Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


14_1n.jpg
Forrás: ITB

Hatalmas ugrás egy startupnak, ha sikerül átlépnie az országhatárt és saját leányvállalattal tud megjelenni egy külföldi piacon. Számos olyan feladat van ilyenkor, amit szinte minden országban el kell végezni, de természetesen akadnak specialitások is, például a briteknél a bankszámlanyitás kapcsán, vagy a német adórendszer esetében.

Ha megkérdezzük egy startup alapítóit a középtávú terveikről, vagy éppen egy sikeres tőkebevonás után, akkor nagy valószínűséggel a válaszban előjön, hogy szeretnének kilépni a nemzetközi piacra, vagy megerősíteni a már meglévő jelenlétüket. Ez természetes is, hiszen az igazán gyors növekedéshez – ami ugye a startupok definíciójának egyik összetevője – a magyar piac nem elég nagy, főleg ha egy speciális B2B szegmensre fókuszál az adott vállalkozás.

A határon túli megjelenésnek persze számos formája lehet, azonban az igazán komoly eredmények eléréséhez a tapasztalatok alapján már az kell, hogy saját érdekeltséggel bírjon a megcélzott piacokon a cég.

 

Ahány ország, annyi szokás

A külföldön történő cégalapításnak vannak általános szabályai, amelyekre szinten minden országban oda kell figyelni és természetesen szép számmal akadnak speciális feltételek is.

„Szinte minden egyes államban van egy jogi regisztrációs kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az ott létrejövő leányvállalatot, fióktelepet regisztrálni kell a helyi cégbíróságnál a megfelelő módon. Egy másik kötelezettség, hogy legyen a cégnek bankszámlája. Ez nálunk nem tűnik nagyon lehetetlen kihívásnak, de az Egyesült Királyságban például már sokkal komolyabb átvilágításon kell átesnie egy társaságnak, ha bankszámlát szeretne nyitni. A feltételek tehát nagymértékben függnek attól, hogy melyik államról beszélünk” – mondja Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója.

Ha már szóba került az Egyesült Királyság, a szakember arra figyelmeztet mindenkit, hogy ha a szigetországban készül cégalapításra, március 29-ét mindenképpen várja ki. Ez ugyanis a Brexit tervezett időpontja, és egyelőre még rengeteg a bizonytalanság a britek Európai Unióból történő kilépése körül – többek között áfafizetési, társadalombiztosítási, vám és munkavállalási kérdéseket is tisztázni kell.

 

Kötelező feladatok

Egy új külföldi cég alapításánál természetesen azt is el kell dönteni, hogy kik dolgoznak majd ott. Az Európai Unión belül ugyan nem kell engedély ahhoz, hogy magyar munkavállalók dolgozhassanak a határon túli társaságban, azonban bejelentési kötelezettség természetesen ebben az esetben is van, illetve meg kell felelni a helyi munkajogi szabályoknak. Olyan tényezőkre kell gondolni, mint például a maximális heti munkaidő vagy a minimálbér.

Félmilliárdos keleti nyitás

Érdemes a nemzetközi piacokban gondolkodnia minden magyar vállalatnak, hiszen a 10 milliós hazai piacot a környező országok könnyedén túlszárnyalják. És ehhez nem is kell feltétlenül a saját tőkét felhasználni. A szoftvermenedzsmenttel foglalkozó IPR-Insights csoport például a szomszédos Romániát szemelte ki terjeszkedésének célpontjául. A román GDP 1,6-szer nagyobb, mint a magyar, és 19,6 millió lakosa is jelzi, hogy kétszer akkora piacról van szó.

Nem saját erőből mennek a szomszédos országba, hanem az állami Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. támogatásával, akiktől 465 millió forintot kapnak erre a célra a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapból. Bukaresti irodát nyitnak, saját helyi csapattal, erőteljes marketing fókusszal. Terveik szerint 2021-re már nullszaldós lesz a befektetés, és 2024-ben 400 millió forintos árbevétellel tervez az ottani leányvállalat. Ez lenne a második külföldi ország a magyar cég számára, Lengyelországban 2014-ben nyitottak képviseletet, 2018-ban már nullszaldós volt tevékenységük.

 

A társadalombiztosítás kapcsán egységesek az EU-n belül a szabályok, így ha a magyar startup külföldi érdekeltségéhez csak kiküldetésbe érkezik egy hazai kolléga, akkor utána a magyar TB-rendszer alapján kell fizetni a járulékokat. Ha azonban tartós a külföldi munkavégzés, akkor már természetesen az ottani társadalombiztosítási szabályok szerint kell eljárni. A lényeg azonban az, hogy nem kell párhuzamosan, két országban fizetni a TB-t a munkatársak után. Persze más a helyzet, ha EU-n kívüli országban jön létre a leányvállalat, ebben az esetben ugyanis akár az is elképzelhető, hogy mindkét államban kell fizetni társadalombiztosítási járulékot a munkavállalók után.

Az általános, minden országban elvárt tennivalók közé tartozik a helyi adóhatósághoz történő bejelentkezés, a társasági adó és az áfafizetés kérdésének tisztázása. Ennek kapcsán egyébként eltérő gyakorlatok vannak; változó, hogy már a cégjogi bejelentkezésnél megtörténik, vagy külön kell jelezni az adóhatóság felé a cég elindulását.

Ha ezeket a kötelező feladatokat letudta egy vállalkozás, akkor jöhetnek az olyan, a működéshez szükséges dolgok, mint az irodabérleti szerződés megkötése, illetve a külföldi munkavállalók felvétele. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni azt is, hogy vannak olyan országok, ahol bizonyos szakterületeken kötelező biztosítást kötni a munkavállalókkal kapcsolatos kockázatokra. Az Egyesült Királyságban például a jogászoknál és orvosoknál kötelező a szakmai biztosítás, amely enyhítheti azt az anyagi felelősséget, ami a szakma gyakorlása közben hozott rossz döntés miatt terhelheti a céget.

 

Kilenc pontos lista

A magyar startupok számára általában a szomszédos országok számítanak az első lépcsőnek a külföldi terjeszkedésben, és bár ez viszonylag biztonságos megközelítésnek számít és természetesen megnöveli az elérhető piac méretét, a komolyabb előrelépés érdekében érdemes kissé messzebb tekinteni. Mérete és közelsége miatt Németország és az Egyesült Királyság lehetnek még igazán vonzó célpontok Európában – igaz, nagy kérdés, hogy a Brexit után hogyan alakul majd a szigetország helyzete és az milyen hatással lesz az ott működő vállalkozásokra. Az elérhető piac mérete, a startupok számára kedvező környezet mellett az is vonzóvá teheti az Egyesült Királyságot, hogy jó kiindulópont lehet a többi angol nyelvű országhoz, köztük a szinte minden, globális sikerre törő innovatív vállalkozás kívánságlistáján szereplő amerikai megjelenéshez.

Honyek Péter tájékoztatása szerint a cégalapítással kapcsolatos általános teendőkön kell végigmenni akkor is, ha a briteknél hozna létre saját vállalatot egy magyar társaság. „Alapvetően egy kilenc pontból álló lépéssorozatot kell megvalósítani. Természetesen el kell dönteni, hogy a rendelkezésre álló cégformák közül melyiket választja az adott társaság, majd ahogyan más országok esetében, az Egyesült Királyságban is kell jogi regisztráció. Ezt követően gondoskodni kell a munkavállalókkal kapcsolatos engedélyek beszerzéséről, majd a bankszámlanyitásról. Ezután jöhet az adóregisztráció, a fizetések utalásához szükséges regisztráció, majd kell egy székhely a cégnek, és ha ezek adottak, akkor elkezdheti a társaság a munkatársak felvételét és esetleg különböző vállalati biztosításokat is köthetnek” – részletezte a szakember.

 

Számlanyitási specialitások

A jogi regisztrációt a „Companies House”-nál történő jelentkezéssel lehet letudni, ez lényegében interneten keresztül megoldható, így akár egy nap alatt is végbemehet és minimális költsége van. Ha csak magyar, illetve európai uniós munkavállaló dolgozik majd az angliai cégnél, akkor egyelőre nincs szükség vízumra – ez egyébként várhatóan a Brexit után sem változik –, azonban ha vízumköteles országból is lesz majd munkavállalója a cégnek, akkor a megfelelő papírok beszerzése az ő esetében akár három hétig is tarthat és közel 600 fontba kerül.

Míg itthon egyszerű és meglehetősen gyors egy vállalati bankszámla megnyitása, addig az Egyesült Királyságban azzal kell számolni, hogy legalább két hétig tart ez a folyamat. Ráadásul a procedúra sokkal bonyolultabb, ha alacsony forgalmú a cég, és az ügyvezető nem brit állampolgár, amelyek közül legalábbis az első tényező igencsak jellemző egy startupra. A legtöbb esetben szükség lesz az angliai telephely címére, illetve személyes találkozóra a vállalkozás és a kiszemelt bank képviselői között.

Az adóhatóságnál történő regisztráció online is elvégezhető, míg a fizetések kezeléséhez szükséges regisztráció öt napot vehet igénybe. Az irodabérlés és a munkaerő-felvétel időtartama természetesen minden cégnél egyedi, viszont a szükséges biztosítások megkötésénél nagyjából még további két héttel kell számolni.

 

Kötelező a könyvelő

Németországban nagy mértékben befolyásolja a cégalapítás időtartamát és persze költségeit az, hogy milyen típusú társaságot hoz létre valaki. Egy egyéni vállalkozás akár egy nap alatt is elindulhat, minimális befektetéssel, de a korlátolt felelősségű társaságnak is van olyan változata, amely viszonylag gyorsan, egyszerűen és 1 eurós indulótőkével megalapítható.

A külföldi cégek azonban az esetek többségében a GmbH formát választják, vagyis korlátolt felelősségű társaságot hoznak létre. Ebben az esetben mindenképpen közjegyzőhöz kell fordulni, ugyanis ő készíti el a cégalapításról szóló okiratot, és regisztrálja a társaságot a cégjegyzékbe. A GmbH alapításával kapcsolatos költségeket jogszabály határozza meg, és a 25 ezer eurós előírt alaptőke mellett még valamivel több mint 680 euróra lesz szükség, a közjegyzői és regisztrációs díj miatt. Attól függően, hogy Németország melyik szövetségi államában hozzák létre a korlátolt felelősségű társaságot, a cégjegyzékbe történő felvétel 1–8 hetet vehet igénybe.

Már a cégbejegyzéshez szükséges megadni egy székhelyet, pontos címmel. Az indulásnál persze célszerű lehet co-working megoldást, vagy irodai szolgáltatást kínáló cég segítségét igénybe venni, ez jelentősen csökkentheti az induló költségeket és még azzal az előnnyel is járhat, hogy rögtön üzleti kapcsolatokat is teremthet a német piacra lépő vállalkozás. Mivel a német adórendszer rendkívül bonyolult, mindenképpen célszerű felfogadni helyi könyvelőt az adózással kapcsolatos feladatok elvégzésére.

 

Eltérő elvárások

Bár az Egyesült Államokban való megjelenés az elérhető piac mérete és a lehetőségek miatt igen vonzó, komoly kihívást jelent még a már bizonyított, akár nemzetközi tőkével is támogatott társaságok számára is. Az amerikai cégalapításkor figyelembe kell venni, hogy az Egyesült Államokban a szövetségi kormánynak és minden egyes államnak saját törvényei, valamint adminisztrációja van. Az amerikai rendszerben nem a cégbíróság, hanem az állami hivatal (Secretary of State) vezeti a nyilvántartást, abban nem tüntetik fel a tulajdonosokat, a regiszterbe csak a menedzsment kerül be, és az sem szükséges, hogy a tulajdonosoknak és a menedzsereknek állandó bejelentett lakhelyük legyen az ország területén.

Az Egyesült Államokban történő cégalapításkor mind az állami (State), mind szövetségi (Federal) szintű bejegyeztetés szükséges. Az egyik első tennivaló a szövetségi adóazonosító szám beszerzése az adóhatóságtól. Ezzel párhuzamosan számos helyi állami hivatalnál szükséges a bejegyeztetések elvégzése. Ha a társaság alkalmazottakkal is rendelkezik, akiknek bért fizet, akkor az adott állam munkaügyi hatóságánál is be kell jegyeztetnie magát. A bankszámlanyitáshoz már szükség lesz a cég adószámára, a cégbejegyzés dokumentumára, a jóváhagyott alapító okiratra, illetve az eljáró személytől két fényképes igazolványra. Az egyes szövetségi államokban eltérő szabályok lehetnek, amelyekről az interneten lehet tájékozódni.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2052 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Bak József

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4901 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Inviitech

A legkeresettebb cégek: