Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
22_Analytics_India.jpg

Új verseny dúl a világ nagyhatalmai között: ki lesz a domináns szereplő a mesterséges intelligenciában, ki fogja élvezni leginkább annak előnyeit? Európa kicsit lemaradt, de még nincs elkésve – ehhez viszont egységes és határozott fellépés szükséges, állapítja meg a Roland Berger és az Asgard közös tanulmánya.

A mesterséges intelligencia (MI) többféle módon alakítja majd át az életünket és a gazdaságot, mint ahogyan azt ma el tudnánk képzelni. Nemcsak a vállalati hatékonyságot tudja növelni, hanem ugyanolyan termelőerő lesz, mint a tőke vagy a munkaerő. Ennek megfelelően komoly hatást gyakorol a gazdasági szereplők versenyképességére: az MI nem csupán a költségeket csökkentheti, hanem a javítja az innovatív vállalkozások versenypiaci helyzetét is.

 

Élen az USA

A mesterséges intelligenciára is igaz azonban, ami az innováció számtalan más területére: az új ötletek nagy része nem a nagyvállalatoktól, hanem a startupoktól származnak. Ők fejlesztik ki az új algoritmusokat, találják ki az új felhasználási módozatokat, javítják a képfelismerés vagy a nyelvfeldolgozás minőségét.

Ezért is tartotta fontosnak a Roland Berger és az Asgard, hogy feltérképezze a világ MI-startupjait, és megvizsgálja, mi kell ahhoz, hogy egy területen vagy országban sikeresek lehessenek az MI-vel foglalkozó induló vállalkozások. A vizsgálathoz közel három és fél ezer startupot vizsgáltak meg, amelyek kimondottan MI-technológiákat fejlesztenek (vagyis nem csupán felhasználják a meglévő megoldásokat saját termékeikben vagy szolgáltatásaikban).

Abban semmi meglepő nincs, hogy az MI-startupok egyenlőtlenül oszlanak el a világon, és abban sem, hogy a legtöbb az Egyesült Államokban található. Ott közel 1400 ilyen vállalkozást (az összes mintegy 40 százalékát) azonosítottak a kutatók. A második helyen Kína áll, 383 startuppal (11 százalék), a harmadik pedig Izrael (362 startup). Az európai országok nem állnak különösebben jól, de ha Európa egészét nézzük, 769 startuppal az öreg kontinens még Kínát is letaszítja a második helyről.

 

Stratégia nélkül nem fog menni

„A második hely ugyan azt mutatja, hogy Európa dinamikusan fejlődik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az MI-ökoszisztéma koordinálása és struktúrája tekintetében a jelenleg rendelkezésre álló európai eszközök továbbra is széttagoltak, világos és egységes uniós stratégia nélkül. Pedig Európának nincs más választása, mint egy nyelvet beszélni az MI területén” – fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere a tanulmányt bemutató sajtóközleményben.

Ha azt nézzük, milyen iparágakban tevékenykednek az MI-startupok, azt láthatjuk, hogy az adatintenzív szektorok – B2B-szolgáltatások, egészségügy, fintech – vannak előnyben. Ez nem is csoda, tekintve, hogy a mesterséges intelligenciás megoldások betanításához és hatékony kihasználásához minél nagyobb mennyiségű adatra van szükség.

Az MI-vel kapcsolatos alapkutatásokkal arányaiban ugyanannyi európai startup foglalkozik, mint globálisan (nagyjából 10 százalék). Változik viszont a kép, amikor olyan technológiai területeket veszünk szemre, ahol Európa nemzetközi összehasonlításban is jól áll (mint például a robotika, az IoT vagy az önvezető autók). Azt hihetnénk, hogy ezek a technológiák a világátlagnál nagyobb arányban vannak képviselve az európai startupok között. A kijózanító valóság ezzel szemben az, hogy ezeken a területeken is csak nagyjából a globális átlagot hozza Európa: robotika 5 százalék, IoT 4 százalék, önvezető autók 1 százalék.

Még kevésbé jó hír Európa számára, hogy a kontinens több meghatározó iparágát is alig-alig képviselik MI-vel foglalkozó startupok. Az energiaszektorban az európai MI-startupok mindössze 2 százaléka tevékenykedik, de még ennél is kevesebb (1–1 százalék) jut például az autógyártásra vagy a mezőgazdaságra. Ez pedig már felveti azt a kérdést is, hogy a fejlett európai ipar mennyire lesz képes alkalmazkodni a technológiai trendekhez.

Egységes fellépést

A Roland Berger szakértői szerint olyan egységes tervre lenne szüksége Európának, amely minden rendelkezésre álló energiát és erőforrást összpontosít, hogy azok hatását megtöbbszörözze. Segítségképpen megfogalmaztak három nagyobb intézkedéscsomagot az európai döntéshozóknak.

1. Európai szintű vállalkozói státusz a startupok számára

A jelenlegi EU-s programok általában a már működő kkv-kat támogatják, miközben a startupoknak különleges igényeik vannak (például nem nagyon érnek rá várni, amíg a bürokrácia teszi a dolgát). Az úgynevezett Fiatal Európai Startup-státusz (Young European Start-up-Status, röviden: YES!), hozzásegítené ezeket a cégeket az állami finanszírozású programokhoz és kaput nyitna a teljes európai piacra. Egy ilyen kategória elősegítené a határokon átívelő üzleti kapcsolatokat, a magasan kvalifikált munkavállalók toborzását és a nemzetközi befektetéseket. A YES! kereteit és konkrét tartalmát európai szinten kell rögzíteni, túl kell mutatnia a már meglévő nemzeti kezdeményezések összehangolásán.

2. A startup-befeketések elősegítése

Viszonylag kevés tőke áramlik az európai MI-startupokba a 2017-es összesítések alapján: Franciaországban 3 millió dollár, Németországban 2 millió dollár folyt be átlagosan, míg ez a szám az Egyesült Államokban 10, Kínában 36 millió dollárt tesz ki. Azért, hogy ezen a helyzeten javítani lehessen, Európának támogatnia kell a nagyvállalatok befektetéseit és általában az innováció vállalati finanszírozását, például a befektetések utáni adójóváírások európai harmonizálásával. Az EU finanszírozásból megvalósuló PPP-beruházásoknak szintén nagyobb szerepet kell betölteniük az európai befektetési alapokon keresztül, egy európai innovációs ügynökség létrehozása pedig nagyban elősegítené az MI-ökoszisztéma fejlődését.

3. A tehetségek bevonzása

Európának vonzó célponttá kell válnia a külföldi vállalkozók és kutatók számára: egy különleges startup-vízum növelni tudná az EU vonzerejét. A startupok sikeréhez fontos, hogy együtt tudjanak működni kutatóintézetekkel a termék- és szolgáltatásfejlesztés területén, megosztva a tudást és technológiát, így ezeket az együttműködéseket is ösztönözni kell európai programokkal.

 

Pénzhegyek MI-re

Nemcsak a pillanatnyi helyzetképet vizsgálták a kutatók, hanem annak is igyekeztek utánajárni, hogy mi állhat az eltérő fejlődés hátterében, legfőképpen, hogyan viszonyulnak a politikai döntéshozók a mesterséges intelligenciához. Nem kell különösebb jóstehetség annak belátásához, hogy hosszabb távon azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek világos stratégiát fogalmaznak meg és alkalmaznak. Ezen a téren az USA és Kína egyértelműen beelőzte Európát.

Az Egyesült Államok egyértelműen az MI vezető hatalma. Nemcsak hogy ott működik a legtöbb ezzel foglalkozó startup, de ott publikálják a legtöbb tanulmányt, ott nyújtották be a legtöbb MI szabadalmi kérelmet (csak 2010 és 2014 között több mint 15 ezret!) és ott dolgoznak a legtöbben az MI területén (850 ezren). Az iparági szereplők mellett nem elhanyagolható tényezőt képviselnek a világhírű egyetemek és a szövetségi kormányzat is fontosnak tartja az MI-t: különféle helyzetértékelő és előremutató jelentések mellett évente több mint 1 milliárd dollárt fordít közelebbről meg nem nevezett MI kutatás-fejlesztési projektekre.

Kína nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a világ vezető MI-hatalma legyen. Egy 2017-ben publikált kormányzati fejlesztési tervben a következő célokat határozták meg: 2020-ra elérni az USA szintjét az MI-ben; 2030-ra a világ első számú MI innovációs központjává válni; 2020-ra több mint 22 milliárd dolláros belső MI-iparágat létrehozni, amelynek nagyságát öt éven belül meg akarják duplázni. Mindezeken túl Kína több mint 7 milliárd dollárt fektet be két MI kutatóközpont létrehozásába.

 

Van adat, technológia és pénz is

Tovább javítják a két nagy ország helyzetét az ott működő internetes óriáscégek (Amazon, Apple, Facebook és Google az egyik oldalon, Baidu–Alibaba–Tencent trió a másikon). Ezek a cégek a siker minden összetevőjével rendelkeznek: hatalmas adatmennyiség felett rendelkeznek, megvannak a pénzügyi erőforrásaik a legújabb technológiák alkalmazására (és még több adat vásárlására), kifinomult keresőmotorokat fejlesztettek, óriási informatikai infrastruktúrát birtokolnak és nem utolsósorban magukhoz tudják csábítani a legjobb munkaerőt.

Európa csak akkor tudja felvenni velük a versenyt, ha az EU összes tagállamának erejét egyesíti, hogy elérje a kritikus tömeget, valamint a mostaninál is szorosabb kapcsolatokat épít ki a kutatóintézetek, a vállalatok és a startupok között. Ennek első jelei már látszanak is. 2018 áprilisában az Európai Bizottság körvonalazott egy stratégiát, ami egyebek mellett 2 milliárd eurót szánna 2018 és 2020 között MI-vel kapcsolatos beruházásokra.

Áprilisban 25 tagország aláírta a mesterséges intelligencia együttműködési nyilatkozatot, tudósok egy csoportja pedig egy többnemzetiségű európai intézet felállítását javasolták, amelyben világszínvonalú MI-kutatásokat lehetne folytatni. Ezzel együtt tovább élnek a félelmek, hogy ezek a lépések csak arra lesznek elegendőek, hogy az egyes nemzeti stratégiákat koordinálják, illetve a rendelkezésre álló forrásokat is sokan keveslik.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: