Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
32_1.jpg
Forrás: ITB

A fenntartható üzleti modell megtalálása és a szükséges tudás és tapasztalat megszerzése jelenti a legnagyobb kihívást az oktatási startupok számára az ITBUSINESS által megkérdezett vállalkozások képviselői szerint. Az igazi edtech forradalom még várat magára, viszont 2025-re már 342 milliárd dolláros lehet a piac.

Hatezer milliárd dollár – becslések szerint ennyit költöttek a múlt évben a világ kormányai, szülői, diákjai és vállalatai oktatásra. Az oktatási ökoszisztémára vonatkozó kutatásokkal, illetve a különböző kezdeményezések összefogásával foglalkozó HolonIQ adatai szerint azonban ebből az elképesztő összegből mindössze 152 milliárd dollár, vagyis kevesebb mint három százalék jutott a képzéssel kapcsolatos technológiai fejlesztésekre. A helyzet a társaság középtávú előrejelzése alapján kis mértékben javul majd, mivel a prognózisuk szerint a 2025-ben már majdnem 8000 milliárd dolláros oktatási piac 4,4 százalékát teszi majd ki a technológiára fordított összeg. Ez 342 milliárd dollárt jelent – ez az a „torta”, amiért az edtech cégek, vagyis az oktatási startupok harcba szállnak.

 

Hiányzó tőke

Az adatokból az is kiderül, hogy egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben más ágazatokhoz viszonyítva. Az egészségügyi szektor a cég becslése szerint tavaly 10 000 milliárd dolláros volt, és 5000 milliárd dollárnyi tőke áramlott a szegmensbe, amiből az új gyárak és a bérfejlesztése mellett természetesen hatalmas tétel jutott a technológiai újításokra és új termékek kifejlesztésére. Az oktatás esetében a 6000 milliárd dollárra mindössze 150 milliárd dollárnyi beruházásra szánt tőke jutott, ami 2,5 százalékos arányt jelent.

Azt, hogy az edtech mennyire „mostohagyerek”, jól érzékelteti, hogy tavaly erre a területre mindössze 8,2 milliárd dollár kockázati tőke jutott, vagyis a különböző befektetők ennyivel szálltak be az oktatásra szakosodott startupokba, míg globális szinten a teljes kockázati tőkekihelyezés 207 milliárd dollár, ami a dotcom-láz óta nem látott szint és 21 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Biztató jel lehet ugyanakkor az oktatási startupok számára, hogy a múlt évben éves összevetésben majdnem duplájára nőtt az ágazatba érkező befektetések összege, 2014 óta pedig a négyszeresére.

 

Indiai sikersztori

Az elemzés azt is pontosan megmutatja, hol számít igazán forró témának az oktatás és hol áldoznak rengeteget erre. A teljes, 8 milliárd dollárnyi befektetés több mint 60 százaléka ugyanis Kínában valósult meg. Az Egyesült Államok 20 százalékos részesedést ért el, Indiában 700 millió dollárnyi befektetés történt tavaly oktatási startupokba, míg az Európai Unióban mindössze félmilliárd dollár.

Ez az összevetés jól érzékelteti, hogy miért érezhetik sokan úgy, hogy Európa lemaradóban van az innovációs versenyben az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. India egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy az idei első negyedév végén a világ legértékesebbnek tartott oktatási startupját ez az ország adta. A 2011-ben alapított Byju’s tavaly 540 millió dolláros befektetést kapott, értéke jelenleg 5,4 milliárd dollár körül van. Az alapító és vezérigazgató Byju Ravindran és csapata 2015-ben hozta nyilvánosságra azt a mobilalkalmazást, amely megalapozta a mostani sikert. A program általános és középiskolás gyerekeknek segít a vizsgákra való felkészülésben. A freemium modellel – regisztráció után 15 napig ingyenes, utána kell fizetni a használatáért – működő applikációban 12-20 perces videókban mutatnak be egy-egy témakört. (Freemium: az angol free és premium szavak összeolvasásából alkotott kifejezés – a szerk.) A cég közlése szerint összesen több mint 33 millió felhasználójuk van, és 2 millió fölött van azok száma, akik éves előfizetést vásároltak.

 

Új modellek kellenek

Bár az oktatás Magyarországon is „forró” téma, az ezzel foglalkozó hazai startupok finoman szólva is nehezített pályán mozognak.

“A jelenlegi magyar közoktatás állapota mellett a pedagógusokból meggazdagodni nem lehet és nem is etikus. Ezen a területen csak úgy lehet érvényesülni, ha ingyenes és hasznos segítséget tudunk adni a tanároknak. A kihívás az, hogy a fenti feltételeknek megfelelő önfenntartó és fejlődést lehetővé tevő monetizálási rendszert találjunk” – mutatott rá Visy Zoltán, a Redmenta vezetője. A 2014-ben indult, feladatlap-készítő alkalmazást ma már közel 200 ezer pedagógus és diák használja országszerte és az eddigi fejlesztéseket saját erőből finanszírozta a csapat. Azonban komoly változásra készülnek. Visy Zoltán szerint sikerült olyan több lábon álló, többlépcsős pénzügyi modellt találni, ami hosszútávon is fenntarthatóvá teszi a szolgáltatás működtetését és a további fejlesztésekhez szükséges forrásokat is biztosítja majd.

 

Időt spórolnak

„Az elmúlt öt év tapasztalata, hogy a tanároknak nagyobb segítség egy jól működő, korszerű célszerszám, mint egy mindent tudó multifunkciós rendszer, ami saját módszertanát kényszeríti a pedagógusra. A jelenlegi magyar oktatási rendszer elképzeléseivel ellentétben a pedagógusoknak szabad kézre van szükségük, hogy a megfelelő időben, az adott helyzethez igazodva válasszák ki a megfelelő eszközt. Fejlesztésünk egyszerű ígéretet ad: csökkenti a pedagógusok leterheltségét, ami az ismereteink szerint rendkívül magas. Egy átlagos pedagógus hetente akár 35 tanórát is tart, emellett öt órát tölt adminisztrációval, öt óra pedig az órákra történő felkészülésre megy el. Erre jön rá hetente 8-10 óra, amikor a házi feladatok, dolgozatok, gyakorlófeladatok szerkesztésével, aktualizálásával és javításával foglalkozik. A Redmenta használatával ezt akár heti 1-2 órára lehet csökkenteni, ami egy hónapban 24-36 munkaóra megspórolását jelenti” – tette hozzá Visy Zoltán.

A felhőalapú rendszer a modern oktatási trendeknek megfelelően a tananyag gyakoribb felidézésében segít. A tanár az applikáción belül létrehozza a feladatlapokat, majd azokat megoszthatja a diákokkal, akár a kollégákkal, majd a kitöltött feladatlapot a rendszer automatikusan javítja. A már meglévő feladatlapokat bármikor szabadon szerkesztheti, mutálhatja. Így a gyakorlófeladatok egyénre szabása is jóval rövidebb időt vesz igénybe. Jól mutatja, hogy a megoldásra mekkora az igény, hogy havonta 8000 új regisztráció érkezik – a használathoz a pedagógusok mellett a diákoknak is regisztrálniuk kell –, és iskolaidőben nem ritka, hogy naponta 4000 feladatlapot töltenek ki a magyar tanulók a rendszerben.

 

Az önfenntartás a cél

Jövőjük biztosítására első lépésként szponzorok bevonását tervezik, az átállásra való felkészülést már megkezdték. A pontos konstrukciót Visy Zoltán egyelőre nem árulhatta el, de azt hangsúlyozta, hogy olyan megoldást dolgoztak ki, ami partneri kapcsolatba hozza a tanárokat, szülőket és a márkákat. Fontos szempont volt, hogy ne reklámcélcsoportot csináljanak a diákokból, mert azon felül, hogy számukra ez nem túl szimpatikus megoldás, az eszköz hatékonyságát is rontaná. A projekt vezetőjének kommunikációs területen szerzett tapasztalata szerint egy márkának a kommunikációjában túl kell lépnie a portékája értékesítésén, ha releváns szeretne lenni a célcsoportja számára. Itt érnek össze az érdekek. Sok piaci szereplő nyitott arra, hogy hasznos tagjává váljanak ennek az érzékeny ökoszisztémának.

„A legfontosabb mérföldkő a rendszer önfenntartóvá tétele lesz, ez jelenti a legnagyobb kihívást. Ez olyan gordiuszi csomó, amit igazából még senki nem tudott átvágni idehaza. Félmegoldások vannak – félig fizetős, félig ingyenes konstrukciók – az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Nyugat-Európában vagy a skandináv országokban, de ezek nálunk nem működőképesek. Ha minden a terveink szerint alakul, akkor jövő tavasz végére sikerülhet önfenntartóvá tenni a Redmentát” – vázolta az elképzeléseket a projekt vezetője

 

Indul a terjeszkedés

Komoly előrelépést terveznek a következő hónapokban a vizsgajegyzetek, témakörök közös kidolgozását támogató Cogitónál – tudtuk meg Majtán Mátétól, a cég társalapítójától és ügyvezető igazgatójától. Hivatalosan tavaly februárban indultak, amikor bekerültek a StartIT@K&H inkubációs programba. Ahogyan számos nagy ötlet esetében, náluk is a személyes élmények adták a lökést a fejlesztés megkezdéséhez, mivel úgy tapasztalták, hogy egyre kevesebb olyan tartalom érhető el, amely megbízható és amelyből jól fel lehet készülni a vizsgákra, hozzáláttak, hogy megoldják a problémát. Bár igen fiatal vállalkozásról van szó, már több neves versenyen is eredményesen szerepeltek, a Pitch@Palace magyarországi döntőjén például András yorki herceg előtt mutatkozhattak be és a harmadikak lettek.

A Cogito egy webes felület, amit azok a hallgatók tudnak használni, akiknek az egyetemével már van szerződése a cégnek. Majtán Máté elmondása szerint egyelőre a Semmelweis Egyetemmel van megállapodásuk, de folyamatosan tárgyalnak más intézményekkel a csatlakozásról és az év végére akár nyolc hazai egyetemmel is együttműködhetnek majd. Sőt, a tervek között szerepel, hogy még az idén szerződést kössenek egy romániai, magyar nyelvű egyetemmel. Emellett egy nagy világszervezettel együttműködve részt vesznek egy speciális hazai pilot projektben, melynek keretében várhatóan mintegy 25-30 középiskola is csatlakozik majd a rendszerhez. A cég tervei között szerepel az is, hogy idén ősszel létrehoznak egy játékosított környezetet, ahol nemcsak a kollaboratív munkára lesz lehetőség, de pontokat is lehet gyűjteni a közös munkába befektetett energia alapján, amit például szponzori ajándékra válthatnak majd.

 

Nehéz folyamat

„Az értékesítés nagyon nehéz folyamat, 6-8 hónap is lehet, mire a tárgyalások eredményre vezetnek egy-egy intézménnyel. Ugyanakkor azt látjuk, hogy van érdeklődés az egyetemek részéről, a Semmelweis-szel nagyon jók a tapasztalataink. Az oktatási menedzsment rendszerek, amiket használnak jellemzően 8-10 éves megoldások, és bár régiek, egyelőre igen nehéz leváltani őket. Viszont azt látjuk, hogy a fiatalok rengeteget használják az okoseszközöket, hozzászoktak ezekhez a készülékekhez és az azokra optimalizált rendszerekhez, és igénylik is, hogy tanulásnál is használhassák azokat. Az oktatási startupok alapítói, ahogyan mi is, elég fiatalok, rengeteg tudást, tapasztalatot kell összegyűjtenünk nagyon rövid idő alatt, hogy felérjünk a versenytársakhoz. Ezért is tartom fontosnak, hogy be tudjunk vonni minél több mentort, akik tudnak segíteni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az értékesítés során az is különleges helyzet, hogy fiatalként az akadémiai színtér elismert szereplőivel, professzorokkal, dékánokkal tárgyalunk, akik az egyetemi hierarchiában felettünk állnak” – számolt be a tapasztalatokról Majtán Máté.


Kockázati tőkebefektetések edtech cégekbe (világszinten, milliárd dollár)

 Egyesült ÁllamokEurópai UnióIndiaKína
2014 1,0 0,07 0,05 0,6
2015 1,5 0,1 0,1 2,0
2016 1,1 0,1 0,2 1,6
2017 1,3 0,3 0,4 2,3
2018 1,6 0,5 0,7 5,2

Forrás: HolonIQ

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: