Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
34_1.jpg
Patrik Sjöstedt, Microsoft és Petra Sundström, SandvikForrás: ITB

Bár gyakorlatilag a létező összes modern technológiát használják, a gyártóipar élenjáró globális vállalatai mégsem csak a technológiára helyezik a hangsúlyt, amikor digitalizációról beszélnek. Szervezeti átalakulás, kultúraváltás – ezek legalább akkora szerepet kapnak a jövő vállalatának kialakításában.

A különleges 3D lézernyomtatóban hipnotikus táncot jár a négy lézersugár, ahogy megolvasztja a 45 mikrométer átmérőjű szemcsékből álló titánport a kialakítás alatt álló 12 marófejen. Amikor mindegyiket megrajzolták, a nyomtató újabb réteg port húz a felületre, a lézerek pedig újrakezdik útjukat. Így épül fel, 50 mikrométeres rétegenként az acélipari szerszámgépekben használatos szuperkönnyű, de szupererős marófej, melyet nyomtatás után már csak egy kis felületkezelésnek kell alávetni, és már mehetnek is rájuk a vágókések.

Ez a fajta 3D lézernyomtatás csak egyike azoknak az ipar 4.0-ás megoldásoknak, amelyeket nagy számban alkalmaz a svédországi Sandvik, és amelyeket büszkén mutatott be az Európa minden szegletéből összegyűlt újságíróknak. A több mint 150 éves vállalat az ipari fémmegmunkáló szerszámok, a bányászati berendezések és a különleges acélötvözetek egyik legnagyobb globális szállítója, 42 ezer alkalmazottal és közel 10 milliárd eurós forgalommal.

 

Semmit nem elsietni

Mit tegyen egy vállalkozás, hogy a Sandvikhez hasonlóan a digitalizáció élvonalában találja magát? Petra Sundström, a külszíni bányászati üzletág (Crushing and Screening Division) digitális üzletfejlesztési vezetője szerint a legfontosabb, hogy ne várjon, vágjon bele a digitalizációba, induljon el az úton. Nem árt persze stratégiai célokat kitűzni, hiszen aki nem tudja hova akar eljutni, annak egyetlen út sem lesz jó. Menet közben viszont nem szabad félni a kudarcoktól. Az új megoldások kialakításánál a cégen belül és a cégen kívül, az ügyfelektől is minél szélesebb körben kell begyűjteni az ötleteket, igényeket – az ügyfél egyre kevésbé vásárló, és mind inkább partner lesz.

Útközben azért érdemes odafigyelni néhány dologra. Nem szabad például megelőzni az ügyfeleket az üzleti gondolkodásban. Kitalálhatja a szállító, hogy mostantól nem termékeket áraz be, hanem licencalapon, szolgáltatásként kínál mindent, de ezzel jó eséllyel összezavarja az ügyfeleket. Időt kell hagyni az ügyfélnek, hogy megismerkedjen az új termékekkel, az általuk képviselt koncepcióval, és csak utána bevezetni az új üzleti modellt. Az új szolgáltatásokat is úgy kell kialakítani, hogy valami értéket egyből teremtsen az ügyfél számára, utána lehet majd újabb és újabb funkciókkal bővíteni.

A C&S divízió így fejleszti például a Platform X névre keresztelt megoldását. Ez alapvetően egy menedzsmenteszköz az ügyfél eszközparkjához. Ám újabb és újabb szenzorok beépítésével a gépek mind több adatot tudnak küldeni magukról; ezt mesterséges intelligenciával elemezve a Sandvik már prediktív karbantartást tud kínálni. Emellett a Platform X az ügyféllel való kapcsolattartás eszköze is lesz, nyílt interfészei révén pedig összekapcsolható vállalatirányítási rendszerekkel, de akár csevegőalkalmazásokkal is – amire az ügyfélnek szüksége van.

Nyomtassunk gyémántot!

A sajtóeseményen egy világújdonsággal is előrukkolt a Sandvik: az iparágban elsőként sikerült nekik alkatrészeket ipari gyémántból nyomtatni; ehhez különleges kompozit anyaggal keverik a gyémántport. A gyémánt a legkeményebb anyag a világon, de eddig csak néhány egyszerű formát lehetett előállítani szintetikus gyémántból. A 3D nyomtatott gyémánt teljesen új utakat nyithat meg a fémmegmunkálásban.

 

 

MI-ndenütt

A különféle technológiák között a mesterséges intelligenciának (MI) kiemelt szerep jut a jövő gyáraiban – hangsúlyozta Patrik Sjöstedt, a Microsoft gyártási rendszerekért felelős régiós vezetője. A gyáron belül például fejlett képfelismerő rendszerek segíthetnek a minőségbiztosításban, villámgyorsan felismerve a hibás gyártmányokat. A historikus és valós idejű adtok elemzésével megvalósítható a már említett prediktív karbantartás, elkerülve a költséges leállásokat. Az egymással és az emberekkel együttműködős robotok (cobotok) szintén a képfelismerés révén alkalmazkodhatnak a változó környezethez. Az MI segítségével automatizálható a gyártóberendezések kalibrálása, ami órákat takaríthat meg az átállások során.

A Microsoft szakembere is hozzátette viszont, hogy nem az ügyfeleken kell kísérletezni. Óriási lehetőség, ha a gépek adatokat szolgáltatnak magukról és működésükről – de először ezen gépek gyártóinak kell megtanulni és megérteni, mire lehetnek jók az adatok, miként lehet őket felhasználni. Ha ez a tudás már megvan, akkor lehet szolgáltatásként az ügyfelek rendelkezésére is bocsátani.

 

A jövő a jelenben

Természetesen jó néhány példa is elhangzott arra, hogyan használják az eseményen jelen lévő vállalatok a digitális megoldásokat a gyártás hatékonyabbá tételére.

– Sandvik: szenzorok. Szenzorokat építettek be a fémmegmunkáló szerszámok adaptereibe, amelyek mérik a rezgést, illetve a rezgéscsillapító folyadék hőmérsékletét és az adatot Bluetooth-on keresztül továbbítja. Ha a vibráció meghaladja az optimális szintet, a gép visszaveszi a fordulatszámot.

– Siemens: digitális ikrek. A fizikai gép és digitális mása szoros szimbiózisban működik. Előbbi teljesítményadatokat ad át az utóbbinak, amelyik ez alapján optimalizálja a gép működését. Az új gépek üzembe állítása előtt virtuálisan is végig lehet próbálni a procedúrát, be lehet tanítani az operátorokat, negyedével csökkentve a beüzemeléshez szükséges időt.

– Siemens Gamesa: MI. A szélerőműveket előállító vállalat egyrészt a 75-85 méter hosszú, 30 tonnás rotorlapátok gyártásában használja a mesterséges intelligenciát, másrészt a pénzügyi optimalizálásban veszi hasznát – mi a teendő például, ha a szélerőmű 60 százalékos eséllyel meghibásodik 45 napon belül, de a pótalkatrész csak 60 nap múlva áll rendelkezésre, magas az áram ára, de a hiba költsége is, viszont csak alacsony szélsebességet jósol a meteorológia?

– BMW: IoT. Az autógyár kiterjedt IoT-platformot fejlesztett, amely egyaránt használ a gyártóberendezések monitorozására, a készletek optimalizálására, a szerszámok, alkatrészek valósidejű nyomon követésére, valamint a csarnokokon belüli automatizált szállításra.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: