Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
10_Birkner_Zoltan_GYU_4398_2.jpgBirkner Zoltán, NKFIH

Az innováció lehetősége minden piaci szereplőnél adott, csak éppen el kell hitetni a vállalkozásokkal, hogy nekik is van keresnivalójuk ezen a téren. Magyarország most készülő új KFI stratégiájában a vállalkozásokon túl az egyetemeknek is a korábbinál nagyobb szerep jut majd – mondja Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.

– Egyértelműen látszik, hogy az új kormányzat alaposan belenyúl az eddigi kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerbe és finanszírozásba. Ezzel kapcsolatban sokan attól félnek, hogy az alapkutatások minden tekintetben háttérbe szorulnak az innovációhoz képest. Mennyire tartja megalapozottnak ezeket a félelmeket?

– Nem kérdés, hogy az alapkutatásokra továbbra is szükség van, és ez a tudásteremtés megmarad a klasszikus szereplőknél: az egyetemeknél, az Akadémiánál és a kutatóintézeteknél. Ezzel együtt meggyőződésem, hogy az innovációnak is erősödnie kell. Ez alapvetően a vállalatok területe, és ők abban érdekeltek, hogy a tudásból termék, szolgáltatás vagy akár hatékonyabb belső folyamat legyen. A K+F és az innováció között van kapcsolat, de azt látni kell, hogy innováció nemcsak nagy ívű kutatások nyomán születhet, hanem adott esetben a gyártósor mellett is kipattanhat egy jó ötlet valakinek a fejéből. Az ország innovációs képességének növeléséhez pedig az egyik legfontosabb feladat az innovációnak a megismertetése.

– Ez alatt mit kell értenünk?

– A gazdasági élet minden szereplőjében tudatosítani kell, hogy az innováció mennyire fontos, ugyanakkor mennyire hétköznapi feladat. Nemcsak a nemzetközi nagyvállalatok képesek innoválni, hanem akármelyik kkv is. Az is innováció, ha számítógépet vonok be a rendszerem működésébe, felülvizsgálom a 25 éves berögződött céges folyamatokat, és újratervezem a működésemet; ha új üzleti modelleket vezetek be, vagy ha újraértelmezem a cégem szerepét az ellátási láncban. Az innovációs folyamatokat be kell vezetni a mindennapokba. Ezért is rendkívül fontos, hogy már egy minisztérium is kiemelten foglalkozik az innovációval. Ennek köszönhetően az államigazgatásban is egyre gyakrabban kerül elő a kifejezés.

– Hogyan veszi ki a részét a folyamatból az NKFIH?

– Mindenképpen sokkal szorosabb kapcsolatot akarunk kialakítani a vállalkozásokkal, különösen a közepes méretű cégekkel. Ma százas nagyságrendű azon vállalkozások száma, amelyekkel egy év alatt találkozunk – ezt több ezerre szeretnénk emelni. Országosan minden megyeszékhelyen szervezünk eseményeket, ahol az innovációs ökoszisztéma minden szereplőjével, kiemelten pedig a vállalatokkal találkozhatunk. Célunk elsősorban, hogy felélesszük az innovációs kedvet és megismerjük a vállalatok igényeit és lehetőségeit, megtaláljuk a kapcsolódási pontokat.

– Jelenleg számos kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia, program fut egymás mellett. Hogyan épülnek egymásra, hogyan egészítik ki egymást?

– Ezek a programok már bő fél évtizeddel ezelőtt születtek, és egy-két éven belül véget is érnek. Ezért készül az ITM-ben – a mi aktív közreműködésünk mellett – Magyarország új, a 2021–2030 közötti időszakra szóló KFI stratégiája. Ebben végiggondoljuk a társadalmi célokat, a prioritásokat, a beavatkozási pontokat és nem utolsósorban a finanszírozást. Ami az utóbbit illeti, annyi már bizonyos, hogy kettéválik a kutatási-fejlesztési és az innovációs tevékenység finanszírozása. A vállalati befizetésekből gazdálkodó Innovációs Alapból eddig alapkutatásokra is jutott pénz, de ez a jövőben nem így lesz, a forrásokat markánsan szétválasztjuk.

Szakmai pálya

– 1994–2001: középiskolai tanár Nagykanizsán

– 2001–2008: a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának megbízott vezetője

– 2010-től a Pannon Egyetem docense

– 2014–2018: a Pannon Egyetem Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központjának vezetője

– 2018. július 1-től az NKFIH elnöke

 

– Elegendő pénz áll rendelkezésre a szükséges KFI tevékenységek támogatására?

– Az egyik fontos célkitűzésünk pontosan az, hogy az eddigieknél kiegyenlítettebb legyen a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása. A vállalati befizetésekből álló Innovációs Alapban évente 70-80 milliárd forint gyűlik össze, a K+F pedig állami- és európai pályázati forrásokból kerül finanszírozásra. Mindkettő összegét növelni kellene, persze nem a járulék emelésével, hanem újabb állami források bevonásával.

De nem feledkezhetünk meg a közvetlen brüsszeli forrásokról sem: ezekből az egész közép-kelet-európai régió kevéssé vette ki a részét. A következő költségvetési periódusban az EU a korábbiaknál jóval nagyobb összeget fordít központilag KFI-re. Ha az ebben való részvételünket meg tudnánk duplázni, az önmagában több tízmilliárd forint plusz forrást jelentene a hazai ökoszisztémában.

– Milyen módszerekkel kívánják biztosítani, hogy a források minél jobbanhasznosuljanak?

– A jelenlegi pályázati struktúrát megörökölte az NKFIH mostani vezetése. Az egyik első feladatunk az volt, hogy felmérjük, melyik konstrukció működik jól, melyek hasznosak és melyeken kellene változtatni – szakmai és pályázói szemmel. Mielőtt kitalálnánk az új programokat és finanszírozási formákat, megnézzük, hogy milyen volt az eddigi működés. A felmérés eredményeiről még korai lenne beszélni, nem olyan régen indult el ez a munka. De 2019-ben már előállunk új konstrukciókkal, és mire 2020-21-re életbe lép az új stratégia, abba már az első egy-két év tapasztalatait is be lehet építeni.

– Az ITM vezetői többször is kifejtették, hogy az egyetemeknek fontos szerepet szánnak a KFI ökoszisztémában. Erről tudna néhány szót mondani?

– Én is úgy vélem, hogy az egyetemeknek központi szerepet kell játszaniuk. Nemcsak a tudástermelésnek, a kutatás-fejlesztésnek fontos helyszínei az egyetemek, hanem ott zajlik a tömeges tudásátadás is. Az elmúlt évek célirányos pályázatainak köszönhetően már a vállalati szférával is egyre szorosabbak és sokrétűbbek a kapcsolataik. Ezt szeretnénk még tovább erősíteni és még több területre kiterjeszteni. Az egyetemek legyenek kapuk, amelyeken keresztül a tudás a társadalom felé áramlik, és nem csupán az oktatási tevékenység révén. Szeretnénk, ha szerepet vállalnának az egyetemek például a startupok támogatásában, a technológiatranszferben, a szabadalmaztatásban vagy akár a pályázatok előkészítésében.

– Mennyire alkalmasak az egyetemek ezeknek a szerepeknek a betöltésére?

– Egyetemenként változó mértékben vannak még hiányosságok, és alapvetően a piaci szemlélet erősítése a lényeg. Óriási tudáskészlettel rendelkeznek, de erre a tudásra piaci szemmel is kell tekinteni. Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet hétköznapi értékké tenni, a vállalatoknak átadni vagy velük közösen létrehozni piacképes termékeket. Ez hosszú és nehéz folyamat lesz, hiszen komoly szemléletváltásra van szükség. Szerencsére ez már elindult. Egyrészt ennek az előszele a felsőoktatási és ipari együttműködési program, amely a tudás piacosításának is a programja. Másrészt szintén ebbe az irányba mutatnak az egyetemi kiválósági programok, amelyek azt célozzák, hogy az óriási globális versenyben a magyar egyetemek találják meg azt az egy-két területet, amelyekben igazán jók tudnak lenni. A mi szerepünk az lesz, hogy ezt minél hatékonyabban támogassuk.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2072 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Laufer Tamás

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4951 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: