Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Kerekes Pál
Forrás: Kerekes pal

Sok szó esik a könyvkiadás kríziséről, egymást váltják az ostorozó és a megváltó gondolatok. Az e-könyv gyakran mint a problémák okozója, más esetben pedig mint a problémák megoldója tűnik fel. Követve az iparági szereplők egyre gyakrabban eldurvuló polémiáit, számomra az is tisztázatlannak tűnik: kulturális vagy üzleti konfliktusról van-e szó? És a kérdések legfőbbike: maga az olvasó, be van-e vonva ebbe az ütközetbe? Az ő nevében, a fogyasztók érdekében zajlanak a csatározások. 


Volt már hasonló vita a könyvmenedzsment folyamán többször is. A nyomtatott könyv kulturális termék, de ugyanakkor üzleti árucikk is. A két fogalom takarta aktivitás nehezen egyezik ki. Ha nem is szögesen ellentétes magatartásformák, de a valóságos cselekvések színterein sűrűn egymásnak feszülnek a hagyományosan különböző megközelítések. Goethe, a nagy író, és egyben irodalomszervező konkrétan ismerteti a kétszáz évvel ezelőtti, szinte napjainkra is jellemző ellentmondásos helyzetet. Nem elméleti, hanem valós példával szemlélteti az örökösnek tűnő komplikációt:

[Korábban]„… a könyvkereskedelem leginkább csak tudományos, alapvető kézikönyvekre, állandóan raktáron tartott művekre terjedt ki, s ezeket mérsékelten díjazták. Költői művek alkotását azonban afféle szentségnek tekintették, s már-már szimóniának [lelki dolgokkal való megvetendő kereskedés] fogták fel, ha ezért valaki honoráriumot kért vagy fogadott el. Szerző és kiadó igen furcsa kölcsönviszonyban volt egymással. Mind a kettő kliens is, patrónus is volt egy személyben, ahogy vesszük. Amazok tehetségükön kívül többnyire tiszta jellemek hírében álltak, s emiatt köztiszteletnek örvendtek, megvolt tehát az erkölcsi rangjuk, és a munka örömét elégséges jutalomnak érezték; emezek szívesen beérték a második hellyel, és tekintélyes jövedelmet húztak: így aztán a vagyon a gazdag kiadót a szegény poéta fölé emelte, és ekképpen minden a legszebb egyensúlyban állt.” (Költészet és valóság, 1812.)

Majd leírja Goethe, hogy az írók mozgolódni kezdtek, és eljutottak oda, hogy maguk kezdték kiadni műveiket. (Ma self-publishing néven fut ez az ötlet.) Az auktorok előfizetőket gyűjtöttek, a megjelentetéshez financiális hozzájárulást szereztek. A vásárlók gyakran leplezetlenül állították, hogy anyagi áldozatuk nem is a műnek, hanem a szerzőnek és nemes literátori szolgálatának szól. Végül az írói és olvasói egymásratalálás kudarcba fulladt. A szerzők ugyan remek darabokat formáztak, ragyogó stílusban és elmés gondolatokkal, de az olvasók nem tudtak mit kezdeni a lakonikus bölcsességekkel. További kísérletek is történtek a szerzői kiadásra, sőt, írói konzorciumok alakultak. A folytatás azonban nem hozott sikert, a résztvevők kárvallottan váltak el.

A kétszáz évvel ezelőtt történtek ma is hordozhatnak tanulságokat. Kezdjük a legelején: tud-e ma az irodalmi pályákról elfogadni érdekes és tisztán látó embernek valakit a közvélemény, aki nem gyors sikert ígér, és nem hordozza az azonnali celebitás esélyét? A következő pont: A könyv maga szintén nem vált-e tömegmédiummá, amelynek a célja a röptető szórakoztatás, időtöltés, így a szerző maga elveszti azt a páholyt, amelybe egyébként a jellemesség és tudás misztikuma emeli?

Az e-book arra is jó, hogy ezeket a kérdéseket újragondoljuk, vagy legalábbis ismét vizsgálat alá vonjuk. Száz évvel később, magyar égövön, egy konkrétabb vélemény született. Kassák Lajos ezt írja az Új művészet él (1926) című röpiratában: „Nem az eldologiasodást, hanem a dolgok használhatóságát akarjuk.” Szinte az ebook alapok és fejlődés kulcsmondata lehetne ez a megjegyzés. Kiviláglik belőle plasztikusan, amit érdemes sokszor elmondani: nem a szöveg bármilyen hordozóra préselt totemizálása a lényeg. A tartalom a fontos, amit alkotnak és befogadnak.

Az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézete szervezte, NHIT támogatta e-könyv fórumon a nagy könyvtárak vezető munkatársai, egyetemi kiadók és az e-kultúra ellenes próféta, Békés Márton történész csaptak össze. Az élénk szócsata felpörgette a szakmai kedélyességet, néha rutinos megkerüléseket. Érződött – és ez eredmény –, hogy ugyan még nem fekszik előttük az egyenesre sikerült út az olvasás reneszánsza felé, de a kapuk nyitva vannak. Üzletileg és kulturálisan is.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kisgergely Kornél

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: