Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap

HR

spoon
Forrás: ITB

Együtt, egymást segítve és erősítve tette főszereplővé a humánerőforrást és az informatikát hagyományos őszi konferenciáján a NEXON. Hogyan támogatja a digitalizáció és az MI a HR-folyamatokat? Kell-e tartani a robotizációtól? És vajon mennyire jelent komoly problémát a digitális függőség? Minderre választ kaptunk az idei IT-Kikötőn – a Spoon hajó pedig ismét megtelt.

„Általános vélemény, hogy az IT és a HR nem érti és nem értheti meg egymást. Mi 30 éves tevékenységünkkel próbáljuk ezt cáfolni, olyan megoldásokat és termékeket fejlesztve, amelyek nemcsak hatékonyak, de érthetőek, és reményeink szerint szerethetőek is. Bár azt nem lehet tökéletes pontossággal előre megmondani, hogy a diszruptív technológiák miként jelennek majd meg a HR-ben (például mi oktatjuk-e a robotokat vagy ők oktatnak-e majd minket), de abban biztosak vagyunk, hogy a digitalizáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia megoldásai teljesen átformálják és alapjaiban határozzák meg életünket a közeljövőben.”

Ocskay Szilárd, NEXON

 

Ezekkel a felvezető gondolatokkal nyitotta meg Ocskay Szilárd ügyvezető igazgató a NEXON IT-Kikötőt, előrevetítve a konferencia témáját, ami igen bőséges volt: találkoztunk Watsonnal, Alberttel és Vandával is, de azt is megtudhattuk, hogyan lehet másfél perc alatt 100 munkavállaló beosztását elkészíteni, és természetesen az ITB Club sem hiányozhatott a sorból.

Legyen áldás a digitalizáció!

De vajon hogyan lesz a digitalizációból áldás és nem átok? Például úgy, hogy olyan üzletekben is vásárolhatunk, amelyekben fizikailag sohasem járunk a földrajzi távolság miatt. Vagy úgy, hogy bármit mérhetünk, bármiről gyűjtetünk könnyűszerrel saját adatot. Vagy úgy, hogy virtuálisan is elintézhetjük bankügyeinket; az agrárium pontosan becélozhatja a vegyszerkiszórás ütemét, területét, mértékét; a chatbotok pedig bármire válaszolnak.

Vityi Péter, IVSZ
 

Ahogy Vityi Péter, az IVSZ alelnöke fogalmazott: a digitalizáció segítségével jobb döntések születhetnek az élet minden színterén, mert ugyan az emberi döntések racionalizáltak, de jellemzően érzelmi alapon születnek. A döntések minősége azáltal lesz jobb a technológiának köszönhetően, hogy valós időben (IoT), adatalapon (big data) és gépi tanulást (MI) felhasználva születnek meg. A mesterséges intelligencia fejlődése olyan új megoldásokat honosít meg, amelyekkel a HR-tevékenység is korszerűbbé válik.

Sepp Norbert, IBM
 

Sepp Norbert az IBM mesterséges intelligenciája, a Watson példáján keresztül mutatta be, mely területeken javíthatja az MI a HR-tevékenységeket. A Watson Recruitment például kiemeli a HR-es napi munkájában a legfontosabb feladatokat, tényezőket, szempontokat. Vagy a jelöltek képességeit egy analitikai felületen összesítve láthatja a toborzással foglakozó munkatárs. A Candidate Assistant chatbotja a leendő munkatársakat segíti abban, hogy tájékozódjanak a cég tevékenységéről; az Onboarding Assistant a már felvett munkatárs szervezetben való eligazodását segíti; a Career Coachot pedig karriermenedzsmentben tekintetében lehet igénybe venni.

Emberi munkaerőre mindig szükség lesz

Mint azt a szakember kiemelte, nem arról van szó, hogy eljön az automata beosztottak és robotizált főnökök világa, hanem arról, hogy az emberek számára unalmas, monoton és időrabló folyamatokat a gépi automatizálásnak lehet átadni. Az MI-alapú rendszerek gyorsan, pontosan és fáradhatatlanul végzik a számunkra nem inspiráló feladatokat, és komplex összefüggéseket is képesek kezelni. Az emberi munkaerő azonban nem válik feleslegessé!

Dobó Mátyás, Invitech
 

Az azonban biztos, hogy az élő munkaerő szerepe teljes újragondolás előtt áll a 21. századi munkavégzésben a robotok térnyerése miatt. Legyen szó gyártó vagy szoftver robotokról, ipari folyamatokról vagy irodai munkavégzésről, egyértelmű, hogy a teljesen automatizált értékláncok mentén működő iparágak hajnalát éljük. Vagyis egyre távolabb kerülünk munkánk során a végrehajtástól, és egyre közelebb a tervezéshez. „Ideje keretbe állítani ezt a folyamatot, és pozitív, a munkaerőpiac számára is értelemmel és lehetőséggel megtölteni” – fogalmazott Dobó Mátyás, az Invitech stratégiai és üzleti támogatások igazgatóhelyettese.

Magyarországon jellemzően komplex, bonyolult és sokszor kaotikus menedzsmentkultúrában élnek a vállalatok, amelyben a változás előmozdítása nehéz, és nagyban meghatározza, hogyan gondolkodnak az adott vállalatról. Érdemes például egy házként tekinteni rá, amelynek alapzata stabil, nem változik. A hozzá kapcsolódó alsó struktúra akár több száz évig is megmaradhat. A benne lévő szolgáltatások 7-15 évente változhatnak, míg a berendezési tárgyak akár havonta. Ezt a hasonlatot kiválóan át lehet ültetni a technológia és a cég oldalára. Az új folyamatok, újfajta munkavégzés bevezetése viszonylag gyors, pár hónap alatt megvalósulhat, de egy alaprendszer teljes leváltása már jóval hosszabb (években mérhető) és időigényesebb feladat. Az átalakulást azonban el kell kezdeni.

Szoftver robotok vs. biorobotok

Albert és Vanda is „találkozott” az IT-Kikötőn – előbbi az Abesse vállalati robotja, utóbbi a T-Systems virtuális asszisztencia platformja. De miben segíthetnek? Albert a folyamatok automatizálásával csökkenti az eddig manuálisan végzett monoton munkát; megtalálhatjuk, hol veszítjük el a legtöbb időt és termelőkapacitást. Csak betanítjuk a robotot, ő pedig hiba nélkül elvégzi helyettünk a rendszeresen ismétlődő feladatokat – akár éjjel is. Elvégzi helyettünk a tesztelést, így jobban fókuszálhatunk a kiszűrt hibák javítására és a fejlesztés minőségére, és rugalmasabban reagálhatunk a változó üzleti igényekre is. Elég értenünk a folyamati logikát, a robot pedig szorgalmasan kódol helyettünk, részletezte Németh Zoltán, a vállalat ügyvezető igazgatója. A chatbot pedig beépíthető az ügyfélkapcsolati folyamatokba – az ügyfél kérdez, a robot válaszol. Akárcsak Vandánál. Domján Ádám, a T-Systems Magyarország vezető termékfejlesztője élőben mutatta be, milyen is egy digitális üzleti asszisztenssel beszélgetni – Vanda gyakorlatilag gond nélkül és gyorsan elintézett mindent, amire az ügyfél (a hívó fél) kérte (például a bankszámlaegyenleg aktuális állapotának lekérdezése vagy a napi limit módosítása, de azt is villámgyorsan megmondta, hol található a hozzánk legközelebb eső, adott bankfiók). A fenti két példából is látszik, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás már nem csupán jól hangzó hívó szó, hanem a gyakorlatba ültetett, azonnal forintosítható újítások technológiai alapját képezi.

 

Ne járjunk úgy, mint a dinoszauruszok!

A legtöbb HR-vezető a saját bőrén érzi, hogy a toborzás, a megtartás és az ösztönzés klasszikus megközelítései, formái önmagukban már nem elegendőek. Mindaz a tudás és tapasztalat, amellyel eddig rendelkeztek, nem elégségesek már, érdemes tehát időben tájékozódni és új utakat, módszereket keresni, hangzott el az ITB Club kerekasztal-beszélgetésén – mint hagyományosan, ezúttal is az IT-Kikötőn tartotta meg szeptemberi klubját az ITBUSINESS. „A legizgalmasabb kérdés, hogy mi lesz a HR szerepe a digitalizációban. Stratégiai partner lesz-e, aki driverként viszi előre a digitalizációt, irányt mutatva az üzletnek, vagy kullog az egész változás mögött” – fogalmazott Kónya László az ITSH képviseletében.

Kónya László (ITSH), Szőnyi Zoltán (MOTIMENT) és Hunyady Lajos (NEXON)
 

Szőnyi Zoltán, a MOTIMENT üzletfejlesztési vezetője úgy véli, a saját önbeteljesítő jóslatainkat határozzuk meg most. Vagyis az, hogy barát lesz-e vagy ellenség a digitalizáció és milyen irányban fejlődünk (az MI-vel együtt), a mai döntésünknek lesz az eredménye a jövőben. Abban pedig, hogy mit és hogyan tegyünk, még vannak nagy kérdőjelek. A cégvezetők pontosan tudják, hogy digitalizálni akarják a folyamataikat, de hogy mi szerint haladjanak, mit helyezzenek prioritásba, az még nem tiszta. A szakember véleménye szerint humánerőforrás szempontból azok a technológiai megoldások lesznek mérvadók a HR digitalizációjában, amelyek a megtartást és a folyamatos visszamérés lehetőségét biztosítják.

Idén is megtelt a Spoon hajó
 

„A NEXON az operatív HR-funkciókat digitalizálta első körben, és a stratégiai HR a következő cél, amely területre az MI és az automatizálás egyre inkább be tud lépni” – mondta Hunyady Lajos, a vállalat üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója, hozzátéve, hogy náluk a digitalizáció alapelvárás, a folyamatok digitalizálása mindig is fókuszban volt, ami saját folyamataik hatékonyabbá tételében, szolgáltatásaik, termékeik élenjárásában és a fiatal munkaerő megcélozásában egyaránt fontos.

„A változásoknak ellenálló vezető ki fog halni, mint a dinoszauruszok – fogalmazott Kónya László. – Rövidtávon az MI döntéstámogató, döntés-előkészítő funkciót tud betölteni, hosszabb távon azonban vélhetően átveszi az összes repetitív feladatot. Ebből a szempontból izgalmas a HR szerepe, mert a jövőben azok a skillek lesznek fontosak, amelyek megkülönböztetnek bennünket a gépektől. Lásd: érzelmi intelligencia, intuitív készségek, kreativitás.”

A jó beosztás versenyelőnyt jelent

Megfelelő embert a megfelelő helyre. Létszámban is, hozzáértésben is. Erről szól az ideális beosztás. Vagyis pontosan annyi ember legyen az adott területen és pontosan olyan tudással, amennyire és amilyenre éppen szüksége van a cégnek. A legjobb beosztás azonban sok munkával állítható össze és időigényes feladat – pedig működhet egy gombnyomásra is. Barna István fejlesztési üzletág igazgató előadásában a NEXONtime iPlan automatikus beosztástervező funkcióit és használatát mutatta be, az alkalmazás a munkaidő-tervezés és a bérszámfejtés hatékony összekapcsolása. Gyakorlatilag másfél perc alatt képes 100 ember egyhavi beosztástervét elkészíteni. Webes felületen teszi egyszerűvé a munkaerő-szükséglet rögzítését, majd az ideális beosztásterv automatikus elkészítését. Mindeközben felhasználja a HR-rendszerben meglévő munkavállalói adatokat, kezeli a dogozók által jelzett igényeket is, és villámgyorsan tud reagálni a váratlan eseményekre is. Figyelembe veszi a piaci igényeket, így minimalizálja az alul- és felültervezést, de figyelembe veszi a dolgozók kompetenciáit is, ahogyan a vállalati és a törvényi szabályozást egyaránt.

 

Doktor úr, mentsen meg!

A konferencia egyik legjobban várt előadója kétségtelenül Zacher Gábor volt – ismertsége és népszerűsége mellett talán azért is, mert az elmúlt hetekben bőven olvashattunk róla a sajtóban. A toxikológus a digitális függőség rejtelmeibe avatta be a jelenlévőket, elsősorban a gyermekek, a tinédzserek szempontjából. Miért fontos erről beszélni? Mert a közösségi média a kábítószerekkel megegyező függőséget okoz. Mert a cyberbullying (kiberzaklatás) legkülönfélébb formáival találkozhatnak a fiatalok a világhálón (lásd Momót vagy a Kék Bálna kihívást).

Zacher Gábor
 

Mert a világháló nem felejt – egy ciki fénykép örökre megmarad és évekig nevetnek rajta az osztálytársak, ez pedig jelentős mértékben meghatározhatja egy fiatal személyiségfejlődését. Mert a gyermekek 90 százaléka közvetlenül elalvás előtt is használja a mobilját – holott elalvás előtt egy órával már el kellene felejteni a készüléket (a felnőtteknek is). Sőt, gyakorlatilag az alvásidőből vesznek el órákat azért, hogy mobilon játszanak, cseteljenek vagy videókat nézzenek. És azért is, mert az ő közösségi életük a lájkgyűjtésről szól: akit lájkolnak, az népszerű, aki népszerű azt szeretik. Akit nem szeretnek, azt kiközösítik, az szorong és depressziós lesz. Nos, kell-e tovább ragozni, miért van létjogosultsága egy orvosnak és a témának egy IT–HR-konferencián?

 

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2054 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lakovich Nándor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4911 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: