Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


34_1n.jpg
Forrás: ITB

Vállalkozások tömegesen szembesülnek napjainkban az utódlás kényszerű kérdésével. A generációváltást viszont csupán a cégek harmada éli túl sikeresen. A digitalizáció ugyan segíthet, de ezt a kihívást csak egy megújulásra képes szervezet tudja eredményesen megoldani.

Ha a generációváltás nem megtervezett stratégia alapján kerül kivitelezésre, a vállalkozások – főként a családi alapon nyugvó cégek – belebuknak ebbe a kényszerű és kellemetlen, de kötelező átmenetbe. A legtöbb cég még (az ugyancsak kényszerű és kötelező) digitális transzformációba is alig kezdett bele, nem véletlen hát, hogy az utódlás a legutolsó probléma, amivel foglalkoznak. Sokan reménykednek abban, hogy házon belül vagy a gyerekeik által tudják a céget továbbörökíteni, de a tapasztalatok szerint sajnos ez a verzió a leginkább kudarcra ítélt hazánkban.

 

A generációváltás nem kerülhető el

Magyarországon a rendszerváltás után történt meg a nagy cégalapítási hullám, a több mint 25 éve létrehozott cégekre tehát most szakadt rá ez a kényszerű váltás, hiszen vezetői jócskán a nyugdíjkorhatár felett járnak. A magyar vállalkozásokra jellemző, hogy 85 százalékuk már a harmadik generációt sem élte túl és becsődölt; akik fennmaradtak, nehezen tudják megőrizni növekedési és versenyképességüket, ha nem gondoskodnak megfelelő átmenetről. A tulajdonosok 74 százaléka a tulajdona megtartásával szeretné valahogy kivitelezni a cégvezetés átruházását; felük egy-egy családtagnak adná; 17 százalékuk cégen belüli megbízható szakemberre testálná és csak 10 százalékuk bízná külsősre; míg 18 százalékuk pedig végső esetben eladná vállalkozását (a BDO és az Opten közös felmérése szerint).

A magyar vállalkozásokra jellemző az is, hogy legalább két generáció dolgozik együtt bennük, és két-három családtag is besegít a dolgos hétköznapokban, viszont a legfiatalabbak csak optimális esetben (ha a céges szamárlétrát végigjárták és megismerték a vállalkozás működésének minden csínját-bínját) alkalmasak arra, hogy zökkenőmentesen átvegyék az alapítótól a céget. A legkisebb, Y generációs királyfi már nem biztos, hogy király szeretne lenni apja cégében, átvéve annak terheit és nyűgét. A legtöbb esetben a testvérek közötti rivalizálás és a generációk közötti antagonisztikus ellentétek is rontják az esélyt a békés átmenetre.

Nem szabad elfeledkezni a magyar cégvezetés rákfenéjéről, a feudalisztikus és autoriter vezetési stílusról sem. Egy-egy cég esetében a cégvezető több funkcióért is felelős, nincsenek pontos beosztások és feladatok (sőt, workflow sem), vagy több funkciót visz egyszerre egy bevált és megbízható szakember. Így a kényszerű digitalizáció során csontvázként bukkannak elő a szekrényből problémák, megnehezítve a modernizálást és a generációváltást is, akár a cég végét is jelentve.

Kétélű fegyver lehet a digitalizáció

Ugyan a Deloitte felméréséből az derül ki, hogy a kkv-k pozitívan értékelik a digitalizációt és már nem ódzkodnak tőle annyira, mégis kevesen mernek ténylegesen merészen belevágni a teljes digitális transzformációba, hiába támogatja az jobban az üzleti ökoszisztémát, mint az „analóg” üzletvezetési megoldások. Nem véletlen, hogy csak a fiatal titánokkal felvértezett, újgenerációs vállalkozásoknak van átfogó digitális stratégiája, a többiek 40 százaléka még gondolkodik, és ezért is szigetszerű ez az átmenet.

A legtöbb esetben viszont kétélű fegyver lehet a mindenhatónak vélt digitalizáció. A generációváltás során rákényszerülnek a digitalizációs átvilágításra, de kiderülhet, hogy a legtöbb vállalkozás értékét túlbecsülték. Az egy kézben tartott folyamatokat csak sokkal nagyobb költséggel lehetne digitálisan is kivitelezni, és az eddig sikeres vállalkozásról kiderül, hogy valójában csak az „ad hoc” kapcsolati hálója miatt volt sikeres.

 

Céges túlélési alternatívák

A magyar kkv-szektorra jellemző, hogy fejletlen a szervezeti kultúrája. Ritka kivétel, hogy professzionális menedzsmenttel működtetnék a céget, ezért sem tudják az alapító személyétől könnyedén, fizikailag is függetleníteni a vállalkozást a generációváltás során. Ez a vezetői „személyi diktatúra” viszont időzített bombaként ketyeg, hiszen nem igazán törődtek a vezetők azzal, hogy kineveljék a megfelelő utódokat az évek során. Családon belül vagy azon kívülről sem igyekeztek a vállalkozás működését átlátó fiatal, legalább középvezető menedzsereket mentorálni. Így saját hibájuk miatt vagy értékesítik, vagy külső befektetőkre kénytelenek bízni az irányítást.

Szerencsére azért vannak a fentieknél biztatóbb lehetőségek is ma már. Ilyen például a bizalmi vagyonkezelés (BVK) intézménye, melynek lényege, hogy a tulajdonos a cégvagyont egy vagyonkezelőre bízza, majd csak a meghatározott feltételek meglétekor adja át a vezetést a kijelölt utód(ok)nak, a vállalkozást eközben pedig egy külsős operatív menedzsmentre bízzák. Hazánkban 2013-tól van lehetőség erre – igaz, komoly tárgyi és személyi feltételrendszerrel működhet csak ilyen vagyonkezelő (70 milliós saját tőkével, és 70 milliós pénzügyi biztosítékkal kft. vagy zrt.-ként, illetve ügyvédi irodaként).

 

Családi vagyonkezelő alapítványok

A másik friss nóvum a kormány új találmánya, a családi vagyonkezelő alapítványok bevezetése lehet (Trust, avagy Stiftung). Ezzel a megoldással nemcsak az adózás lesz kedvezőbb, de hosszabb távon egyszerűbb lesz a vagyon átadása és az öröklés kivitelezése is. A magyar verzióját viszont a kormány 600 milliós vagyoni határhoz köti majd (a törvényjavaslatot most tárgyalta a Parlament), ami nemcsak pénz, de a vagyoni hozzájárulás is lehet (apport). Sőt, akár új cégeket is létrehozhatnak a jövőben.

A vagyonkezelő alapítvány meghatározott célt jelölhet ki alapító okiratában, és vagyoni juttatást is teljesíthet a benne szereplő kedvezményezetteknek (a cég utódainak). Ugyan korábban is volt lehetőség családi alapítványok létrehozására, de ezek eddig nem végezhettek nyereségcélú gazdasági tevékenységeket. Láthatóan a magyar cégek generációváltását szeretnék egy huszárvágással megoldani, illetve ezek közül az erősebb, a magyar gazdaságot támogató kkv-kat átmenteni, a sikeres vállalkozói réteg megizmosodását elősegíteni és a külföldi cégeket idevonzani.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2053 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Loncsár Tibor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4910 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: