Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
Kerekes Pál
Forrás: Kerekes pal

Mit hordoz ez a kifejezés: „szerzői kiadás”? Van-e már kialakult magyar fogalomrendszer a self-publishing aktivitás ismérveire? Hogyan értelmezhető: független és szabad publikálás? A Gutenberg-korszak után jön a „Google-tenberg” intelligencia? Felválthatja az önmenedzselésű elektronikus könyv a hagyományos, nyomtatott kiadványok üzleti rendszerét? A szerzőnek nem is lesz másra szüksége, csak informatikai ügyességre?

Nem így van, ez nyilvánvaló, a számítógép klaviatúrája nem mesegép, nem regény-automata. Az irodalom a kérdések és – ha néha el is maradó – válaszok mestersége, ezen nem alakít a lejegyzés technikájának változása. Az ebook nem végállomás. A könyvexpressz robog tovább. A digitális könyv és más elektronikuskönyv-származékok, újabban a könyv-applikációnak nevezett tartalom-hibridek is, csak az évezredes könyvkultúra összefüggésrendszerében értelmezhetők.

Ami gyökeresen új, azt is látni kell: az elektronikus közegben – részben vagy az egész felé haladva – feloldódnak az irodalmi funkciók közötti hagyományos határok. Az olvasó gyakran más szerepkörben, egyenesen a szerzőében találja magát. Az írónak alárendelt logikájú, analóg tartalom-feldolgozás helyébe a digitális kiterjedésű, hipertextes vezetettség lép. Az elágazások nem uralhatók, az olvasó maga rajzolja a megértés-térképeket. Az eltévedés esélye jelen van (csakúgy, mint a más csapdákat rejtő, hierarchikus felépítésű művekben).


Üzleti merevség nélkül

Kockázatitőke-befektetők

A földkerekség minden táján megjelentek a magánkiadást segítő könyv-összefogások. A legismertebb talán a Smashwords, de a nagy forgalmazók is mind fenntartanak indie (indie: az „independent”, azaz „független” szó amerikai eredetű rövidítése.. Itt: self-publishing… – A szerk.) szekciót. Amazon: Kindle Direct Publishing; Kobo: Writing Life; Barnes and Noble: PubiT!) A legnagyobb szabad (azaz ingyenes) digitális könyv-gyűjtemény, a Gutenberg Project is képernyőt nyitott a self-publishing művekre, és létrehozta a Self-publishing Press site-ot. Magyarországon a Publio és áruháza, a Publioboox a könyv-önmenedzselés portálja
A tollal és tintával rótt, majd kinyomtatott könyv drága és költséges. A hagyományos üzleti modellben csak szűk körű és üzletileg sikeres írásművek kiadására vállalkozhatnak a könyves cégek. Ez érthető, a kiadóknak pénzt kell termelniük a nyereséges létezésükért. Kemény financiális háttér nélkül nincs könyvmenedzsment, az anyagi szigorúság a szerzők és olvasók érdekében is követelmény. Az informatika azonban lehetővé teszi a szabad szárnyalást: fontos és értékes írásművek nem veszhetnek el. A self-publishing portálokon (lehet globális vagy lokális, angol vagy magyar nyelvű) költségmentesen, néhány kattintás után azonnal a nyilvánosság elé kerülhet a tervezett vagy már kész alkotás. Nem szükséges email üzenetekkel, sms-ekkel zargatni kultúr-illetékeseket. Telefonlistákat végighívni, géphangok utasítását várni, ügyefogyott vagy agresszív közreműködők megjegyzéseit hallgatni – ez a múlt. Az üzleti merevség elveszti létalapját a számítógépes literatúra-környezetben. A tapasztalat és tudás alkotási potenciálhoz juthat. Az „enter” gombattyú a szavak és mondatok gazdag mezőire küldi a szerzői ideákat.

Lehet írni és kiadni: nem számít, milyen hosszú, milyen témájú a szöveg. Csak egy a lényegbevágó: a szerző tudja és érezze, hogy fontos a közlendője. Szólhat a mű az országnak-világnak, vagy kis érdeklődő csoportnak, szakmai közönségnek, helyi körnek. Versbarátnak, vagy krimikedvelőnek, regényfalónak vagy dokumentum-írások lapozgatóinak. Néhány utódnak a családból, kedves barátnak, ismerősöknek. Csapások, sikerek, meghitt perszonális és familiáris fordulatok megörökíthetők.

 

Text-médiátorok csatasorban

Érdemes feltölteni az írásművet, hadd járja saját útját a szó, a gondolat. Közzé kell tenni a fontos mondatokat, talán olvasni fogják, talán sikere lesz. Akár most, vagy csak évek múlva kezdik értékelni és idézgetni. Várják a szöveg-kínáló gépezetek környékén élők a friss és igaz sorokat. A blogok, posztok, self-publishing írások gazdagítják a nyelvet, értelmi és érzelmi összehasonlításokat adnak másutt élőknek, más időpontban felcseperedőknek, más körülmények között küzdőknek.

Az oktatás, tanulás, művelődés az írás és olvasás kezdőpontja. De megtalálják-e egymást a szerzők és olvasók, azaz a tanárok és diákok a felpörgő, digitalizált világban? A nyomtatás már nem bír az ismerettömeggel. A tudáskommunikáció az informatika eszközeire húzódik, mester és tanítványa szépen formázott, könyvszerű, egyedi tanulmányokban érintkezik. Ez a dimenzió már közkincs, a szakmai érés dolgozatait archiválni lehet és érdemes a self-publishing portálokon.

Hihetetlen felfutást hoztak a bekapcsolódó új szerzők művei, nyers fogalmazványai. Nem az történt, hogy a szövegtenger elmosta a jó könyveket, hanem fordítva: a sok-sok műből egyre többen halászgatnak. Többen lettek az írók és az olvasók. Az írás és közlés útján a mindennapok megszokottságából kitörhet a teremtő személyiség.

Text-médiátorok nyitnak új kapukat a szöveges tartalom eleddig szigorúan védettnek hitt birodalmára. Számszerűsíthető igazság: a new yorki, de más nagy könyvcentrumok sikerlistáin is az indie- (független) kiadású művek az első tíz hely nagyját adják.

 

Gutenberg, az első self-publishing kreátor

Az olvasó mindig független volt, most a szerző is függetlenné vált. Közvetlenül juttathatja el írását az érdeklődőknek. Ez is a neve az új könyvmozgalomnak: független kiadás, vagy más oldalról nézve: független szerző. A független azt is jelenti, hogy nemcsak a tiszta értelemben vett szerzők előtt nyílik most meg a nyilvánosság. Rajta a sor az összegyűjtőkön, felfedezőkön is. Dédapáink első világháborús naplói, nagyapáink hadifogságainak története, hölgy-családtagok háztartási feljegyzései, türelemmel viselt betegségek kézzel írt imakönyvei mind ott lapulnak valamelyik rokon személyes holmijai között. Nem dobták ki, hogy is tenne ilyet bárki, de most összerakható, kiegészíthető; ívbe, glóriába rendezhető és önmagában vagy megjegyzetelve közzétehető. Akad olyan családtag, akinek éppen most van rá ideje, módja, érkezése.

A szerzői kiadás csak az utóbbi évtizedekben kapott vállveregető, lekicsinylő árnyalatot. Nagy költőink, íróink kétszáz évvel ezelőtt – minden mellékzönge nélkül – előfizetőket kerestek könyvterveikhez. Magyarországon, és szerte Európában is így volt ez szokás, az író maga menedzselte a nevével jelzett kiadványt. Érdemes felidézni: az első nyomtatott könyv is – ha mai értelemben vesszük – self-publishing kiadásban jelent meg. Gutenbergnek nem volt megrendelője, terjesztője, kiadója, sőt, még olvasóközönsége sem. Neki fontos volt a mű, sok-sok évet áldozott rá, nem törődött mással, csak azzal, hogy kész legyen az Új és Elérhető Szöveg, a nyomtatott Biblia. Egy Kazinczynak, Csokonainak, Vörösmartynak kellett kérő leveleket fogalmaznia a megjelenés érdekében. Most csak a szándék kell és a tisztelet a szónak, betűnek: és már mehet is az írás a nagyközönségnek.

Mark Coker, self-publishing iniciátor így foglalja össze az örömírás lényegét: „A könyvsiker nem mérhető kizárólag pénzzel. Amint az első olvasód fellapozza a könyved, már kivetted a részed a világ átalakításából. És ez csak a kezdet!"

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: