Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Kerekes Pál
Forrás: Kerekes pal

A média és a biznisz uralta könyv teljesítőképessége végéhez közeledik. A kereskedelmi könyvpaloták életképessége megkérdőjeleződött, inkább bezárásokról, mint nyitásokról kapunk hírt. A plázák neonos hodálya a szöveges állományok Bermuda háromszögévé vált a közvélemény szemében.

Utólag nyilvánvaló az, amit egyébként az aggódó, tartalomcentrikus bölcsészek mindig is hangoztattak: a cifra könyves paloták fölöslegesek, semmi közük az olvasók kulturális kívánalmaihoz. A hóbortosan nagy készletek (amelyek finanszírozása éppen a legrászorultabbakra, az írókra és a kiadókra maradt), az akciós kínálattól rogyadozó dizájnos raklapok, talán vonzzák a vásárlót, ám riasztják az olvasót. A két kategória nagyon nem ugyanaz! Idegen kereskedelmi és pénzhatalmi struktúrák, mohó rezsimek terpeszkedtek rá a szövegbázisra. Mindeközben maradt egy olyan könyves térség, amely nem vesztette el eredeti funkcióját: a könyvtár.

Ez az évezredes intézmény éppen a megújulásának legizgalmasabb korát éli. Egy most megjelent, friss tanulmány nem töprengések alapján, hanem statisztikai elemzések módszerével mondja ki azt a valóságot, amelynek létrejöttébe az informatika nagyon belejátszott.

Arról van szó, hogy miközben a kereskedelmi könyvforgalom jelentősen csökken, a könyvtári látogatottság ugrásszerűen növekszik. Alapvetően természetesen a virtuális, távoli elérés formájában. A „Könyvtári reneszánsz – Könyvtárak az információs társadalomban 2.0.”) címmel megjelent elemző értekezés számsorokkal, táblázatokkal, grafikonképekkel illusztrált bölcsészeti útirajz. A szerző, Sipos Anna Magdolna, a könyvtári olvasás tájaira viszi az érdeklődőt. Pillanatfelvételekben mutatja be a könyvtári rendszer működésének dinamizmusát. (A könyvről részletesen, az adatsorok elérhetőségéről tájékoztatva, példákkal illusztrálva a Könyvkonnektor blog tudósít.)

 

Mit mutatnak a számok?
Lássuk a tényeket: a könyvtárhasználat Magyarországon az utóbbi években lendületesen nő. Az internet nem a fizikailag létező könyvtárak kiüresedéséhez vezetett, hanem éppen fordítva: egyre többen látogatják élő valóságban is a könyves intézményeket, attól függetlenül, hogy a virtuális gyűjtemények kínálata is egyre bővül. A könyv elérhető kultúrcikké vált, az információforrások szabadon buzognak. Megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett a könyvtári kontaktusok száma az elmúlt hét év alatt.

De hogyan is viselkedik ma egy olvasó, ha könyvtári szolgáltatásokat vesz igénybe?

A szerző megállapítja, hogy „a világháló által biztosított lehetőségek révén a könyvtári szolgáltatások már nem csupán a valós, hanem virtuális térben is megjelennek, és e lehetőségek kiszabadították a könyvtárak működését a tér és idő korlátozta keretekből. A könyvtárak történetében talán még soha nem volt lehetőség a szolgáltatási expanzió ilyen mértékére.”

A publikáció részletesen bemutatja az internet terjedésével egyidejűen átalakuló könyvtárhasználati szokásokat. Sipos Anna Magdolna leszögezi: „A számszerű adatok mögött kibontakozó folyamatok mindenekelőtt azt mutatják, hogy a könyvtári tartalmak, a könyvtári szolgáltatások iránt az utóbbi években sem csökkent az igény. Ellenkezőleg! A könyvtárhasználatok száma folyamatosan növekszik. Mindössze annyi történt, hogy a korábbi egycsatornás, és kizárólag a személyes látogatással megvalósuló szolgáltatási platform kibővült a távoli elérésű igénybevétel lehetőségével.”

 

Más karikatúrák kellenek
Az olvasás megvált a nem olvasók által táplált hagyományos rémképektől. A nyűgös üldögélés karikaturistákat vonzó bugyutasága már a múlté. Az olvasás informatikai eszközökön nyugvó változatossága a kiterjedő élethumanizmust táplálja. A könyv, különösen a könnyen mások számára is látótérbe helyezhető e-book, a kapcsolatteremtéshez szükséges egyfajta elengedhetetlen anyaggyűjtés módszertanává épült. A közösségi olvasás (social reading), a jegyzetugrasztás, a szövegkiemelés megosztása a könyvet termékből ismét olvasmánnyá teszi.

Ahogy Babits fogalmazta majd egy évszázaddal az informatika térhódítás előtt: „Az író műveket alkot, melyek mindenike egy külön világ. Ki fűz e művekből irodalmat? Az olvasó: nem a néma és magányos olvasó, hanem a vitázó, érvelő, egymásnak feleselő. Az olvasó, aki ír.”



Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kisgergely Kornél

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: