjú során.

„Annak ellenére, hogy az amerikaiak többsége szkeptikus, az MI technológia már évek óta segíti a vállalkozásokat abban, hogy jobb és több információra alapozott döntéseket hozzanak a pozíciók betöltése során, ami mind a cégeknek, mind a jelölteknek előnyös” – fogalmazott Emmett McGrath, a Yoh elnöke. „Ugyanakkor a mesterséges intelligencia csak kiegészíti és erősíti, de nem helyettesíti a hagyományos toborzási módszereket, és a technológiát a humán erőforrás szakemberek tapasztalatával, tudásával és megérzéseivel együtt lehet igazán hatékonyan alkalmazni” – tette hozzá McGrath.

Érdekes módon az idősebb amerikaiak kevésbé elutasítók az MI toborzásnál és kiválasztásnál történő alkalmazása kapcsán, mint a fiatalok. A végzettség esetében pedig úgy tűnik, hogy minél magasabb szintű, annál kevésbé tartják elfogadhatónak a munkavállalók a mesterséges intelligencia bevetését.

 

Digitalizálódó kiválasztás

Jelenleg a toborzásban sokkal gyakoribb az MI alkalmazása, mint a kiválasztásban – számolt be a tapasztalatokról Laczai Róbert, az At Work alapító-tulajdonosa. Léteznek már olyan megoldások, amelyek hatalmas önéletrajzi adatbázist kezelnek, és a rendelkezésre álló információkat felhasználva segítenek a munkavállalóknak abban, hogy akár olyan pozíciót is megpályázzanak, ami maguktól ugyan nem jutott volna eszükbe, de mások hasonló képesítéssel és tapasztalattal abba az irányba próbálkoztak. „Ilyen típusú, valódi algoritmusalapú megoldás a toborzásban már jelen van, azonban a kiválasztásban egészen más a helyzet. A digitalizáció ugyan itt is megjelent, de még nem tartunk ott, hogy az MI-t használjuk, pontosan azért, mert annál a technológiánál van egy rész, ahol nem értjük az algoritmus működését, azonban a kiválasztásnál ezt nem engedhetjük meg, ott nem lehet semmilyen bizonytalanság, csak olyan algoritmussal dolgozhatunk, aminek működését pontosan ismerjük” – mutatott rá Laczai Róbert. A cég rendkívül fejlett számítógépes tesztrendszerrel támogatja a vállalkozásokat a megfelelő munkatársak kiválasztásában, de ezen túlmenően a megoldás többek között sportolók felkészítésében is alkalmazható.

 

Vegyes megítélés

A társaság által használt megoldás kizárólag számítógépes felületen működik és segítségével számos tényezőt képesek mérni és bár lényegében munkahelyzetben vizsgálják a jelöltek viselkedését és reakcióit, a gamifikációnak, vagyis játékosításnak köszönhetően a tesztelők könnyebben elfogadják ezt a módszert, sőt akár még élményszerű is lehet számukra.

„A rendszer úgy dolgoztatja meg a pályázókat, mint egy számítógépes játék, nagyon aktív tevékenységet végeznek, miközben végigmegy például egy igen összetett személyiségteszt. A számítógépes tesztrendszer megítélése a jelöltek körében a normál eloszlás szerint alakul, vannak rajongók, ugyanakkor a legnagyobb félelemben élők körében magas az elutasítottsága, mert fárasztó, kiszámíthatatlan. Azt lehet mondani, hogy minél bizonytalanabb valaki saját magában, annál inkább elutasítja ezt a módszert. A vállalatok nagyon kedvelik a megoldást, mivel rengeteg időt és energiát lehet így megspórolni, a tesztek kiértékelését is algoritmus végzi, így például több száz teszt elemzése is pár kattintással, nagyon rövid idő alatt elvégezhető. Az utóbbi időben pedig egyre nagyobb az igény arra, hogy online végezzék el ezeket a teszteket, hiszen így a földrajzi távolság sem jelent akadályt, ugyanakkor a számítógépes rendszer jellemzői miatt az az ideális, ha notebookon vagy asztali gépen csinálják meg a tesztet a jelöltek” – részletezte Laczai Róbert.

Bár a fejlett technológia és a digitális megoldások komoly előnyökkel járnak, az At Work alapítójának tapasztalatai alapján a jelöltek részéről továbbra is a személyes interjú a legelfogadottabb. A szakember szerint ez abból adódik, hogy ilyen helyzetben van meg az emberekben a legerősebben az az érzet, hogy befolyásolni tudják a folyamatot. „Egy jól felkészült pályázó akár 95 százalékát is át tudja adni azoknak a gondolatoknak egy személyes állásinterjú során, amiket előre eltervezett, és ritkán szembesül olyan helyzettel, amivel korábban nem találkozott. Ezért is van az, hogy bár a vállalkozások körében egyre népszerűbbek a videóinterjú megoldások is, a jelöltek ezeket kevésbé kedvelik” – tette hozzá Laczai Róbert.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: